1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 6. ülés
VI. ülés naplója. December 1 —én lí*»47. mivel annak idejében minden sérelmek, mellyck megemlitetnek, s mellyek mint sérelmek majd constatiroztalni fognak, ekkor úgyis felterjesztetnek, s ezeknek felterjesztését sörgölni megyém is kötelességemmé tette. Miután azonban a sérelmek megemlítése nem illy általánosságban történik, én ez érdemben a kerületi ülésben nézeteimet elég terjedelmesen már előadtam ugyan; de annak idejében, mikor ex parfesso fognak tárgyaltatni ismét clöadandom. Most egyedül a mosonyi indítványra szorítkozom, a menynyiben az nem elégít ki; nem pedig azért, mert, először részletekbe bocsátkozik, midőn egy pár sérelmet név szerint említ meg, és másodszor, mert épen csak egy pár sérelem van benne meg említve, holott megyémnek is több sérelmei lesznek. Én csak egy szót kívánok tehát beiktat— tatni a mosony megye érdemes követe által indítványozott módosításba, l.i.ezen kitétel helyett „fentartjuk hogy ezek iránt“ tétessék ez: „fenntartjuk hogy ezek és több események iránt nézeteinket részletesen is felterjeszthessük.“ Újra kijelentem tehát, hogy általánosságban kívánok ugyan maradni; de minthogy ettől a többség által elütettem, és különben is azon szó hozzá tételével nézetem is kifejezve lenne: annak beiktatásával a mosonyi módosítást pártolom. Horrdlorszdgi köret Osegorich Melell. Nem akarom mindazon észrevételeket ismét elősorolni, mellyck a szőnyegen forgó fölirási javaslat iránt már más előttem szóló érdemes követ urak állal előadaltak, azért csak küldőim akaratját fejezem ki, midőn utasításomnál fogva azt kívánom, hogy mindenek előtt a k. k. előadások tárgyaltassanak. Ezt teszik magok a tek. KK. és RR. is, a királyi előadásokban olly kérdéseknek kitűzését esmervén cl, mely— lyeknek megoldása legnagyobb részben az ország közóhajtásai közé tartozik, és ennélfogva ő felsége iránt a kérdéses fölirási javaslatban örömöt és hálát nyilvánítanak; de egy úttal több rendbeli olly kijelentéseket is tesznek, mellyek a hála és örömérzetnek becsét nagy részben kisebbítik. Itt értem én mind azt, a mi az 1790: 10. törv. ez. életben nem léte, 1836: 21. törv. ez. elmulasztott foganatba vétele, továbbá a megyékben felállított administratori hivatal iránt; végre a kapcsott országok közgyűlésére nézve a válaszföliratban hozatik fel. Azonban mind ezen tények, véleményem szerint itt helyesen meg nem említethetnek, mivel azoknak alapossága még egy átalában bebizonyítva nincsen, a mint már ezt több előttem szóló érdemes követ urak a fölirás többi pontjaira nézve bőven megmutatták. Én tehát szorítkozom itt leginkább a tervezett fölirásnak azon részére, mellybcn a kapcsolt országok közgyűléséről tétetik említés. A lek. KK. ugyan is annak bizonyságául, hogy a törvényhozás alkormányszerű befolyása elmellőzésénck, és a kormányhatalom egyoldalú terjeszkedésének iránya is tapasztaltatott, a kapcsolt országok közgyűlésére nézve közbenjött intézkedéseket is hoznak föl. Már pedig sem az iránt, hogy mikép rendelkezett a kormány e tekintetben, és váljon megsértette e intézkedései által hazánk törvényeiben gyökerező valainefly jogot, egy szóval magát a törvényhozás kérdéses elmellőzésének miben létét egy áltáljában ki nem fejtik, sőt ezen egész ügy tárgyalását későbbre halasztván, még is az c részbeni törvénytelenséget kétségtelen tény gyanánt állítják fel, és minden további okoskodásukat erre alapítják.