Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954

1953. október 9., tanácsülés - Napirend: - I. A pedagógiai oktatás helyzete és feladatai. - II. A gyakorlati képzés helyzete és feladatai főiskolánkon.

2» A sematizmus. A mi pedagógiai oktstásunl&sn is megmutatkozott, különösen a neveléstanban e ;zoci8légiai vonatkozások tultengése. -ogy* egy óra emlékeztetett egy politikai vezércikkre pl* a hazafias nevelésről szóló előadások« A hallgatók feleleteiben néha ezt, mint torzító tükörben úgy kaptuk vissza, hogy minden pedagógiai vonatkozás nélkül általános politikai frázisokat mondtak pl* a nevelés történeti és oszály jellegéről.

Ízt a hibát más oldalról enyhiti azonban az, hogy a nevelést©: ban ezeknek az ideológiai vonatkozásoknak a tárgyalása kezdetben nagyobb mértékben indokolt volt, mert a legtöbb pedagógiai tévedés is ideológiai hiányossággal volt összefüggésben* Az igazi hiba ott történt, hogy a sajátos tulajdonképpeni pedagógiai tételek és elvek háttéri« szorultak.

3* A gyakorlattal való kapc3olatff fogyatékosságai.A mi sajátos viszonyaink hozták magukkal, hogy a pedagógiai tanszék hivatását abban látta, hogy aegtanitse a szocialista pedagógia elméletét a már gyakorló pedagógusok számára is. Ugyanakkor szórtban a gyakorló pedagógusok tapasztalatává! szemben igen kevés figyelmet tanúsítottunk. Az a gondolat is befolyásolt talán bennünket, hogy a régebbi nevelők munkájában a burzsoa pedagógia hatása miatt vajmi kevés érték lehet, természetes, hogy ez egy egészségtelen elméletiskedésre vezetett, ^emcsoda, ha az elméleti pedagógia tételei főként a gyakorlati alátámasztás hiátya miatt, különösen 8 levelező hallgatók felé úgy hatottak, mint a pedagógiai olimpus kinyilatkoztatásai. Azt, hogy a neveléstudomány éppen 8 gyakorlati tapasztalatok általánosításával vélhatik igazán tudomány— nyá, kezdetben nem hangoztattuk eléggé.

&zen elvi hibákon kivül e pedagógiának főiskolai tantárva és óraterve is komoly hiányosságokat mutatott. A reform—bizottság értheáet* tetlen okok miatt, kiiktatta a főiskolai tantervből a neveléstörténetsb tanitá At. Hiábavaló volt minden f elterjesztés és érvelés főiskolánkon éveken át szünetelt a neveléstörténet oktatása. Vizsgázni azonban a gyakorló év után kellett a hallgatóknak belőle, elgondolható, hogy milyen nehéz volt ez, akkor amikor se filozófiát nem tanultak, se tan4- ri segítséget nem kaptsk hozzá.

Eleinte semmi, később pedig egészén minimális volt a logika oktaeása is főiskolánkon. A lélektan oktatása is hiányos, mert éppen a neveléslélektan! és gyermeklélektani vonatkozások hiányoznak az egyetlen magyarra lefordibótt szovjet tankönyvből, a fyeplov féle pszichológiából. Aairov könyvből is hiányzik a gyermeki fejlődésről szóló fejetet. Csak a Jeszipov—doncsarov könyvben van egy rövid