Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1952-1953

1953. május 22., tanácsülés - Napirend: - 1. A szaktanárképzés eddigi módja és a levelező oktatásra való áttérés.

15dultak Sérelmeik orvosláséért, a vizsga tárgyilagosságát félremagyarázva. Tehát a K#M. és a Ped.Szskszervezeten keresztül kellene olyanért©!» mü nevelőmunkát kifejteni, hogy a hallgatók önmagukkal szemben is magasabb követelményekkel lépjenek fel és megértsék ha a rendes főisk.hallgat ókkal egyenlő értékű oki»elet nyernek, akkor arra kell fcörekedriük, hogy felkészültségük is egyenlő értékű legye::.

Az elmondottak t összefoglalva* jó »magántunulási célra készült jegyzetekre, gyakorit ti, vagy kísérletező könyvre, vagy jelzetre, a túlterhelés megvizsgálás ra és csökkentésére, tanulóáélutűnok beállításúra, a vizsgasslnvonalának emelésére volna,sok más között, elsősorban szükség, hogy é levelező oktatási forma a hozzáfűzött reményeket beválthassa.

2. Pataki László: Egyetért Jeges elvtárssál abba kérdésben, hogy a termeszettudományos Kísérletek bemutatása különös problémát jelent a lev.oktatásban* Ugyanakkor szóvá kell tennie a human % romáknál felmerülő nehézségeket, amelyek hasonló jellegűek. Így az irodalomnál 3 könyv r kérdését;. .Hiába vannak eg az azonos jegyietek, ha megállapított kötelező olvasmányokat a levelező oktatásban résztvevő elvt'rsak * nem tudják beszerezni, ügy látja, hogy az iskolai könyvtarak megfelelő fejlesztésével lehet megoldani ezt a kérdést.

feltétlenül hogy az uj

tőség biztosit sa és annak felelősségteljes ellenőrzése. Ezt csupán még azzal egészíti ki, hogy.a pedagógiai főiskolák személyi feltételeinek biztosításéhoz a Megyei Oktatási Osztályok az eddiginél több segi4 séget adjanak. Kétségtélen, hogy pl. a Bárányamegyei oktat si Osztály rendkívül sok segítséget adott e téren, de ha a szükségletek megoldását tervszerűbben készítik elő ez a kétségtelen jóakarat ás segítség még sokkal hatályosabb lehet, Véleménye szerint, amennyiben ezeknek a feltételeknek biztositásáréigondoskodás történt, ez az uj oktatási forma méltán foglja mutatni azt a fejlődést, amely szocialista társadalmunkhoz e területén is illő.

5. pr.Uherkovich Gábor» tanszékvezető vázolja a szaktanító, rna^d a ^zal^.anarVépz'és eddigi múltját. A képzésben mint előadó kezdettől fogva résztvett ép- igy kellő tapasztalattal rendelkezik.

Legfőbb hiba volt 3 szaktanító tanfolyamoknál, hogy a tanfolyamok határozott tematika nélkül dolgoztak, az előadókat ötletszerűen szedte öoz- ■sze a K#M. Eleinte igen szívesen alkalmaztak egyetemi tanárokat^akik magos színvonalon, de gyakorlott 1 teljesen elszakadva adták az is- mereteket* - gyakori tok, szemináriumok ezeken a tanfolyamokon nem is voltak.0 . '

A i£.M#irányítása tervszerűtlen, szakszerűtlen volt. Évről-évre más volt az ügy intézőj , a* egymást v ltok nem adták át egym. tapasztala tóikat, Így fordulhatott elő olyan eset is, hogy pl. egyes szakcsoportoknál a tantervből egy tantárgy, néha egész tananyagrész kimaradt. A tematikák nem voltak átgondolták, perspektivikusak.

Kern volt igényesek sem a tanfolyamok:, sem a vizsgák. A K.M.elnökök ho:

ték magúval a szóbeli utaéitást, hogy nem szabad a vizsgán szigorú mé tőkkel mérni, a bukások Száma nem lehet magas. így lecsökkentették a nívót. Bár a legenyhébb mértékkel mértek a vizsgáztatók, utólagosan mégis panasszal éltek a vizsgázók a szakszervezet ás egyéb szervek felé, alaptalan támadások érték a vizsgáztatókat.

1951—ben változtatott a'K.M. az eddigi nézetén. Igyekezett a alvót emelni. A hallgatók zöm, a komolyabb réteg, örömmel fogadta a vizsgák

szigorítását, : ért belátta, hogy ezzel tudásuk, képesítésük értéke növekedik. \

egyetért Jeges elvtorsnak azzal a megál-le Itf sóval is, oktatási rendszer sikerének alapfeltétele a tanul isi lehe-