Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1952-1953

1953. május 22., tanácsülés - Napirend: - 1. A szaktanárképzés eddigi módja és a levelező oktatásra való áttérés.

-17tanárok nem szívesen mondanak le a havi mellékjövedelmükről azért, hogy társadalmi munkaként főiskolai magántanulókkal foglalkozzanak* sajnos, a jövő évben sem várható a tanülőkörök szervezése vonalán ás azok irányi cása vonalán javulás, annál inkább nem, mert a jövő évben Baronya- megyében is továbbképzői kabinet létesül és ez aég jobban leköti az oktatási osztály továbbképzési csoportját.

Habár az oktatási osztály a tanulóköri foglalkozáskon keresztül nem is támogatta a főiskolai magántanulókat, a tanulmányi felügyelők, szak- felügyelők látogatásaik során a helyszínen mindig segítséget nyújtottak ä főiskolai mag-öntanulóknak. Különösen ki kell emelni a történelemi és földrajz szakos tanulmányi felügyelőt, akik kiszállásaik alkalmával délutánonként együtt tanultak a magántanulókkal.

Valóban fennáll az is, hogy a szakosodó nevelők iskolájukban nem tanítják szaktárgyaikat, sajnos, ez .nagyon nehéz kérdés, mert sok osztatlan iskola van még a megyében, ahol bizony a nevelőknek 4—5, sőt minden tárgyét is tanítania kell. A jövő tanévben sem várható ezen a vona—_ Ion javulás, mert hiszen az sem lenne célszerű, ha az ilyen iskolánál mi ködő nevelőket a továbbképzésbe nem vonnák be. A jövő perspektívája, az iskola fejlesztési terv ezek bevonását is szükségessé teszik.

lény az, hogy még a nevelők túlterhelése fonalán hibák vannak. Azonban azt is meg kell jegyeznünk, hogy sok nevelőnél azért fordul elő a túlterhelés, mert nem akar lemondani olyan mellékfoglalkozásokról, amely számára anyagi hasznot is jelent. így pl.sokan tanítanak a dolgozók iskolájában.

Baranya megyében nem fordult elő olyan eset, hogy a felvételnél más szai ra kényszeritették a nevelőket.

Az uj elsőéveseknél a K.íl.által megadott keretet a jelentkezők 100 %-ig kitöltötték, ^ok jelentkező van matematika-fizikára, azonkívül ének, rajz, testnev.szakra is.

Barrois elv|ársnő jogosnak tartja a főiskola részéről elhangzott pa- * naszt az óradijak kifizetésével kapcsolatosan. A továbbképzési csoport dolgozóit nem terheli mulasztás ezen a téren, azonban sajnos Baranya megyének egy rendkívül hanyag pénzügyi előadója van, Festő Szabó KLvtlrs aki az ügyeket lelkiismeretlenül kezeli. Nemcsak a főiskolai óradijak kifizetése vonalán, hanem minden vonalon komoly panaszok merültek fel ellene. Az Ökt»oszt,vezető intézkedett arra vonatkozólag? hogy a/ jövőben az óradijakat és a hallgat k útiköltségét időben kifizessék*

5, Br.femesi Mihályt hozzászólásomban három dologgal szeretnék foglalkozni^ mégpedig: I. a szaktanári továbbképzésben résztvevő kartársak tanulási lehetőségének kérdésével, továbbá* 2. az uj oktatási forma, a levelező oktatás bevezetésével megszűnő és a tanfolyamokon eddig komoly- szerepet kapó nevelő munka kérdésével, s végül* 5* a tanszékekre háruló nyári többletmunka óijázásának kérdésével.

1b/ A szaktanári továbbképzésben résztvevő kartérsak tanulási lehetősége ifc vizsgálva tulaljdonképpen csak azokra az adatokra táraaszkodhatom, amelyek az egyes konferenciák alkalmával to ténő egyéni beszélgetésekkor jutottak tudomásomra, mert nem állt módomban, hogy az elhangzott panaszok ügyében a másik érdekelt fél véleményét is kikérjem. Mindenesetre ilyen ertelmü^kérdést csjrk úgy lehetne a maga teljességében világosan látnunk, ha körkérdés formájában minden főiskolai magántanulótól őszinte és nyilt véleményt kérnénk arra vonatkozólag, hogy a tanév folyamán szál tanári továbbképzését a különböző feltételek biztosítótták-e? A tanulási lehetőségeket vizsgálva ismét élesen el kell inilönitenünk egymástól az oktatási osztályok, az igazgatók, a helyi tanács, a helyi szervek szerepét a tanulási lehetőségek megteremtésében. ,de nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, vájjon a főiskolai magántanulók a maguk részéről meg