1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1848 / 21. ülés
\\l. silo naplója. Janua«* l."t-én 1K-I8. »5 a í. §-ban olly módosítást, nem tudom, mi okból, indítványozott, és az füstint elfogadlaloll, melly által, az azon szakaszban rejlő, s táblai határozat állal már megállapítod elv, az ezen alapuló méltányosság, a törvény világos határozottsága — melly leginkább reánk nézve főkcllék, és maga a kivihetőség eszméje megzavartatván, mindaz, a mit jótéteményül ezelőtt baráti kézzel nyújtottak, egy vonallal odaveszett; — történt is a magyar lengermellék nevében, ezen valóban megfoghatlan eljárás ellenében, két ízben is esedező felszólamlás : de a tok. KK. és RR. mitsem gondoltak vele, és jókedvű, hatalmas „maradjon“nal lehangolni méllóztalták. — így, a mit nagy nehezen elnyerőnk, nagyon hamar elvesztenünk kellett, ép azon a dicső napon, mellyen a partium kérdésében, ezen tábla, testvéri egyetértése óllal, olly szivreható diadal ünnepét ülte; vígan szélyedlek cl mindnyájan, csak mi maradónk, kőnnyclmüleg meghiúsult reményünkben, a keserűség cseppjét nyelvén le, melly a kiürített örömpohár fenekén, számunkra mégis fenhagyatott. — Miért is kérem a tek. KK. és RR-cf, hogy ezen gyászoscmlékü módosítást: ,,o magyar nyelven kivtílí: egyedül az olasz slb. ismét kitöröltetni szíveskedjenek. Végre küldőim folyó hó 7-rői nyert újabb és szoros utasításánál fogva, ezen kérelemnél meg nem állapodhatok: hanem kénytelen vagyok, az ezelőtt elősorolt indító okokra hivatkozva, a lek. KK. és RR-nél ismételve esedezni, és illetőleg egész tisztelettel sürgetni: hogy a Fiumei szabad kerületre nézve, elmellőzvén minden határidő kijelölését, vagy megemlítését, a tulajdon szokott nyelvének, t. i. az olasz nyelvnek határnélküli használatát fenhagyni, és úgy intézkedni, méltóztassanak, hogy ezen kerület megkímélve maradjon minden, a javaslatba hozott törvény által iránta czélba veti megszorításoktól, és reáruházandó kötelességektől, mint Magyarország törvényhatóságaitól clkiilönözölt testület, ezen kiváltságos helyzetétől meg ne foszlaasékt tehát Magyarországhoz kapcsolt résznek tekintessék, és a szerint bánassék vele, s pedig mint ollyannal, melly különböző viszonyai, és helybeli körülményeinél fogva, még azon kötelékeket sem képes elviselni, mellyeknek a kapcsolt részek általjánosságban, a jelen törvényjavaslat erejénél fogva, alá rendeltetni kívántainak. — Ha hogy pedig a szerencse annyira nem kedvezne, hogy a tek. KK.és RR-től, küldőim most előadott kívánságainak teljesítését, minden küzdéseim mellett sem nyerhetném ki, azon nem várt esetre, szorosan meghagyták: hogy a kerület részéről — Horvátország érdemes követei példájára — tehát ezen a fiumei föld helyhatósági jogait, vagy talán inkább százados belszerkezetét, és törvényes kiváltságait nyilvánosan sértő eljárás irányában ünnepélyes óvást nyilvánítsak, — n mit mivel egyenesen reám parancsolták — ezennel teljesítek is. Egyébiránt ismételve, és buzgón kérem a tek. KK. és RR-ef, méllóztassanak kiváltságos helyzetünket kellő figyelembe venni, és minket ősapáinktól szent örökség gyanánt átvett édes, de egyszersmind is világkereskedői olasz nyelvünk további élvezetében és használatában korlátlanul meghagyni, és legyenek meggyőződve, tiszta lelkiismerctcmrc mondom, akkoron, és csak akkoron a fiumeiak igazán magyarok leendnek, szívvel és lélekkel, a szerencsében és vésznapokban, örömre és áldozatokra egyaránt kész osztozó testvérek, — és csak annyit követelhet tőlök a közliaza, ha méltányos is kíván lenni. — Nyilatkozatomat igazolásom végett az országos ircnet. Mininaplóba igtaltatni kérem. Salamé Bulikart kerület követe Smaích Bertalan. A mint Iá- e-ai nJ'e,v nemzetiség tóin, és tapasztalom, a kölcsönös egyeztetésre nem lehettíírs)'!