1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 10. ülés
\. ülés naplója. December 7-én 1H47. 47 Szeged táros kötete Rengey Ferdinand. Az imént felolvasott izenct szerint a tekintetes KK. és RR. osztozni kivannak a háziadóban, és kívánnak egy országos pénztárt felállítani; c kívánság örömmel elismerem, a nemzeti jobblét, a nemzeti erőegyesítés kívánsága. — A magyar aristocraták_ keblét büszke önérzet ^töltheti cl, midőn ezen a nép terhének megosztásábani készséget nyilvánítják; bár ne hiúsulna meg e nemes szándék a kivitelben, a végrehajtásban, s bárha az 1723—ik esztendei 90—ik t. czikkben letett szent igazságnak sorsára ne jutna! Méltánylom tehát én a t. KK. és RR. nemes törekvését; de minthogy a közterhek közös viselését sem nagylelkűségnek, sem áldozatnak nem tekinthetem; hanem csak egyszerű és egyenes polgári kötelességnek, mellytol igazságtalan privilégiumok és törvények, a status czéljának veszélyeztetése nélkül, senkit fel nem menthetnek: elhallgatnom nem lelut, hogy engemet a felolvasott izenet tökéletesen ki nem elégít. Fél igazság ez csak, és sokkal később jön, mintsem hogy tökéletesen megnyugtathatná azon millió adózókat, kik a múlt országgyűlési válaszfelirat szavaival élve: a közterhek könnyítését és igazságos felosztását még mindig csak reményük.“ Az aristocratia érdekinek együvé kell forrni a nép érdekeivel; s azért szükség, hogy osztozzék a nép minden rendes közterheiben; ha mégis sikerrel akarja vezetni a nemzet kifejlődését, s ha szeretet, és bizalommal akar találkozni. S épen ezért sajnálom , hogy a hadi adó elvállalásának elve az izenelből kimaradt. Csak 15 megye szavazott a kerületi ülésben reá, s még a főtisztelendő egyházi rend sem nyilatkozott mellette, és pedig az insurrectional kötelességek ürügye alatt, mellyeket idő |és tapasztalás haszonvehetlenek tanúsított, s mellyeket csak mint politikai anliquitásokat ismerünk.— Tudom tekint. KK.ésRR. hogy a hadi adó elvállalása nem a tekint. KK. és RR. jó akaratán, hanem az utasítások kényszeritésén tört meg; s ez újabb bizonysága annak, hogy e táblánál nem kiváltságolt előjogos osztályoknak, hanem az összes nép képviselőinek kellene már tanácskozni, s törvényt hozniok: mert akkor aligha találkozhatnánk illy utasításokkal. Azonban, minthogy felszólalásom az ügynek jobb fordulatot úgy sem adhat, nem akarom tartóztatni a tekint. KK. és RR. annak kivitelében, mit utasításaik többsége megenged, s azért csak röviden nyilatkoztatom ki, hogy küldőim az adómentes osztályokat nem csak a házi és országos, hanem a hadi adóban is, és szóval, minden közterhekben arányosan részesitetni kívánják. Lőcse táros kötele Szönyey Károly. Nem annyira a közős teherviselés elvére, mint az elvállalandó adó kivetésére nézve vannak észrevételeim, de ezeket fenntartom akkora, midőn e tárgyban a választmányi munkálat fog tárgyaltatni. Mert az izenetre észrevételem nem lévén, ezt pártolom. Bács megye kötele Piukotics Ágoston. Nem czélom a t. KK. és RR. többsége ellen küzdeni, igazolásom végett azonban kénytelen vagyok ellene szót emelni. Küldőim alkotmányos jogaink biztosítása, valamint sarkalatos törvényeink épségben tartása mellett honunk anyagi és szellemi erejének kifejlesztésére szükséges intézkedések létesítéséhez készek járulni, s e czélra az adózó nép osztálynak újabb tcrheltctése nélkül országos pénztárt létesíteni kívánnak. Ennyit előadni kötelességem. Lipló megye körele Rakovszky Móricz. Küldőim meghagyása