Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954
1954. július 23., kari ülés - Napirend: - 1. Az 1953/54. tanév munkájának értékelése. - 2. II. Prémiumok kiosztása.
A vizsgatapasztalatok közül ki kell* emelnem azt a küzdelmet, melyet a"nyelvészetitanszék folytatott a nyelvtan és helyesírás megtanításáért. A tanszék a hallgatókkal különös gonddal foglalkozott. Cél az volt, hogy * gyenge helyesifcásu hallgatók ne kerüljenek ki a főiskoláról. A II.évesek közül 89 gyenge helyesiróval foglalkoztak, ez a szám 22- re olvadt le évvégére. A II.évesek közül nem felelt meg : Eckert Péter, Vastag László testnev.szakos és Szabó István mat-kémia szakos hallgató. Ezek színvonal alatti helyesírásuk miatt államvizsgára nem mehettek. Ugyancsak'általános vizsgatapasztalatunk az volt, hogy a hallgatók nagyrésze, - még a magyar szakosok sem kivételek ez alól,- kifejezési nehézségekkel küzd a vizsgákon. A hallgatók nemcsak a szép, de a helyes stilus szabályait is eltévesztik szem elől,,a szókincsük nem bő, a helyes,^ odaillő, szabatos kifejezéseket nem találják meg minden esetben, továbbá a tudományos terminológiát és szakfogalmazást nehezen tudják birtokukba^venni* Ezen a téren valamennyi tanszéknek megoldandó feladatai lesznek a jövőben. A pedagógiai vizsgák tapasztalata az] hogy a hallgatóknak megfelelő tájékozottságuk van, azonban tudásuk nem elmélyült tanulmányokon alapuló. Itt-ott kisért még olyan elképezelés is, hogy a pedagógiát ideológiával lehet pótolni. Néha szólamszerüségek is kisértettek a vizsgákon. A gyengébb eredmények egyik főoka feltétlenül a 2 éves képzés tantervi túlzsúfoltsága, amely az anyagban való elmélyedést lehetetlenné teszi. A gyakorlóévesek pedagógiai tudása úgy létszik, mintha szürkült volna a gyakorlat alatt és prakticista jellegűvé vált volna. Módszertani képzettségük gazdagodott a gyakorlat alatt, azonban az elméleti tárgyakból sokat tek, nem beszélve a neveléstörténetrőlysnroiy "tárgyit a gyakorlatba**«^*'*'' i9mert-ék-4ft»g-ottklmi ta-nalmfeiyailc alatta mert őzt nem1 tanult„ A matematikai tanszék-különös figyelemmel foglalkozott a szakérettségisekkel. Matematikából az idei II.évfolyam közepes volt, sok alapisemereti hiányossággal küzdöttek, ami még az I.év hiányosságaiból fakadt. Előfordult az a groteszk helyzet, hogy a magasabb matematikai feleletnél, az ált. iskolai anyaghoz tartozó alapműveleteket, gyökvonást, négyzetreemelést, egyenletrendezést, törtekkel való műveleteket nehezen tudták elvégezni. Igaz, hogy a II.év anyagának semmi köze sincs az ált.iskolai anyaghoz. A matematikai tanszékvezető észrevétele szerint a hallgatóknak taponta nem 1, hanem 2 tárgyból kellene vizsgázniok. Ugyanis a tapasztalat szerint a hallgatók 90 $-ának tnulás szemponjából elveszett a avizsganapja, meg a megelőző és utánakövetkező napja is. A vizsgaizgalmak kfárasztják ezeken a napokon a hallgatiót. Ha egy napon 2 tárgyból vizsgázhatnának, ezzel egyrészt többidejük jutna a tanulásra, másróézt a hosszú vizsgaidőszakjuk is rövidebbre csökkene, és nem meritené ki idegileg úgy őket, mint a mostani vizsgarendszer. A fifcikai államvizsga stssadty gyengébb eredményét "a hallgatók nem megfelelj képességei, nem pedig a szorgalomhiány okozták. A tanszék segítsége nem tudott lényeges javulást hozni, képtelenek voltak a fizikai eívon- tabb gondolkodás területén főiskolai színvonalon eredményeket elérni. Ez főleg az államvizsgákon volt érezhető, amikor a 4 félév anyagát már nem tudták összefogni. Ez ilyesmi elkerülése céljából helyes volt az idei felvételi vizsgákon a leendő hallgatók alaposabb és körültekintőbb mea-vizszálasa . Földrajzból az évvégi eredmények nem tükrözik azt a tudást, melyet a hallgatók eddigi tanulmányaik alatt elértek. Ennek főoka az, hogy a földrajz sokrétű anyagának ismétlő átfogásához több napra volna szükség a vizsga előtt. Ezzel szemben a biológusoknak szűk 3 napjuk volt, s igy a leg többjük a tételek felet vagy. kétharmadát sem tudta érdemlegesen átvenni. így fordult elő, hogy a félévkor jelesek között elégséges is lett évvégére, akik a feleléskor kijelentették, hogy annyira kimerültek, hogy egyáltalán képtelenek gondolkodni. A II.évfolyam vizsgaeredményei földrajzból szintén ezt mutatják. A jelenlegi vizsgarendszer a biológia-földrajz szakosokat igen próbára teszi. Nem lehet kívánni az ilyen szakos hallgatótól, hogy több súlyos tantárgyból - ami a biológia-földrajz szakot képezi- a 2 év alatt tanult, de a 4 év a anyagát is kitevő vizsgaanyagot készen a fejében tartsa. Erre még egy tanszékvezető sem vállalkozhat**. Csak úgy ké esek vizsgázni, ha jelentős