— A tek. RR. fenlartják maguknak, hogy ezen kérdések iránt nézeteiket részletesen kifejthessék; én pedig abban, hogy a dolognak bővebb és részletes megvitatása és felvilágo- a k. ki. rv. sitása nélkül az elv már eleve kijelentctik, nagy köveiké- ^n,m\7hs* zctlcnségct látok; és azért úgy találom, hogy sem a többiTM'TM' ir'*"' még eddig érdemlegesen meg nem vitatott pontoknak, sem pedig a kapcsolt országok közgyűlésére vonatkozó pontnak sérelmes tárgyak gyanánt a felírásban leendő megemlítésének helye nincsen. — Jelesen a mi ezt az utolsó pontot illeti, nem hallgathatom itten el azt, miszerint ki ne jelentsem, hogy én e részben sem sérelemre, sem pedig semmiféle aggodalomra alapos okot nem Iátok; mivel maga a kormánynak e tárgy báni egész eljárásának taglalása nem a magyarországi, hanem a kapcsolt országok közgyűlésére tartozik, minthogy a kérdéses intézkedések, azon gyűlésnek miképeni tartása, tehát a szó valódi értelmében csakugyan egy municipalis és azon országokat kizárólag illető dolog körül forognak, melly iránt az 1715: 120. és 179-0; 58. törv. ezikkelyek tartalmánál fogva egyedül a kapcsolt országok közgyűlése rendelkezhetik érvényesen. De egész törvénykönyvünkben egy törvény sincs, melly valamelly— a kapcsolt országok közgyűlésének mikénti tartását illető intézkedésekről szólana; miből világos az, hogy a kormány, midőn magának a kapcsolt országok közgyűlésének beleegyezésérel, az iránt úgy rendelkezett, hogy a rendszeres elrendezés idejéig a fcnálló gyakorlatot tartolta fen, semmi olly lépést nem tett, mi által a törvényhozás alkotmány szerű befolyása elmcllőzésének irányát tanúsította volna. Idejárni még az, hogy magok az 1790 és 1S25. években kiküldött rendszeres választmányok is azon véleményben voltak, miszerint az említett országos ülésünknek elrendezése a köztörvényhozás intézkedéseinek tárgya nem lehet, mivel minden munkálataik közt egy olly törvényjavaslatnak nyoma sem találtatik, melly a kapcsolt országok közgyűlésére vonatkoznék. Mindezeknél fogva kétségbe vonhatlanúl áll az, hogy a kormánynak a kapcsolt országok közgyűlése irányábani eljárása, mivel sem a törvényhozás alkotmányszerű befolyás a clmellőzését magában nem foglalja, sem pedig érdemlegesen itt nem is tárgyaltatható, a válaszfelirásban sérelmül alaposan meg nem említethetik, ha csak a tek. RR. épen akkor, midőn a kormányt a törvényhozás elmellőzéséröl vádolják, magok abba a hibába esni nem akarnak, miszerint e részben nem csak a fen érintett törvények által biztosított, hanem a százados gyakorlat által szentesített kapcsolt országok jogát egyszerűen elmellőzvén, ezt minden törvényes rend ellenére magoknak tulajdonítsák. De ha az igy lenne, akkor ne csodálkozzanak a t. RR., hogy olly kijelentéseik, miszerint a kapcsolt országoknak hazánk sarkalatos törvényein alapuló, municipalis és nemzeti fenállását tisztelik, a társ ország lakosaiban nagy bizodalmát gerjeszteni nem lennének képesek. Ennél fogva én a tek. KK. és RR. igazság szerető szándékának tettleges bizonyságát megnyerni óhajtván, küldőim nevében bátor vagyok azt a kívánságot előadni, miszerint nem csak a. többi pontok, hanem a kapcsolt országok közgyűlésére vonatkozó, állítólagosán sérelmes pont is, a jelen fölirási javaslatból kihagyassék. M:t ha el nem érhetek, akkor a jelen felirási javaslatban felállított azon elv ellen, mintha a magyar törvényhozása kapcsolt országok közgyűlési viszonyainak elrendezésébe belé avatkozhatnék, ünnepélyes óvást teszek. Mosony megye nagy érdemű követjének imént hallott indítványát illetőleg ki kell jelentenem, hogy engemet ugyan ez sem 8 *
