Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954
1954. május 7., kari ülés - Napirend előtt: - Napirend: - 2. Pedagógushivatásra való nevelés. - 3. II. Varga István testnevelés szakos hallgató fegyelmi ügye.
•10nevelői munkánk szétapróz sára törekszik <mi!6 sport- és kulturális sikerék elérés© és elkönyvelés© érdekében* Egyetemi JDiaz.Bizofcóságunknak sokkal hatékonyabb segíts éget kellene nyjtanis főiskolai Disz- , ifjúságiiknak, amely megfelelő Irányítással magára találhatna, Helyesnek tartanánk, ha ehhez pártszervezetünk és PB-unk hathatós segítséget nyújtana, 7an még egy terület, ahol a hivatásra nevelés terén igen sokat tehetünk* es ez a kalturmuöka, az ünnepélyekre való felkészülések alkalmai. Á főiskolán rendezett ünnepélyeink a szocialista hazafiság és f a pedagógusaivátés gondolatát ápolják. Ilyenek az egyes tanszékek névadó ünnepélyei* a növénytani, történelmi, rajz, énektanszék névadó ünnepélyei, melyek a fenti célkitűzéseket igen jól szolgálták. Szék azonban akkor válnak nevelőhatásuvá, ha az oktatók sem egy tanszék ügyének fogják fel, hanem az egész főiskola üdének tekintik, és azoxr megjelennek. Ezt azonban a legutóbbi Bartók-ünnepélyen sem tapasztaltuk. i az ünnepélyek hivatás*» nevelő hatása? Bz nem csupán az ünnepély lebonyolitésában, meghallgatásában, rejlik, hanem főként annak előkészítésében ás meguzervezáseben való részvételben. X$en jó alkalmak ezek a kollektíva megteremtésére, a jó tanulás fokozáséra /ha a rosszal tanulókat belesük kirekesztjus/, továbbá a műsor nevelő értékeinek a pr&bákta való kiaknázására, és ezeken keresztül a hiva- tásérzéi erősítésére. Ezek az ünnepélyek mintát kell hogy nyújtsanak jövendő pedagógusainknak arra* hogy az életbe kikerülve ok maguk is hasonló színvonalas műsora rendezvényekkel álljanak ki tanítványaik szülei élé. Ilyenkor rá kell mutatni arra, hogy ilyent nekik is kell majd az iskolájukban végezni, rendezni, tehát előkészítjük őket jövő gyakorlatukra, amikor résztvesznek ebben a munkában, li legyen a feladata főiskolánknak ezen a területen? Van-e javltani-való ezen a téren! Meg kell állapítani tárgyilagosan, hoay a főiskolái ünnepélyeink aü- 3 or számai nem főiskolai színvonalúak,''már ami az ifjúság aagánszáseit illeti. Ifjúsági szónokaink, felszólalóink beszédei sokszor általános iskolai színvonalon mozgó, frázisokkal terhes, újságcikk ollózások, sematikus, mindenre rábízható és mindenütt elmondható beszédek, amelyek az érzelmekre, a hazafias meggyőződésre egyáltalán nem mutatnak rá és nem tükrözik vissza azokat. Ifjúsági szereplőink kiállása is inkább hasonlít egy láspalézas ált.iskolaagyerek szerepléséhez, mint egy jövendő pedagógusához, olyan akadozva is helytelenül beszélnek, az idegen kifejezésekről nem is szólva. Irodalmi, z^relvészetl történelmi tanszékünknek sokkal mélyebb segítséget és nevelőmunkát kell nyu tani« a téren, hogy az ünnepélyeink ifjúsági szereplői is a legmagasabb teljesítményt nyújthassák, és igy szolgáltassanak mintát és hagyjanak köfeoyhetefcln nyomokét hallgatóink emlékében ezekről a hazafias ünnepélyekről. Milyen lehetőségek mutatkoznak még főiskolánkon a hivatásra nevelés terén? Külsőiég a dekoráció pedagógus-infcó»ínyünknél# Jól látta meg az orosz lektorátus vezetője, amit magam is hangoztattam tavaly óta, hogy főiskolánk nevelőképző jellegét a folyósóink nem tükrözik viasza úgy* ahogy kellene. Külsőnkre nézve lehetnénk egy tsaáosház is, vagy más közintézmény is, ugyanis nem túlságosan látszunk főiskolának csak néhány folyósét tekintve. icfa «U.) Mégegyszer visszatérve a DIöü. munkájára, ki kell ha ng#ulyoznunk, hogy ennek sokkal hatékonyabbnak kellene lennie a hivatásra való előkészítésben. Jó lenne, ha a II,évesek nevelő hatást gyakorolnának az I.évesekre és a hivatásszeretűket és lelkesedésüket, melyet a gyak. iskolában a gyermekekkel való foglalkozás kiváltott bennük, továbbítanák áh átvinnék az I.éves hallgatókba is. A Disz.csoport funkciónk* riadóknak meg kellene ismerniük a csoportjuk tagjait, hajlamú éa