1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848

1848 / 21. ülés

94 XXI. ülés naplója, .lantiár 15-én |k4k. izenct, fciir»- oldalról pedig, a törvénynek sem betújéeel, sem lénue-Ei. és törvény­­r ° ’ n r , javaslat a ran- gétel meg nem egyezik. — A mi az első észrevételt e'nTra"eol'ég' illeti: úgy vélem, hogy nem is szükséges a mondoflak­targyaöan. egyebet elősorolnom; mert úgy is szembeszökők az onnan eredő képtelenségek, ha valahol egy nyelv, — mellyel ideig óráig csak igen kevés egyén bir — úgy hivatalosan az életbe átrögtönöztetik. — A’ második ész­revételre nézve, már csakugyan valamit mondanom kell. A fiumei kerület boldogult Mária Terézia királynétól 1 779-ben nyert kiváltságos levélnél fogva, .Magyaror­szág szent koronájához, mint clkülönzött testület „tam­quam separatum Regni Hungáriáé Coronae adnexum Corpus•* csatolhatott; és ezen kiváltságlevél, az 1807: 4. t. czikk által csakugyan törvénybe is igtattatott. — Az J83G: 19. lörv. 3. §-a is Fiúmét clkülönzött tes­tületnek mondja „separatum a reliquis Regni Juris­­dictionibus^Corpus“, oily formán, hogy Fiume a magyar szent koronával csak akkép cgyesittetfnek tekintethetik, valamint azzal Dalmát, Durvát és Slavoniaországok egye­­siilvék. Ezeknél fogva küldőim úgy vannak meggyőződve: hogy Fiume is azon testületek osztályába tartozik, mellyek a törvényekben, a kapcsolt részek nevezet alatt érteinek. És mivel az 1844. 11. t. ez. a 4. 5. s G. §§-ban, a leiratok, intézvények s a t. magyar nyelvem kiadását csupán az ország bel törvényhatóságaira nézve, az or­szág halárain beliil, rendeli: bizony a fiumei kapitányság át nem látja, hogy a felsőbb határozatok mioknál fogva érkeznek Fiúméba magyarul, és nem latinul, a mclly nyelv a kapcsolt részekre nézve megtartatott, — és a fiumei kanonok Kinevezési oklevelek miért magyar nyel­ven szc rkeszfelvék, midőn a bukkariaknak latinul adat­tak ki, noha Bukkan szinte a kapcsolt részek ugyan­azon osztályába tartozik ? — A fiumei kapitányságnak még azon észrevétele is van: hogy a közben fekvő Hor­vátország által Magyarhoniéi clhasitva, minden a magyar szent koronához tartozó tartományok közül a végső ha­tárt képezi, és különben is az olasz és szlác elemtől körülkarolva, — mclly nyelvek társadalmi és kereskedői viszonyaiban egyedüli közlési eszközei — ideig óráig nem kecsegtetheti még magát azon reményinél, hogy a magyar vagy más nyelvnek olly általános helybeni fej*­­lödésc állal, jobblétc valamikép gyarapodhatnék. -- Ezen vallomással a fiumei kerület — mclly boldogságát abban leli föl, hogy a magyar szent koronához csatolva van — koránsem szándékozik a magyar nyelv iránt a legkisebb ellenszenvet is kijelenteni, mert az csakugyan a törvény­hozási, országlási és egyéb hivalaloskodási nyelv Magyar­­országban, és napról napra inkább terjed és kifejlődik; sőt óhajtása: hogy tulajdon fiai is ezen nyelv tanulásá­hoz hozzáfogni kezdjenek, mclly jövendőben díszükre és hasznukra válhatik. És itt, még első felszólalásom alkal­mával, példa gyanánt, azon körülményre hivatkoztam, hogy küldőink, — midőn mi a jelen országgyűlésre fel— jövénk, — egyszersmind felhatalmaztak arra, miszerint a közoktatás terén, e hazában annyi érdemeket szerzett piáristák főnökével, azon föltételek iránt, — mellyek mellett a fiumei köztanodák nekik végkép átadatnának, — érintkezésbe és illetőleg alkudozásokba bocsátkozzunk; mert az vala benső meggyőződésein, a józan logicai kö­vetkeztetés fonalán, hogy