1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1848 / 18. ülés
Will, ülés naplója. Januar 7-én 1848. lalva (aláltalik: [azért általa Fiume kerületnek kívánságát kielégítve nem találom, valamint egyáltalában nem ezen törvényjavaslattal. S miután előadtam már küldőim nézeteit a kerületi ülésben is, ha a lek. RR. Pestmegye érdemes követének indítványát elfogadják, s a tárgyat a kerületekre visszautasítják; úgy a dologhoz hosszasabban szólam nem kívánok; csak fentarlom magamnak a jogol^ észrevételeimet újabban ismét előadhatni, s a t. RRket azoknak méltánylására fölkérni. De ha az nem történnék: úgy fentarlom a jogot küldőim nézeteit bővebben még ez alkalommal előterjeszthetni. Verócze megye kötele Sz-allopck Lajos. Nekem is volnának utasításom folytában, ezen törvényjavaslatra észrevételeim; de miután Peslmegye érdemes követe állal indilványoztatott, hogy ezen törvényezikknek s az egész ügynek további vitatása a kerületekre vitessék vissza: ennek következtében nem akarom észrevételeimet előterjeszteni mindaddig, mig Pestmegye érdemes követe állításainak érdemleges bizonyítását elő nem adja: fentarlom azonban magamnak a jogot azon esetre, ha Pestmegye követének indítványa cl nem fogadtatnék, észrevételeimet szinle bővebben előadhatni. Körös város kötele Fodrocsy Sándor. A’ mint látszik, a magyar nyelv és nemzetiség körüli törvényjavaslat s/.crkezetében, főczéljuk volt a kerületi Rendeknek az eszméket, a 4. 6. s 7. pontokban összezavarni, s a régibb törvények történeti nyomán kipuhatolható világos ellenmondásokat beleszőni. — Ez nem feladata a törvényhozónak, hanem a körülmények s viszonyokhoz mért, természeti és észjogon alapuló világos törvényt hozni, mellyről előre is fel lehet tenni, hogy hatással birand; de kérdés : valljon ezen kellékei megvannak-e ezen törvényjavaslatnak. A KK. és RR. elismerték, hogy vannak kapcsolt részek; e szerint, mind azt, a mi a törvnnyekben — mellyekből a nevezet meritfetett — a partes adnexae, Regna adnexa, Regna socia alatt értetik, a KK. és RR- nek szinte érteniük kell. Ugyan régibb törvényekből világos, hogy a Regna adnexa alatt a három egyesült Dalmát-, Ilonát- s Slavonország értetik. De e törvényjavaslat szerkezete szerint, a három alsó slavoniai megye, úgy szinte a magyar Tengermellék, a kapcsolt országok összegéből levonatik; Dalmatia austriai tartomány levőn, igy csupán Horvátország képezné a kapcsolt részeket. Továbbá Pestmegye érdemes követe szerint, a mostani Horvátországnak nagyobb része felső Slavoniához tartozván, a kapcsolt részek nevezete csak képzemény volna. De ez nem igy van; minthogy ezen három ország mindig in concreto képviseltetett; bizonyítják ezt a következő nevezetek: Ablegati Regnorum Dalmatiae, Croaliae, Slavoniae, — Banus, Tabula Banális, — Tabula dislrictualis Generális, — Congregatio Regnorum Dalmatiae, Croatiae ac Slavoniae, és számos törvények. Ezen okoknál fogva kívánom, küldőim részéről a 4. 6. és 7- pontokat, mint az 1741: 18., 1751: 23., 1790: 61., 1715: 120., s 1790: 58. t. ezikkek világos rendeleté ellenére hozottakat egészen kihagyatni, s helyettük ezen szavakat tétetni: „a kapcsolt országok az 1843- 2. tczikk rendeleténél, s az olt levő szokásnál továbbá is meghagyatnak.