1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 6. ülés
VI. ülés naplója. December l-én 1847. a k. kir. eió- rendkívüli volta miatt a nemzetet egyedül öröm és hála adatukra ter emlő válás* érzetekkel tölthette el, egyszersmind elfeledvén minden iírnet. """"keserűt és aggodalmat. Kétséget ugyan nem szenved, hogy a midőn a lejobb fejedelem, olly kitünőleg bizonyítja c nemzet eránt őszinte atyai hajlamát, egyszersmind viszonos őszinteségre és bizodalomra hívja fel a nemzetet, miszerint ez biztosítva lévén az atyai indulatról, mind azt, a mi fáj és keseríti, bizonyos orvoslás reményében atyai szive előtt tárja ki; de ez alkalommal azt mellőni, és más alkalmas időre halasztani lehetett volna. Én szivemből fájlalom, hogy e nemzeti öröm ünnepünk emlékének tiszta fénye nieghomályosiltatik, aggodalom és panaszok által az édes öröm megkeserittetik; miután ő felségének a legjobb fejedelemnek kétségtelen atyai hajlama, és a kormánynak kétségbe nem vonható hazaíiúsága, melly kormány egyik eszközlője volt nemzeti örömünknek és polgári feltámadásunknak, biztos záloga annak, hogy fölterjeszlendő sérelmeink orvosoltatni fognak nem csak, hanem tapasztalván a kormány a nemzettől méltán várt hazaíiúsága elesmerését, legfőbb örömét abban találandja, hogyha a nemzet bizodalmát teljes mértékben megnyerheti. .Mintán tehát ezen válaszfelirat egy általában nézeteimmel és érzelmeimmel nem találkozik, azt nem pártolom.— Poson yi káptalan követe Chenier Miklós. Ha figyelemmel kisérjük azon eseményeket, mcllyek Novemb. 12-ke óta máig feltűntek; ha azon örömteljes perezre emlékezünk, mellyben több századok, a mohácsi viharok óta talán, legelőször zendüitek meg felséges urunk királyunk ajkain honi nyelvünk hangjai; ha fontolóra vesszük, miként pótoltatott ki azon veszteség, mellyet a fél százados dicső nádor halála által e hon szenvedett, szeretett István főhcrczeg újonnan választott nádorunk által, ki magas állása, magas születése, minden pártok felett emelkedettsége, és — minthogy magyarországban szülédéit, s nyelvünkben jártassággal bir — magyar nemzetiségénél fogva, egyedül vala képes sajgó sebeinket meggyógyítani, azokra irt nyújtani, mellyckbeu a sírjába szállott fél százados nádor veszte miatt szenvedőnk; — ha ezeket fontolóra vesztik: senki sem lesz, ki az öröm teljes élvezetének ne örüljön. S én meg vagyok győződve, hogy ezen öröm teljes élvezetének részesei vagyunk mindnyájan, ha legjobb fejedelmünk kegyelmes előadásait tekintetbe veszszük; de nem akarok ezeknek tárgyalásába bocsátkozni, mert eléggé megvitattak már több jeles szónoklatéi megye; s egyéb követ urak által, — csak egyedül a válaszfeliratra nézve akarok némelly észrevételeket tenni. Küldőim szellemében őszintén kinyilatkoztatom, hogy ámbár minden sérelem ellen óvakodni akarnak, mindazáltal azokat jelenleg mellőzni kívánják; mert ha a .válaszfeliratban köszönetét mondunk, de egyszersmind sérelmekkel is lépünk fel, ez úgy jönne ki, mintha valaki egy kezével üdvözlő poharat, a másikkal pedig a keserűség kely hét emelné. Mind a mellett, méltányolva azon pártnak nézeteit, melly azon sérelmeket, mcllyek constatirozva vannak, felterjesztetni óhajtja, szinte azon véleményben vagyok, hogy terjesztessenek azok fel; de azt, mi a válaszfelirali javaslat azon részében foglaltatik, hol mondatik, hogy a vallás törvények nincsenek a határőrvidékeken kihirdetve, én azt nem pártolhatom. Mert, ha fontolóra vesszük a határőrvidékeket, be