a fiumei kapitányság, ez által az ottani közoktatást — mclly bizony sajnálatos lábon all — jobb karba helyezni kívánja, és egyszersmind azt is czélba vette legyen, miszerint fentebb kifejtett eszméi testcsiilésén könny illessék, és bővebb alkalom nyújtassék azoknak, a kiket illet, a hon törvényes nyclvébcni kiké­­pezésükre. — Egyébiránt küldőim, tekintettel Fiume földtcrülcli helyzetére, és kereskedői viszonyaira, vala­mint Magyarországgal jelenlegi csekély összeköttetésére, a magyar nyelvnek ottani hivatalos alkalmazását minden­felül időelőttinek tartván, egyedül ezen oknál fogva, for^ rón kívánják, és tisztelettel sürgetik: hogy az érintett nyelvbeli újítások kedvezőbb időkig halaszlüssanak el, a midőn maga a kapitányság, népsége boldogságát szivén hordva, illy törvényes intézkedést önmaga kérni fog. — Hivatkozva mindezekre, Fiúménak kiváltságos helyzetére, az ország többi részeitől való clkiilönözöKségérc", jelen polgári és kereskedői viszonyaira, mclly utóbbiakkal maga az ország érdeke is egybe van forrasztva, — és mellyek a felvirágzás és gyarapodás szempontjából mulhatlanúl azt igénylik, hogy Fiúméban továbbá is valamint aj ma­gán, úgy a közügyekre nézve is, az olasz, mint uralkodó nyelv fenhagyassék, — és a január 8-án tartott kerületi ülésben is — kezel fogva a bukkari kerület érdemes kö­vetével és szives barátommal, a magyar tcngermelléki általánosan eléggé nem ismert helybeli körülmények fel­világosításában, az ottani hatóságok, Kir. hivatalok, s egyéb intézetek, bel és külföldi viszonyai, hatásköre s többek hű rajzképének kitüntetésében —- arra kértem a tekintetes KK. és RR-et, hogy küldőim kívánságait el­fogadni méltózlassanak; s azokat akkor igy összpon­tosítottam : 1- ször, hogy a helybeli közhatóságok, s egyéb ki­rályi hivatalok felírásai, a felsőbb kormányszékekhez ezentúl is olasz vagy latin nyelven történjenek. 2- szor, hogy ezen felsőbb kormány- és főtörvény­székek határozata és ítéletei, az 1844. II. t. ez. 4. 5. s G. §§. értelmében, a fiumei ügyekben latin nyelven adassanak ki. 3-szor, hogy minden egyéb kormányzási, beligazgatási, törvénykezési és más magán ügyek körüli hivatalos eljárásokban, kizárólag az olasz nyelv használata törvényben világosan mondassák Ki. — És igazán meg­vallom, közös fáradozásainknak volt is némi sikere; a tck. KK. és RR. lékükbe szállva, csakugyan megállapí­tottak reánk nézve egy olly törvényjavaslatot, mellyről lelkiismeret szerint szólani nem lehet hálaérzelcm nélkül; mert mindenütt kiviláglott a tiszta jóakarat és testvéri méltányosság, és van benne világos határozott elv, s a kivihetőség eszméje, valamint jóravaló törvényhez illik. És én meg vagyok győződve, hogy küldőim, — is legalább azoknak számosabb és józanabb része, ha nem is mind­járt eleinte, kívánságuktól elültetés miatti fájdalmukban, de idővel, úgy hiszem, nem tudom, de talán csakugyan meg lettek Volna elégedve, és az egész hazára nézve is üdvös vala azon törvényjavaslat, mert — és ezen sza­vakat már nem mint fiumei köret mondom — mert jó­formán megadta mindenkinek a magáét. — De hiába, ollyan az emberi művek gyarlósága: ma épül valami, holnap már vésznek indul. Tegnap ezen törvényjavaslat, a szerkezet hitelesítése végett, felolvashatván, a tek. KK. és RR. előtt, és rendszerint — talán hibázom, mert még ujjoncz vagyok e teremben — csak a szerkezetre lehetett volna szólni: mindazonáltal Zólyom megye érdemes körete

Next

/
Thumbnails
Contents