ÍI,1*nremény. Ezen tárgy már kétszer tárgyaltatván a kerületi ülésekben, olt kérésemet és észrevételeimet Küldőim részéről megteltem, de czélt nem érhettem. Most'nem akarok a tek. KK. és RR. békctiirésével visszaélni, csak miután azt elérni nem tudtam, hogy akkor, midőn Horvátországra nézve a latin nyelv maradt meg, nálunk legalább az olasz nyelv hagyassák meg, kérésem most oda járul: hogy azon intézkedések, mcllyek Horvátországra nézve tétetnek, Bukkári kerületre is kiterjesztessenek. Horvátország követe Osegovich Metéli. A magyar nyelv ügye már most másodszor, és pedig ez alkalommal leendő érdemleges tárgyalás végett, ide kerülvén, — kötelességemnek tartom eziránt, küldőim részéröl ismét felszólalni, és pedig olly módon, hogy mindenekelőtt némclly előlegcs észrevételeket előterjesztvén, magába a dolog érdemébe csak azután bocsátkozom. Előlegcsen ugyanis kénytelen vagyok elismerni azt: hogy a mai napnak a tek. KK. és RR-re nézve egy örömnapnak, és a magyar nemzet ünnepének kellene lenni, mellyen t. i. a tek. KK. és RR. kegyelmes urunknak királyunknak hálát és köszönetét mondani kívánnak azért, mivel ő felsége a magyar nyelvnek jelen magas polezra történt fölemeltetéséhez nem csak hozzájárulni, hanem azt fényes királyi székére is emelni, és ekép a magyar nemzetben azon örömérzést előidézni méltóztatott, melly egy nemzetnek kebelét szükségkép áthatja akkor, midőn édes anyai nyelvét szeretett fejedelme ajkairól legelőször zengeni hallja. De ezen magasztos pillanatnak élvezése csak akkor lehet minden homálytól ment, és az egész haza minden fiaival, közös, ha vele semmi olly telt nem hozatik kapcsolatba, melly a szent korona alattvalóinak valameliyik részében öröm helyett fájdalomérzetet támasztani képes. — Már kérdeni én a tek. KK. és RR-kef: lehet—e tagadni azt: hogy a most szőnyegen forgó felirásijavaslat állal ugyanazon pillanatban, mellyben a magyar nyelvnek emelkedése feletti öröm jelentetik ki, egyúttal az utósó országgyűlés lépései nyomán, olly kivárnátok ismételteinek, mellyek a kapcsolt országok lakosait legnagyobb aggodalom- és szomorúsággal tölthetik cl? Illy körülmények közt pedig a mint egy részről az örömnek élvezete nem lehet általános; úgy más részről, azokra nézve sem lehet kielégítő, kik a vele összeköttetésbe hozott lépésekből lakos társaikra csak a bajt és nyomort háramolni látják. — Ezt elörcbocsátván megvallom, hogy, véleményem szerint, a magyar nyelv tárgyában ő felsége által tanúsított kegyelemért indítványozott hála felirat, czéljának, és a magyar nemzet méltóságának sokkal inkább megfelelne, ha ez tisztán fogna történni, és mindazon indítványok, menyeknek ismétlése ez alkalommal javasoltatik , más időre halasztatnának cl. Tudván azonban azt, hogy a tek. RR-et c részben más ösvénynek követésére bírnom nem sikerűiéiül ; nem akarok e szempontnak bővebb taglalásába bocsátkozni, — és általmegyek már most magára a fölterjesztendő törvényjavaslatra, melly iránt, igazolásom végett, nézeteimet őszintén előadni bátor leszek. Méltóztassanak pedig nekem megengedni azt, hogy az egész törvényjavaslathoz egyszerre szólhassak; mert az én véle-21 *
