1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 10. ülés
48 X. ülés naplója. December 7-én 1847. A köutíhervi-az országos ülések előbbi formájokbn visszahelyeztetvén) táítyáfcaikua keletkező vitatkozások a naplóba felvétetnének, és kül^•"fvrdöink tudomására jönnének, — ezáltal mondom, a biíasztminy ^álmatlanság megszüntethetnék. Azt hiszem én, hogy vairáci Izcuel. “ .... ,, lainint joguk van küldőinknek bennünket megválasztani, s utasítással ellátni: úgy joguk van vizsgálhatni is, valljon a reánk bizolt sáfárságban úgy jártunk-e el, miként parancsolák. Már tekintetes KK. és RR. a mit a napló jelenleg foglal magában, ugyan mit tudhatnak, s mit tanulhatnak, ebből küldőink ? A kerületi ülésnek naplója nincs, s igy az abban keletkezett vitatkozás nyilvánosságra nem jönmert a hírlapok mindegyikének saját pártszinezcte lévén, ezeket mindeneknek hű közlönyéül nem tekinthetni; az országos ülésben pedig csak egy két követ mondja el röviden utasítását. S ezen új rendszernél fogva, melly midőn behozatott, sem elöleges, sem valami más néven nevezett sérelemnek nem kereszteltetett, minden egy hatalmas „maradjon“ által dorongoltatik le. (maradjon) — En; mind becsületes ember, kötelességemnek tartottam kimondani véleményemet. — De már most nézzük, mi a másik haszon, melly eredne ha az országos ülések az előbbi mod szerint tartatnának? Ez lenne az, hogy küldőink az ekként hoszszasabban tartott országos üléseknek naplóját olvasván, valamint abból megbízásaiknak általunk mikénti teljesítését láthatnák: úgy más részről, az abban foglalt bővebb előterjesztéseket s a felemlített indokokat olvasván, eszméik s fogalmaik tisztulhatnának s érleltclhetnének, Ila nézem az országos naplót, midőn megjelent, alig olvastam valamit belőle, s azonnal eldobtam, mert olvasását szalmacséplésnél egyébnek nem találtam, minthogy az érdemleges vitatkozások belőle hiányoznak. S ez okoknál fogva tartom én az országos üléseknek előbbi méltóságukba visszahelyezését szükségesnek, mert ez által küldőink bizalma s kiképzése eszközöltetnék. A mi a kérdéses tárgyat illeti, azt hiszem, nincs magyar ember, kinek szivébe égő betűkkel Írva ne volna, hogy eljött már az idő, mikor a nemességnek adóznia kell; küldőim legalább ezt szoros kötelességüknek ismérik. De minthogy tudják, hogy valamint ők, úgy más megyéknek Rendéi is, önmegadóztatásukra , a nélkül hogy a begyülendő összeg mireforditása előlegesen elhatároztatnék, nem igen fognak készeknek mutatkozni: ez okból utasításul adák, mindaddig, mig a kezelés, és főkép a biztosítékok iránt, egy velők azonnal közlendő munkálat nem készül, részükről az adó elhatározásához voksommal nem járulni. Aliért is ezt igazolásom végett kívántam kijelenteni; megjegyezvén egyszersmind, hogy küldőim az említett feltételt nem az adófizetés alóli kimenekülésnek ürügyéül akarják használni; mert hiszen bizonyos az, hogy jobban lehet kételkedni egy olly iiatal ember fizetési szándékában, ki minden megfontolás nélkül vállal terheket magára, mintegy ollyanéban, ki megakarja előbb vizsgálni, hogy miben áll a fizetés, s azután mondja ki csak, mennyire terjed szándéka. Torna megye követe Zsarnay Imre. Győr megye érdemes követének azon aggódó panaszára , mellyel ö mint becsületes ember nvilvánitandónak vélt, a miatt hogy most minden indítványok kerületben vitaltatván meg, és az országosülésben csak a hatalmas maradjon határozván, a küldők nem láthatják a