1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 10. ülés
X. ülés naplója. December 7-én 18-17. 4í) országos pénztár, úgy a hadi adó elvállalásával is nagylelkűségeiket az adózó nép irányában tanúsítani. Esztergami Káptalan kötete Lipthay Antal. Szeged városa érdemes követének előbbi előadásom következtében az egjházi rend irányában tett észrevételére kénytelen vagyok igazolólag felszóllalni. Mondá az érdemes követ ur, hogy az egyházi rend, az insurcctionalis kötelezettség őrve alatt, a hadi adót meg ajánlani vonakodik. Erre megjegyzem, 1-ször hogy én nem az egyházi rendnek, hanem küldőimnek nevében, és saját egyéni meggyőződésből szállottam. 2-szor Hogy én világosan kimondtam, miszerint azon áldozatok nemei közt, mellyek hozatalára az aristokratia hivatva van, a hadi adó elvállalását is igazsággal sorozandónak, és annak idejében eszközlcndőnek tartom, de annak a nemesség általi elvállalását, nem csupán azért tartom még jelenleg nem tanácsosnak, mert háború esetében a magyar nemes személyesen, és önköltségén a hon védelmére felkelni tartozik, melly kötelességet a magyar Clerus minden időben, vér és tetemes érték feláldozásával kitűnő hűséggel, és buzgósággal teljesített; hanem azért is, mert hazánk jelen körülményei közt, közmegingatás nélkül a hadi adót a nemességre reá erőszakolni még nem lehet. — Ugyanis az eszélyes törvényhozónak szemügyel kell tartania a régi megrögzött előítéleteket, azokat addig kímélnie kell, mig kiirtani az állodalom megrázkódtatása nélkül nem lehet, figyelemmel kell lennie hazánk állapotára, melly ámbátor az isteni gondviseléstől a jótékony természet minden malasztival meg vagyon áldva, még is szegény, nehogy a nemesség értékének rögtönös szerfeletli megterheltetése által — egyik legjelesebb hazánk fiának mondása szerint, a nemesség értékének kamatja helyeit tőkéjét deválváljuk, és a lejjel vért fejjünk. Én egyébbiránt csak a nemességről szállottam cgyátaljában, mert az egyházi rend a hadi adónak bizonyos nemét jelenleg is viseli. Ez szolgáljon válaszul az érdemes követ ur megjegyzésére. Pest megye követe Szentkirályi Móricz. A felolvasott izénél lényegére nézve semmi észrevételem nincs, s azt pártolom, de kívánnék annál még többre is terjeszkedni, t. i. kimondatni kívánnám azt, miszerint a nemesség ne csak a házi, hanem a hadi adóban is részt venni köleleztessék. Küldőim azon szempontból indulva ki, hogy minden reformnak, mi a honban történik, az ország ereje kifejlődése szerint kell irányozva lenni, továbbá hogy az erők kifejtése csak az erők egyesítése által eszközöltethetik: közjogi tekintetben az adóztatásra nézve első lépésnek tartották küldőim, hogy minden hon polgár érdekei összesittessenek és egybe olvasztassanak, ennél fogva az izenelbc nem csak a házi, hanem a hadi adót is foglaltatni kívánják. Mi a biztosítékokat illeti igyekeznünk kell mind azoknak kivivására, mellyek alkotmányos országokban az adófizetéssel együtt járnak, de azok megoldásától a fizetési kötelességet felfüggeszteni nem kell; küldőim úgy vannak ez iránt meggyőződve, miként az ország ereje öszpontosulván könnyebben kivívhatjuk a biztosítékokat, mint ha azok felállításával előlegesen foglalkozunk; nem lehelvén egyebek ezen biztosítékok, mint az ország financzialis állapotának általános rendezése. Egyébbiránt ha ezt el nem érhetem, a kijelölt ösvényt, a mennyiben az érdekek kiegyenlítéséhez vezet, szinte kívánom, és pártolom. — Győr vármegye követe némelly