következtében tartozom kijelenteni, miszerint ők honunk sarkalatos törvényeivel összeférőnek és megegyeztethelőnek nem tartják a nemesség részéről bár minő adózás nemébe belé egyezni. Mindazonáltal a hon boldogitásán munkálni ők is kivánván, segedelem ajánlástól, in formam benevoli oblati, nem idegenkednek. Igazolásom végeit kérem ezt a naplóba tétetni. Győr megye kötele Szerdahelyi Ferencz. Nem szólási viszketegség, sem más valami tekintet nem bir felszólalásra, hanem egyedül utasításom parancsa; s hogy a tekint. Rendeknek alkalmatlanságára ne legyek, kevés szavakba fogom öszpontositni eszméimet. Én először 1825-ben voltam szerencsés magyar országgyűlésen jelen lehetni; s figyelemmel kisérém az akkori lörvényhazás működését, mcllyre mostani követtársaim közül olly sokan hivatkoznak, s olly gyakran szeretik összehasonlítani ezen mostani testvérével. Aligha lehet pedig az akkori s mostani törvényhozást testvéreknek mondani; elmondom röviden miért. — Akkor is mint most, voltak ugyan országos és kerületi ülések; de nagy különbség létezik az akkoriak és mostaniak között. Akkor a kerületi ülésekben a tárgy megpendiltetvén, az minden oldalról mcgvitaltatott, az eszmék kicseréltettek, s meg lévén iránta a megállapodás, az országos ülésbe vitetett; de itt úgy tekintetett, mintha felőle még semmi vitatkozás nem lett volna, s azért újra mcghányatolt. Most a kerületi ülések az országos ülések tekintélyére emelkedtek; s az országos ülések nem egyebek, mint egy kis tisztes hitelesítés, mellyben legfelebb egykét követ igazolása végett szólal fel, s elmondja, miként utasítása következtében kötelességének ismeri, ezt vagy amazt kijelenteni. De mondhatná erre valaki: nem tehetünk róla, ezen szokást mi igy vettük át eldődeinklől! De, ha ez igaz is, azért nem szabad megszűnnünk kötelességünket teljesíteni; s ha kivétettek az országos ülések rendes folyamukból: kötelességünk azokat most ismét előbbi tekintélyükbe viszszahelyeztetni. Felötlött már ez újabb gyakorlat czélszerütlcnsége az illető küldők előtt is, kik szót váltottak ez iránt követeikkel; de ezek illy argumentummal csendesítik le őket: „Nem értik ezt az urak, jobban értjük mi!“ Mire csakugyan elhallgattak. S ebben fekszik az iS25-ki s mostani országgyűlés közti lényeges különbség. Méltóztassanak tehát megengedni tekint. KK. és RR. ha én, noha gyanusitni senkit sem akarok, sem követtarsaim utasításait vizsgálgatni nem kívánom, sem a felelt vitatkozni nincs szándékom, ha valljon helyén van-e és seükséges-e, hogy utasítással legyünk ellátva, miről egyébiránt úgy is azon alkalommal, midőn az külön fog tárgyaltatni, bővebben leszek bátor alázatos véleményemet kijelenteni; — ha mind e mellett, mondom, az országos üléseket előbbi méltóságukra emeltetni óhajtván, azokat a tekint: Rendek állal azon térre, mellyen egykor voltak, Visszahelyeztctni kérem. De talán azt hozhatná fel valaki ellenokul, hogy ez haszontalan idő pazarlás lenne. Nem tekintetes KK. és RR.! ebből két haszon háromlik. Először is, miután a bizalmatlanság, melly úgy is annyira nyomja nemzetünket hogy rokon rokon iránt sem viseltetik már bizalommal, a küldök s küldöttjeik közt is uralkodik; — egyébiránt is utasításaink nagyobb része olly czinege fogó csapdaiévén, mellyben bár mellyikünk, akár hogy cselekszik is, könnyen megfogható, — a bizalmatlanság az állal, hogy ha A kGitrhrrvisclís, K az adó tárgyában kiküldendó or- Rzheos választmány iráni Izenet.