határozatok okait, és nem tudhatják, ha valljon a követ megfelel c a benne helyezett bizodalomnak« röviden azt felelem,hogy én is mint becsületes ember úgy szólok, és küldőim bizalmának megfelelni igyekezem, — de abban, hogy a kerületi ülésekben vitatnak meg a tárgyak, semmi rosszat nem látok; a követnek már elválasztása előtt kelletett küldői bizalmát megnyerni, ezt a ki nem bírta, a naplóba igtatott egy két beszéd által megszerezni alig fogja, — miután a szabadabb sajtó, és a nyilvánosság több eszközeiről gondoskodtak a Rendek az országgyűlési bármellv határozat okait is mindenki megtudhatja; a mi a küldőknek ezen okokról! meggyőződését illeti, a ki lelkében nincs kiképezve arra, hogy az örök igazság szavát megértve önérdekéről a közérdek s haza java miatt lemondjon, bár száz ívek nyomassanak is ki az országgyűlési naplóban, az egy vagy más korkérdés feletti vitákról, azok arra hatni soha sem fognak. A mi utasításomat illeti, küldőim is, úgy mint a haza bármelly törvényhatósága, kívánják azt, hogy a hozandó törvényeknek alapja az általános igazság, föczélja pedig a közjóiét legyen, s meg vannak győződve arról, hogy a hűbéri rendszernek változnia kell, és hogy az eddig törvényeinkben is feltűnő magány érdekek szükkeblűsége megszűnvén, minden politicai intézeteinkben egyességre és a hon közérdekére legyen tekintet, de küldőim alkotmányos életünk azon átalakulásában a történeti adatokra is fig-yélettel voltak; igy midőn egy részről át látták, hogy a hűbéri rendszernek kinövései, mellyeknél fogva, az aristocratia a nép jogait magának tulajdonította — nem rögtön, hanem fohónkint jöttek létre — más rászről vizsgálván a jelenkor nemzeteinek bel életét, mellyeknek állodalmi viszonyaik a hűbéri rendszer bilincseiből kibontakoztak — azt tapasztalák, hogy ezen átalakulásnak ott lett üdvös hatása, a hol ez nem rögtönözve, hanem teljes megérlelés után jött létre. Ennélfogva küldőim, az érdek egyesítésre megkivántató közteherviselést részökrőf is elvállalván, jelenleg elégnek vélték az adómentesség megszüntetésének elvét kimondani, és mint egy előzményül ezen elvnek részben létrehozását országos pénztár felállítása által kívánták eszközleni — ezen országos pénztárra részükről, ha a diétái költségek, mellyeket megyém olly aránytalanul visel — ebből fognak fizettetni 2 millió ff of, ellenkező cselben másfél millió ftot ajánlván, — igy küldőim a házi pénztár terheiben osztozni nem kívánnak. Csongrúd megye követe Temesráry István. A hon jobb léte és felvirágzása sikeresen csak úgy eszközölhető, ha annak előmozdításához az eddig adómentes osztály is járul. Azonban küldőim sem a házi pénztár elvállalásához , sem az országos pénztárnak a javallott niódonj létesítéséhez nem járulnak, hanem országgyűlésről országgyűlésre megállapítandó országos pénztárt kívánnak létre hozni, mcllyhez járulni csak az adómentes osztálynak legyen kötelessége. Nyilatkozatomat kérem a naplóba igtattatni. Csatiad megye követe Poz-sonyi Ferenci. Küldőim a közös teherviselés elvét általánosan kimondották, s azért engem a jelen izenet egészen ki nem elégít; ők ugyan is akként vannak meggyőződve, miszerint a szegény adózó népen csak úgy lesz segítve, ha a nemesség annak minden terheiben osztozik, s e végett a házi és hadi adó terhe viselésén kívül az országos pénztárba négy milliót ajánlanak. Ennél fogva bátor vagyok felkérni a tekintetes KK. és RRet, méltóztassanak valamint a házi adó és
