Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1955-1956
1955. december 14., kari ülés - Napirend: - 1. A nacionalizmus elleni harc módszerei.
A revíziós deinag giával s emben a leghatásosabb érveket a -'zt lini nemzetiségi politika szolgáltatja, és erre s kérdésre s történelem, földrajz, irodalmik nyelvészeti, ének és rajztanszékeink oktatói kitérhetnek előadásaikban, amikor a 3z.U. Mer területén élő kisszámú népcsoportok és nemzetiségek autonom kulturális életét, irodalmi, művészeti es tudományos éle ét ismertetik. Tanszékeink kitörhetnek arra. - ha alkalom nyílik rá,- hogy a Szovjetunióban néh ny sz zezrej lélekszámú nemzetiségeknek többek között a mi nyelvrokonainknak mint a vogulok, oszfcyákbk, cseremiszek, és votjákok, amelyek mór régen felszívódtak vol« na a cári rendszerbe , ma önálló autoniájuk van nekik, és egyetemmel és kulfcui lis intézményekkel rendelkeznek. Ugyancsak hasznos lenne, ha o testnevelési tanszék az esetlegesen előforduló sportsociaizmusbóí eredő téves nacionalista nézetekkel foglalkozna. Tennivaló tehát van. összefoglalva ezt a témát, megállapíthatjuk, hogy a párthatározat végrehajtásáért vivott harc egyik főkérdése a nacionalizmus elleni küzdelem kell, hogy legyen Kérdés az, hogy milyen módszerekkel dolgoztunké 1#/ Oktatóink - mint említettem- szigorú marxista alapon álló tudományos érvekkel támasszák alá magyarázataikat, olyan kérdésekkel kapcsolatban, ahol jobboldali megnyilvonulások, é3 nacionalista elhajlás, vagy a Szovjetunió lebecsülése„lehetséges. A félreértés, vagy félremagyarázás sok tévhitet támaszthat, tanárainknak több gondosságra?és világosabb, precízebb megfogalmazásra, a kérdések marxista alapon álló tudomáryos magyarázatára kell törekedniük. 2. / Az előadásokban többet kell hivatkozni a Ez.U. szocialista rendszerének felsőbbrendűségére, és ezt mindenütt konkrétumokká J. adató kicsi kell alátámasztani, mert ennek hiányában az oktató az ellenkező hatást éri el, u -janis a fr zisok hangoztat sával a oz.J. lejáratása következhet be. Ugyancsak hivatkozni kell a békét bor országaival való együttműködésre, amely az erők összefogásában rejlik. *tt azonban többet kellene a népi demokráciák megismerésére fordítani. Ez ugyanis eléggé elhanyagolt terület. Ho mi ugyanis a proletár internacionalizmus eszméit akarjuk belenevelni hallgatóinkba, akkor erre feltétlenül több figyelmet kell szén élnünk. Hogyan tehetjükozonban ezt, ha a népi demokratikus országok, szomdzéd államok politikai, gaddasági, és kultur- lis fejlődés' t s mi oktatóink és hallgatóink nem ismerik ug^r ahogy kellene. A ncionaliz- mus egyik ellenszere a szocialista nemzetköziség. Ezt úgy érhetjük el, ha a népidéin okráciák kultúráját történelmét, irodalmát .hagyományait, általában a múltját és jelenét behatóbban oktatjuk* A ^»rthy rendszerben éppen az vole a hiba, ho y az oktatásban hermetikusan elzárták az ifjúság szeme elől e szomszéd államokban folyó életet. meg kell nyitnunk a sorompókat és mihéi jobban meg kell ismernünk szomszédainkat. Sajnos a mostani főiskolai oktatásunkban kevés hely jut ezeknek s fontos problémáknak. Javasolom,hogy a Disz.Klubdérutinokon a jövő félévben állítsanak be előadására? népi demokr ciák irodalmának, történelmének, földrajzának, zenéjének megismerésére. Szeretni csak azt lehet, ymit jól ismerünk. Ez is egyik útja lehet a proletár nemzetköziségre való nevelésnek. A Diákotthon vezetősége a kari Disz.Bizottsággal hangolja össze kulturtervét a jövőben. 3. / A nacionalizmus elleni harc egy másik módszere a nevelő munkában rejlik, mely xgy:Dd2±kxmMssKrH a szocialista hazaszeretet felébresztésével harcol. Oktató- nevelő munkánkban ki kell térnünk e hazaszeretet kialakulására, lényeges, tartalmi, fogalmi jegyeire. Az érzelmi-nevelés i^en fontos. De azt hiszem, hogy s meggyőző munka az intelektuális neveles is épp oly fontos. Pl, ilyen kérdések tisztázása: "Kit jelent ez a haza szamomra, amely a tiéd, és a miénk, áz egész népéi" Vagy: a múlt- és jelen perspektívájának szembeállítása, "A szocializmust nem