RR. Napi. I. köt. dolgokat hozván elő, többi közt azt mondta, hogy az országos naplóban vitatkozások nincsenek. Engedjen meg a követ úr, hogy legyen a vitatkozásnak egy kis nyoma a naplóban, némelly előadására ezennel válaszolok. A követ úr bizodalmát említett, s azt mondja hogy nincs bizodalom. Én a bizodalmát két szempontból veszem fel; egyénileg bizhatunk egyik a másikban, bízhatunk a kormány férfiakban, ez megtörténhetik; de azt hiszem, ezen bizodalom létezhet a legnagyobb mértékben, s nékünk semmit sem fog használni, mert végre a sikertelenség esetében, azok, kikben bíztunk, azt felelnék: nem lehetünk róla, nem vihettük ki, nem történhetett meg;'és nekünk határtalan bizalmunknál fogva azon kénytelcnség lenne kötelességünk: hogy bizony nagyon sajnáljuk, hanem köszönjük az ur fáradságai, mivel segítette dolgainkat előmozdítani, majd jövőben talán jobban sikerül. És ott volnánk, a hol kezdetben voltunk; ha semmi nem történnék, még csak annyit sem lehetne mondani, hogy nem jól van, hogy nem történt semmi; többet pedig, mint a mennyi lehetséges és kivihető, követelni nem lehet. A másik bizodalom igen is sokra vezethet belliinket, melly abban áll; ha a kormányban homogeneus irányzatokkal találkozik az országgyűlés. Akár kik legyenek a kormány egyénei, ha a kormány iránya és rendszere homogeneus avval, mit az ország gyűlés akár, akkor az egyéni bizodalom, nem csak használhat, de semmi csztre nem árthat; ha azon irány és elv, melly keresztül van szőve a kormány minden cselekedeteiben, találkozik azon iránnyal és elvvel, melly az országgyűlés teleiben nyilvánul, eredményre fog vezetni a legnagyobb bizodalmatlanság mellett is. Az egyéni bizodalom ollyan, valami mi minden ember szivében van; már hogy mennyiben van bizodalom a kormány iránt e tábla egyénei kebleiben? nem tudom, do annyit tudok, hogy elvbeli bizodalom, igy állván a dolgok, a mint vannak lehetetlenség; mert a kormány irányzata nem találkozik az országgyűlés irányzatával, a kormány éltető elve nem az, mi az országgyűlés éltető elve. — Ezen fejtegetés talán messzire is vezet bennünket, de egy két szóval szükségesnek tartom megemlíteni p. o. a városi rendezést. Nézzük, milly irány van ott ? oda tesznek egy testületet, melly indirect választatott; e testület választja a tanácsot, melly tanács élete fogytáig megmarad hivatalában; c tanács vétóval bir a képviselő testület gyűlésének irányában, s az illy vetőt közvetve határozza meg a kormányszék, ezen tanács felelt, mellynek tagjai elmozdithatlanok, áll egy főfelügyelő, ki annak a neki tulajdonitolt hatóságnál fogva parancsol; a tanácskozások nem nyilvánosok. Már most mondják meg a t. KK. és HR. valljon ezen városi, rendezésben van e csak egy szál is azon irányból mellyett nekünk reformjainkban mindenütt követni kell ha akarjuk, hogy alkotmányos kifejlődés felé legyenek irányozva lépéseink. Ha látjuk, hogy ezen városi rendezés ollyan, mellynek tendentiája annyira absolustislicus, s annyira igyekezik összpontosítani minden hatóságot egy ember kezébe, ha tapasztaljuk, miként ott is, hol eddig még rendes törvény által nem volt megadva illy befolyás ez megadni czéloztatik; ha látjuk, hogy ezen irányzat általános minden törv. hatóságra nézve: az administratiot mindenütt egy ember kezébe keríteni, s igy magát a közszellemnek kifejlődését paralysálni, a törv. hatóságokat pedig egyenesen olly 13 \ közteherrl Kclrs H 'ae ad lármában ki küldendő or számos választ many iránti Izcnet.
