Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1951-1952
1952. március 26., folytatólagos tanácsülés - Napirend: - II. Az eszmei nevelés munkamódszereiről. - III. A Magyar Irodalmi Tanszék munkájának megvitatása.
I szó jem esetlennek következtében az ográrország életében az ipprl káderek fejlődésében olyan jelentős eszköz,mint a rajz,nen kaphatott megfelelő helyet«Az ipari termeléseket külföldről importálták és nem vetettek súlyt a nép széles rétegeinek az iskola utján való rajzi ki— müveiésér ef A rajzi nevelésnek tehát nem az a ©élja az ól t «ískolában,hogy művészeket neveljen, hímen az a cél ja,hogy az ált «műveltség keretében a tanulók ré zére olyan ismereteket adjoa,amikre minden embernek szűk- i sége van,hogy a szocialista tenaelésbeags bzoc*életben a maga munka«» helyén jól megállja a helyét«! szoo«rajztanítás célját tehát a társadalom szükségletei szabják oeg^ t Az esznci nevelés szempontjából fontos éa a fenti célokból következik az, hogy mit tanitonka f őiskolán* Oly an tananyagot, m±v el hallgatóink szocialista szellemű sokoldalú fejl3Ztósót szolgáljuk, oly an tan-» anyagot, ami kapcsolatot tart a gyakorlati élettel«/1 ál t «iskola «/ éa a matearialista világnézet kialakulásét segíti« - Pl«most csak az i»évf• legelső óráinak egyikét ragadjuk IdLtÁ jellemző alak és szerkezeti oaz- , szefüg£;ések cimü tananyag keretében "balta/ témájával kapcsolatban 3 munkát azzal, inéitjuk el,hogy kifejtjük a szerszám szerepét az emherréválés tényében«foglalko£uhk a szerszám történetének fejlődés éveli/ természetesen nemcsak elméletben,hanem bemutatva a jellemző ©bjektumckst/Ráimtaíaiök a szocialista technika fejlődésére»Az órán belül kapcsolatba hozzuk a tananyagot s történelemmel^ technikával «Síi előtt rajzhoz kezdenénk megbeszéljük a hallgatókkal azt,hogy ai alakította ki ezt vagy azt a mintát ilyen vagy olyan alakura«Kőbalta,nyelee kőbalta kötözőtt,furtfejüfbffaos balta,római balta,a ad baltánk,a hideg vágó, a fokos,a csákányon©,mo&ern- v gógép szerkezeti és formai problémái ennek kapcsán« - Vagy plí^beszél- getés a művész étről” cimü sunka-ker étben valamely kép va y szobor ismer- % tetése alkalmából társadelomtudoaánylfteismészettudoaiúnyi és rajzi prob- * lémákat együtt dolgozunk fel«Kádár-honécsnisVihar előtt cimü Bózaa tiszai átkelését ábrázoló festményével kapcsolatban beszélgetnünk keli a magyar parasztmozgalmak e jelentős eseményéről,a határban látható mocsaras nádasokkal szegélyezett Tiszáról,amit azóta szabályozott mederben kénysas- rl tettek, ami mellett ma a tiszalöki erőmű épül,a kép kompozíciójóról,stb« . Az órák céljában a nevelői és oktatói cél ösjzeolvad«Pl*s palást- kifejtésnél a tkkarékoseágtez éles megfigyelés,az alaposságba tervszerűség, Összefüggések felismerésére nevelünk«Hekonstrukci63 feladatokban e képzelő—eí*o fejlesztésével ez önállóságot alakítjuk a hallgatókban«! műalkotások eszmei tartalmasa?ly e formákon keresztül sugárzik e néző fái jelentős nevelő a rőt jelent,amit feltétlenül ki kell aknázni«! saocialis- ta haza azeretete/tá.1két>«?igcdLmenkót a föld urai/hő siess éget /Madarászt Hunyadi Láazió/közösségi szellemet /Csabai Kálmónyttanulókör/optiml zwuat
