Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet- és Nyelvtudományi Kara - ülések, 1929-19230

1929. december 12., 1929/30 tanév harmadik rendes ülése

so

se is, s nem szentelhetik minden idejüket tanulmányaiknak. Egy félév elengedése beleütközik a Tanárvizsgálati Szabályzatba is, mely határozottan követeli, hogy mind az alap-, mind a szakvizsgálat előtt a rendes hallgató már legalább három félévben folytatta legyen tanulmányait, a negyedikre pedig már be legyen iratkozva.

Ez a rendelkezés tehát ceonkitatlan nyolc félévet kivág.

A többi öt pontra vonatkozólag is nehéz, talán veszedelmes is elvileg intézményesen biztosítani a karpaszományos ifjaknak minden előnyt többi társuk közt.

Igaz, hogy a m.kir.honvédelmi miniszter iratában kijelenti, hogy az előnyöket "csak az egyenlő igénnyel birók közt kivánná érvényesíteni.'' Ilyen teljesen egyenlő igény a valóságban alig, vagy legalábbis igen ritkán fordul elő^s a tanári kar minden kedvezményt, ösztöndijat egyénileg mérlegel, e ekkor pontosan latra veti a szóbanforgó hallgatónak minden érdemét és körülményét; nehéz ekkor eldönteni, hogy teljesen egyenlő tanulmányi teljesítménnyel vájjon sulyosabb-e a karpaszomány, mint a teljes szegénység vagy más hasonló.

Véleményem szerint azt javasolom:

1.A tanulmányok befejezte után való alkalmaztatással nem foglalkozhatunk, mert ez kívül esik hatáskölünkön. 2.A tanulmányi időnek egy félévvel való megcsonkítását nem engedhetjük meg. 3.Elvileg nem mondhatjuk ki, hogy a karpaszomány viselése az egyenlő igénnyel birók közt minden esetben elsőbb-