fogom bizonyíthatni, kogy ki vannak hirdetve a vallás törvények. Íme az 1844: 3. t. ez. a vallás 30 ! tárgyát foglalja magában, a vegyes házasság s az áttérésre nézve; s ezen törvény nem csak 1844, hauen már régi idő óta ki van itt hirdetve, mert c vidékeken katonai szerkezet lévén, a katonaság az austriai jog szerint kormányoztatik; ebben pedig a vegyes házasság el volt már régen úgy intézve, mint azt mi a 1844-ik évben intéztük cl. Ezek szerint tehát, a vallás tárgyábani törvény a határőrvidékeken ki lön hirdetve s elfogadva : j azért a felirási javaslat c részbeni szerkezetének pártolásához, csekély vélekedésem szerint nem járulhatok.— Ami pedig továbbá az 1836: 21 törv. ezikket illeti, igaz ugyan , hogy ezen czikk sürgeti az erdélyi részek hozzánk csatolását, de ha figyelembe vesszük az 1941: s az 1760 tör. czikkeket , s ezeket felütjük, láthatni belőlük, mikint elrendeltetik ugyan a részeknek magyarországhozi csatolása, de olly feltétel mellett, hogy az erdélyieket szinte meghallgassuk; s természetesen ,Jiat nehézségek vannak akkor a tárgyat más időre kell halasztani, mind addig mig ezen nehézségek kiegyenlítve lesznek. Már pedig tudjuk, hody Erdély részéről mind a vallás, mind más municipalis jogaik tekintetében, illy nehézségek keletkeztek, s ez volt oka, hogy a kormány a hozott törvényt foganatba nem vétethette. Ennélfogva látják a tekintetes KK. és IMI hogy a felirási javaslatnak e részét sem pártolhatom. — De továbbá a horvátügyet illetőleg, tudván azt, miként horvátországinak tulajdon municipiuma van, — mert ámbár a turopolyai gróf, mint cmlité, horvátországban illyetnem ismer, én még is ismerek: mert nem municipalis rendszereaz, hogy tartományi gyűlést tart, mi magyarországban nincs? nem municipalis rendszer-e az, hogy a magyarországgyülésekrc, mint minden megye, két követet küld? — tudván tehát, hogy horvátországnak municipiuma van, ha a kormány ezt, minta horvátügyek bonyolódásaiban látjuk, fenntartani igyekezett: akkor köteleségénck felelt mcg> mert köteleségének látta, ezen municipalis reddszer fentartása végett: szükség esetén még a magyar törvényhozás mellőzésével is, minthogy a két törvényhozás úgy is egymással nem közlckcdhctik, némcllyck iránt rendelkezni. Ennélfogva csekély véleményem oda járul, miszerint itt a kormányt semmikép nem lehet vádolni arról t hogy cgyoldalulag működött volna, — minthogy ollyaa esetekben, hol nyilvános törvény nincs, s a szükség kívánja, hogy rendelkezzék, a kormány erre fel van hatalmazva. Én tek. KK. és RR. azok közé tartozom, kik felirási választ igen is óhajtanak; de mindazáltal azt vélik, hogy sokkal könyebben érnénk czélt, ha egyedül csak hálás köszönetünket nyilvánítva , csupán azon sérelmeket, mcllyek constatirozva vannak, érintenénk meg, s a többieket külön felírásban tárgyalnánk. Minthogy pedig ettől a többség által elültettem, azért a mosonyi közelítő véleményt pártolom. Veszprém megye követe, Sebestyén Gábor: Azokhoz, mik a napokban c teremben megyém részéről az ország aggodalmai és sérelmei megemlítése iránt általam mondatlak, következetes kívánván maradni, nyíltan kimondom, hogy engemet sem a válaszfelirati szerkezet, sem a mosonyi módosítás nem elégít ki. Egyébiránt, megyém részéről kinyilatkoztattam, hogy, ha már meg kell említeni a köszönő feliratban az aggodalmakat, mit nézetem szerint nem látok logicai rendben: úgy, ne említessenek azok egyenként, hanem általánosságban; annyival is inkább,
