1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1848 / 21. ülés
94 XXI. ülés naplója, .lantiár 15-én |k4k. izenct, fciir»- oldalról pedig, a törvénynek sem betújéeel, sem lénue-Ei. és törvényr ° ’ n r , javaslat a ran- gétel meg nem egyezik. — A mi az első észrevételt e'nTra"eol'ég' illeti: úgy vélem, hogy nem is szükséges a mondoflaktargyaöan. egyebet elősorolnom; mert úgy is szembeszökők az onnan eredő képtelenségek, ha valahol egy nyelv, — mellyel ideig óráig csak igen kevés egyén bir — úgy hivatalosan az életbe átrögtönöztetik. — A’ második észrevételre nézve, már csakugyan valamit mondanom kell. A fiumei kerület boldogult Mária Terézia királynétól 1 779-ben nyert kiváltságos levélnél fogva, .Magyarország szent koronájához, mint clkülönzött testület „tamquam separatum Regni Hungáriáé Coronae adnexum Corpus•* csatolhatott; és ezen kiváltságlevél, az 1807: 4. t. czikk által csakugyan törvénybe is igtattatott. — Az J83G: 19. lörv. 3. §-a is Fiúmét clkülönzött testületnek mondja „separatum a reliquis Regni Jurisdictionibus^Corpus“, oily formán, hogy Fiume a magyar szent koronával csak akkép cgyesittetfnek tekintethetik, valamint azzal Dalmát, Durvát és Slavoniaországok egyesiilvék. Ezeknél fogva küldőim úgy vannak meggyőződve: hogy Fiume is azon testületek osztályába tartozik, mellyek a törvényekben, a kapcsolt részek nevezet alatt érteinek. És mivel az 1844. 11. t. ez. a 4. 5. s G. §§-ban, a leiratok, intézvények s a t. magyar nyelvem kiadását csupán az ország bel törvényhatóságaira nézve, az ország halárain beliil, rendeli: bizony a fiumei kapitányság át nem látja, hogy a felsőbb határozatok mioknál fogva érkeznek Fiúméba magyarul, és nem latinul, a mclly nyelv a kapcsolt részekre nézve megtartatott, — és a fiumei kanonok Kinevezési oklevelek miért magyar nyelven szc rkeszfelvék, midőn a bukkariaknak latinul adattak ki, noha Bukkan szinte a kapcsolt részek ugyanazon osztályába tartozik ? — A fiumei kapitányságnak még azon észrevétele is van: hogy a közben fekvő Horvátország által Magyarhoniéi clhasitva, minden a magyar szent koronához tartozó tartományok közül a végső határt képezi, és különben is az olasz és szlác elemtől körülkarolva, — mclly nyelvek társadalmi és kereskedői viszonyaiban egyedüli közlési eszközei — ideig óráig nem kecsegtetheti még magát azon reményinél, hogy a magyar vagy más nyelvnek olly általános helybeni fej*lödésc állal, jobblétc valamikép gyarapodhatnék. -- Ezen vallomással a fiumei kerület — mclly boldogságát abban leli föl, hogy a magyar szent koronához csatolva van — koránsem szándékozik a magyar nyelv iránt a legkisebb ellenszenvet is kijelenteni, mert az csakugyan a törvényhozási, országlási és egyéb hivalaloskodási nyelv Magyarországban, és napról napra inkább terjed és kifejlődik; sőt óhajtása: hogy tulajdon fiai is ezen nyelv tanulásához hozzáfogni kezdjenek, mclly jövendőben díszükre és hasznukra válhatik. És itt, még első felszólalásom alkalmával, példa gyanánt, azon körülményre hivatkoztam, hogy küldőink, — midőn mi a jelen országgyűlésre fel— jövénk, — egyszersmind felhatalmaztak arra, miszerint a közoktatás terén, e hazában annyi érdemeket szerzett piáristák főnökével, azon föltételek iránt, — mellyek mellett a fiumei köztanodák nekik végkép átadatnának, — érintkezésbe és illetőleg alkudozásokba bocsátkozzunk; mert az vala benső meggyőződésein, a józan logicai következtetés