Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1952-1953

1953. május 22., tanácsülés - Napirend: - 1. A szaktanárképzés eddigi módja és a levelező oktatásra való áttérés.

ha a K«M. az ápr.28-án felterjesztésünkben kért kollégiumi, diákszálló férőhelyeket biztosítja,/

Tanszékek feladata" fenti feladatok terén: vizsgaelőkészitők,

vizsgák./vizs.tételek összeáll, tanávelókészitők lebonyolítása,

Iov.Csop,feladata:

A fenti rendezvények szervezése,/Szállás,élelmezés.tantermek sob.biztosítása/ Teljes adminisztrációjának lebonyolítása.

Vizsgák értékelés,statisztikák,jelentések,stb.

Tartalmi munka mindkét vonalon ezenkívül: megfelelő pol.légkör, vizsgafegyelem, tanúim,fegyelem biztosítása*

Hozzászólások:

1. Jeges Károly: A levelező oktatás problémáját vizsgálva, minftjjárt az

elején különbséget kell tennünk a természettudományi és nem természettu« domanyitárgyaknái miért állanak fenn nagyobb nehézségek a levelezőoktaÍ

atásra való áttérésnél. Hogy egy egészen durva hasonlattal éljjek pl, a akatos mesterséget nem lehet megtanulni csak könyvből, de még úgy sem, ha a tanuló éveken keresztül ott ül a mester mellett és nézi annak munkáját, Lakatos csak úgy lehet valaki, ha maga is együtt dolgozik mesterével, annak minden mozdulatát, minden műhelytitkát ellesi.

Pontosan ez a helyzet a természet tudományi tárgyaknál is," ha azokat a tanárjelöltekkel úgy akarjuk el3ajátittqtni, horr • tárgyakat az iskolában kísérleti alapon tanítani is tudjak, már pedig feltétlen kísérleti alapon kell feanitaniok - ez a modern pedagógia egyik legelemibb követelménye ezen a területen.

Valaki azt mondhatná, hogy a helyzet nem*olyan sötét, mint amilyennek Iái szik, mert hiszen azok, akik a levelező oktatásban fogüak résztvenni, már tanítóképzőt vagy középiskolát végeztek, és ott tanultak már természettudományi tárgyakat - és minthogy rendes áfák keretében tanulták, feltéketően kisé-rleti alapon is tanulták. Valóban, kísérleti alapon kellett volna tanulniok mindenütt. Azonban akik ismerjük az elmúlt rendszer középiskoláit éa tanítóképzőit, tudjuk, hogy aránylag kevés kivételtől eltekintve, az iskolák természettudományos felszerelése mennyire el volt hanyagolva mennyire kevés gondot fordítottak erre 3 fontos területre, Általában tehát nem kielégítő az a tudás, amellyel az elmúlt rendszer iskolái tanulóikat ezen a területen ellátták, Lhhez járul azután a sok éves kiesés, a felejtés — igy tehát úgyszólván semmit sem alapíthatunk a középiskolai tudásukra. Ezt egyébként saját megfigyeléseink is Igazolják, ezt látjuk hosszú évek óta, akik először a szaktan! tókóp- zésben, majd szaktanárképzés munkájában rásztvettühk,/Többen vagyunk i|t, akik már 1947-óta, a szaktanító képzés megindulása óta működűnk ezen a területen./

■^zek alapján megállapíthatjuk tehát, hogy a természettudományos képzés minden részletében és teljes egészében a levelező oktatásnak kell meg- - adnia előző tanulmányokra lényegében nem támaszkodhatunk.

Az a kérdés, mennyire tudja biztosítani a lev.oktatási forma a természettudományi tárgyak kísérleti alapon való tárgyalását.

Ha összehasonlítást teszünk a most megszűnő magántanulási forma és a most kezdődő lav.oktatási forma között, természettudományi tárgyak vonalán kétségkívül bizonyos visszaesést kell megállapítani. Éspedig azért, mert az eddigi nyári tanfolyamokon bizonyos óraszámban az egész anyagot ^•gkapták a hallgatók kisórletéket láttak s a legfontosabbakat /főleg ált,iskolai/ kísérleteket maguk is elvégezték.