“ lurmezei gróf Jozípotich Aulai. Igen sajnálom, hogy Horvátország épen most nincs repraesenlálva, mikor olly IiR. naplója I. köt. 85 sok jót lehetne tenni, t. i. olly szorosan kapcsoltathat- I*enet- fr,ir*.... , , .... , r sí is törvénynank össze, hogy bennünket semmi hatalom többe el nemMasut »leválaszthatna. Tudják a tek. RR., hogy két párt van hor-^nemzetiiéc* vátországban. Egyik az alkotmányos magyar-horvátpárt, t“ríyib*n’ a másik a conservativ-illyr, vagy jóban mondva kormánypárt. — Ezen canservativ-illyrpárt azzal dicséri magát, hogy nemzetiségét fel akarja emelni; de nem a horvát nemzetiséget, mert ép ez ellen dolgozik, még pedig annyira, hogy már horvát nincs is. A magyar-horvát alkotmányos párt pedig fen akarja tartani ezen nevet: horváti mert ezen név által ősei históriai érdemeket szereztek maguknak. És azért úgy hiszem, senki sem lesz köztünk, ki a horvát nevet ellenezné; de csak azon föltétel alatt, hogy mindig szorosan ragaszkodjunk magyar testvéreinkhez, s a magyar szent koronához hívek maradjunk. — Tekintetes RR. vannak Horvátországban vezérek, kik egészen máskép gondolkoznak. így például a fővezér Zágrábban egy klastromot építtetett, mellyben tizenhat dámát tart, kik csaknem az egész polgárságnak gyermekeit tanítják; hanem semmi más nyelven, mint németül. E szerint tehát ezen vezér nem igen lehet igaz barátja a horvát nemzetiségnek. — A második vezér, és családja, Németországból jött ide s indigena lelt, de nem tud horvátul, ez sem igen fog dolgozni a horvát nemzetiség mellett. A harmadik vezér igazi horvát, és a magyar párthoz tartozott, de most illyr lett, mert látta, hogz ott könnyebb az embereket rászedni, mint nálunk; és elkezdette prédikálni, mikép kell az illyr nyelvet fölemelni; s ámbár a horvátok ez előtt a magyar nyelvet tanulták, most már annyira vitte a dolgot, hogy az iránt egész conservativ pártnál idegenség létezik; és bizonyosan nagy lehet a pártfogója, mer1 mig a kormány a mi pártunkat mindenütt, hol csak lehet, elnyomja, a másik pártnak szabad mindent elkövetni, bennünket megrabolni, az újságban lepiszkolni, s más egyebet elkövetni, mind ezt pedig csupán azért, mert mj magyarpárt‘vagyunk. Majd annak idejében, mikor ezen sérelem tárgyalás alá fog kerülni, be fogom bizonyítani, miilyen törvénytelen és igazságtalan a kormánynak eljárása. Tudom, hogy a kormánynak igen rósz prófétái vonnak, ez azon három vezér kiket említettem, s kik mindenfélét elmondanak a kormánynak, mire nem is gondol az ember. Magyarországban is vannak ollyanok, kik mindeneket elkövetnek, hogy csak lehessen a zavarból hivatalt halászni; de úgy hiszem, hogy a kormány maga is átlátja, miilyen kompániába keveredett. Pedig ha ez igy lesz, úgy a kormány soha sem fogja megnyerni a nemzet bizodalmát: s elhiheti: hogy a terrorismus sem fog neki használni; mert a tiszta s igazlelkű ember meg nem ijed, s akármit ir a Budapesti híradó, az igazságnak mégis utoljára győzni kell. — Elnök. Általánosan csak azt jegyzem meg, mit már más alkalommal is kijelentettem: miszerint igen sajnos, midőn olly egyének gyanusiltatnak, kiknek nincs alkalmuk az ellenük emelt panaszokat megczáfolni, vagy ellenokaikat felhozni; és ugyanazért, mivel a panaszlott fél a panasz ellen magát nem védheti, az illy eljárás legkevesbbé egyeztethetik meg a méltányossággal, mert a vád az elmarasztással ugyanazonosittatik. Mi a tárgyat illeti: ha a KK és RR. azt kívánják, hogy az a kerületbe visszamenjen, részemről nem ellenzem, s nem is lehet ellene észrevételem, hogy ezen izenet módositassék. Csak arra kérem a tekin-22