fonalán, hogy a fiumei kapitányság, ez által az ottani közoktatást — mclly bizony sajnálatos lábon all — jobb karba helyezni kívánja, és egyszersmind azt is czélba vette legyen, miszerint fentebb kifejtett eszméi testcsiilésén könny illessék, és bővebb alkalom nyújtassék azoknak, a kiket illet, a hon törvényes nyclvébcni kiképezésükre. — Egyébiránt küldőim, tekintettel Fiume földtcrülcli helyzetére, és kereskedői viszonyaira, valamint Magyarországgal jelenlegi csekély összeköttetésére, a magyar nyelvnek ottani hivatalos alkalmazását mindenfelül időelőttinek tartván, egyedül ezen oknál fogva, for^ rón kívánják, és tisztelettel sürgetik: hogy az érintett nyelvbeli újítások kedvezőbb időkig halaszlüssanak el, a midőn maga a kapitányság, népsége boldogságát szivén hordva, illy törvényes intézkedést önmaga kérni fog. — Hivatkozva mindezekre, Fiúménak kiváltságos helyzetére, az ország többi részeitől való clkiilönözöKségérc", jelen polgári és kereskedői viszonyaira, mclly utóbbiakkal maga az ország érdeke is egybe van forrasztva, — és mellyek a felvirágzás és gyarapodás szempontjából mulhatlanúl azt igénylik, hogy Fiúméban továbbá is valamint aj magán, úgy a közügyekre nézve is, az olasz, mint uralkodó nyelv fenhagyassék, — és a január 8-án tartott kerületi ülésben is — kezel fogva a bukkari kerület érdemes követével és szives barátommal, a magyar tcngermelléki általánosan eléggé nem ismert helybeli körülmények felvilágosításában, az ottani hatóságok, Kir. hivatalok, s egyéb intézetek, bel és külföldi viszonyai, hatásköre s többek hű rajzképének kitüntetésében —- arra kértem a tekintetes KK. és RR-et, hogy küldőim kívánságait elfogadni méltózlassanak; s azokat akkor igy összpontosítottam : 1- ször, hogy a helybeli közhatóságok, s egyéb királyi hivatalok felírásai, a felsőbb kormányszékekhez ezentúl is olasz vagy latin nyelven történjenek. 2- szor, hogy ezen felsőbb kormány- és főtörvényszékek határozata és ítéletei, az 1844. II. t. ez. 4. 5. s G. §§. értelmében, a fiumei ügyekben latin nyelven adassanak ki. 3-szor, hogy minden egyéb kormányzási, beligazgatási, törvénykezési és más magán ügyek körüli hivatalos eljárásokban, kizárólag az olasz nyelv használata törvényben világosan mondassák Ki. — És igazán megvallom, közös fáradozásainknak volt is némi sikere; a tck. KK. és RR. lékükbe szállva, csakugyan megállapítottak reánk nézve egy olly törvényjavaslatot, mellyről lelkiismeret szerint szólani nem lehet hálaérzelcm nélkül; mert mindenütt kiviláglott a tiszta jóakarat és testvéri méltányosság, és van benne világos határozott elv, s a kivihetőség eszméje, valamint jóravaló törvényhez illik. És én meg vagyok győződve, hogy küldőim, — is legalább azoknak számosabb és józanabb része, ha nem is mindjárt eleinte, kívánságuktól elültetés miatti fájdalmukban, de idővel, úgy hiszem, nem tudom, de talán csakugyan meg lettek Volna elégedve, és az egész hazára nézve is üdvös vala azon törvényjavaslat, mert — és ezen szavakat már nem mint fiumei köret mondom — mert jóformán megadta mindenkinek a magáét. — De hiába, ollyan az emberi művek gyarlósága: ma épül valami, holnap már vésznek indul. Tegnap ezen törvényjavaslat, a szerkezet hitelesítése végett, felolvashatván, a tek. KK. és RR. előtt, és rendszerint — talán hibázom, mert még ujjoncz vagyok e teremben — csak a szerkezetre lehetett volna szólni: mindazonáltal Zólyom megye érdemes körete
