1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1848 / 24. ülés
106 XXIV". illés naplója. Januar 27-én 1?s4h. Honosítási törvényjavaslat. két illeti, azt részemről én is „conditio sine qua non“ gyanánt óhajtóm. Elnök. Ha a tek. KK. és RR, csakugyan külföldnek veszik a többi örökös tartományokat is, akkor lényeges észrevételem van; mert azt hiszem, mindig tekintetbe kell venni azon kapcsolatot, mclly szerint ugyan azon fejedelem alattvalói vagyunk. Ha az eddigi gyakorlatot tekintem is, nem látom által: miért az austriai gyáros, capitalism, vagy földbirtokos, ha Magyarországba bejön, tiz évig itt lakik, megtanul magyarul, és sok érdemei vannak — birtokait Austriában eladni kénytelenittessék, hogy Magyarországban honosítható legyen. Akkor az eddigi viszonyokat is meg kellene szüntetni. — Méltóztassanak tekintetbe venni: sok fényes családok vannak, kik Stayerországban, Austriában uradalmakkal bírnak, és ottan Landstandok; mint például herczeg Esztcrházy, Batthyány családok. Már lehető ezektől kívánni, hogy azért mivel otfbirnak, itt elveszítsék jogaikat s viszont. Én úgy hiszem igen szükséges kelléke minden törvényjavaslatnak?, hogy kivihető legyen, kivált a honosítási törvényjavaslat, melly hogy sanctiónáltassék részemről is köznemzeti érdekből forrón óhajtóm. S ugyan ezen tekintetnél fogva is kívánom, és kérem a tekint. RRet, hogy különbséget tegyenek az austriai birodalomnak alattvalói, és a külföldi alattvalók között. Zala megye követe Tolnay Károly. Megyém rendéi a nemzetiségnek olly előnyöket kívánnak tulajdonítani, miszerint a polgárisodás ösvényén jelszavul tűzték ki: hogy a nemzetiség mellett okszerűen mindent: a nélkül pedig semmit. így tehát én is azon elengedhetlen föltételek közé, mcllyek a honosításra nézve megkívántainak, a magyar nyelv tudását, szinte beigtatni kívánom. Tek. RR., fontosak ugyan az okok, mcllyek különösen a gyáripar felvirágzása tekintetéből ez ellen felhozhatók, de fontos azon tekintet is, miszerint a gyáriparosakra nézve e részben teendő kivétel ürügye alatt, sokan a honosítottak közöl is, a nemzetiséget és nyelvel könnyelműen nélkülözik. S ezek szerint \ as megye követének indítványát pártolom. Somogy megye körele Inkey Zsigmond. Utasításom következtében előterjesztem: miszerint küldőim is a nemzetiséget lényegesnek tekintik, és a honosilanilókra nézve, a magyar nyelv tudását mulhatlan föltétel gyanánt kívánják. —Trencsin megye kötele Kuhicza Pál. Miután a honosítási törvény czélja az; hogy a nemzetiség megóvassék a külföldiek berohanása ellen, és ennek gát vetessék: egyet értve Vas megye érdemes követével, az elengedhetlen föltételek közé a magyar nyelvet is soroztatni kívánom. Ungh megye kötele Tabódy Pál. Küldőim utasításánál fogva a honositandókra nézve a magyar nyelv tudását mint condilio sine qua non-1 szinte kívánom. — Szatlimdr megye kötele Kende Zsigmond. Küldőim azon vélekedésben vannak, ha valaha az egész föld kerek ségén minden idegen Zsidó, Német, Franczia, és akármiféle fajta ember által ennek az országnak tere elfoglal — falnék, logalább a nyelv cs nemzetiség megmaradjon. U- gyan azért elengedhetetlen föltételként kívánják, hogy ki ide jön, és itt letelepedik, okvcteflen tudjon magyarül. — Jdszkun keriilet kötele SzJuha Imre. Miután igaz, hogyja nemzet csak nyelvben él, és a nemzetiséget a nyelvben lehet csak fentartani; szükségesnek tartom: hogy meleg kebellel pártoltassék a nemzetiség; és azért ki beköltözni akar, annak legfőbb kötelessége legyen a magyar nyelvet beszélni; — a mit is „conditio sine qua non“-kép kívánok. Hetes megye kötete Schnee László. Ha figyelembe vesszük a nemzetiségnek századokon keresztül folytatott küzdelmeit, a nemzeti nyelvnek visszahelyeztetése iránt, — ha figyelembe vesszük, milly dicső példáját adá koronás királyunk m. évi November 12-én a nemzeti nyelv iránti tökéletes igazságszeretetének: akkor csodálkoznom kell, miképen lehet bármi más tekintetből — melly egyéb nem lehet mint csak a gyáriparnak előmozdítása, és holmi nehézségek, mellyeket némellyck exameni nehézségekkel hasonlítottak össze — ezeknek tekintetbe vételével, mondom, csudálom, hogy a tek. RR. miért akarják a honositaiidót olly könnyen dispensalni a magyar nyelv tudásától. — Miután azonban nincs reményem hogy kifejezett nézeteiktől a Tekintetes RR-ek elálljanak, röviden csak azt kívánom: hogy a honositandóra nézve, okvetetlcn szükséges feltétel legyen a magyar nyelv tudása. — Marmaros megye kötete Asztalos Pál. Magam is pártolom \ as megye érdemes követének előterjesztését és kívánom a föltételek közé „ Conditio sine qua non“ gyanánt a magyar nyelv tudását is soroztatni. E tekintetben fölhívom a tek. RR. figyelmét a kiindulási szempontra. Midőn az ösiség iránt megtétetett az indítvány, és elfogadtatott, aggodalom fejlett ki: hogy az idegenek betolulása ellen a nemzetiség fentartása tekintetéből, mellyel az ősiség annyira mennyire védelmezett, gátokat kell felálliteni. Ennek következtében inditványoztatott a honosítási törvényezikk. Tehát miután már most ezen kiindulási szempontból mentek ki a tek. KK. és RR. okvetetlen szükséges hogy a nemzetiség a honosítási törvényben biztosi— tassék; s e tekintetből initiáltatott a magyar nyelv iránti föltétel is a törvény javaslatban t. i. a nemzetiség biztosítására nézve. Posony megye kötele Olgjay Titus. Vas vármegye érdemes követe állal előterjesztett indítványt én is pártolom. — Sopron megye kötete Simon János. Vas megye követének indítványát annyival is inkább pártolom, minthogy ezen tői vényjavaslat 4-ik §-ban különösen a magyar nyelv tudása kirekesztő feltétel gyanánt tűzetik ki; mert ott az mondatik: ha kitűnő érdemeinél fogta méltónak *l élte tik, és csak úgy, ha a magyar nyeltei beszéliEzt követeltem kerületi ülésben is, tehát itt is kérem méllóztassnak a feltételek közé sorozni. Debreczen táros kötete Komlóssy László. A százados küzdés után diplomaticai polezra emelt magyar nyelv olly féltendő kincse a nemzetnek, mellyel reá károsan ható idegen elem befolyásától tisztán inegőrzeni annyival szenlebb kötelessége a magyarnak, mert a nyelv legerősb emeltyűje ama magasztos eszmének — melly nélkül nemzet nagy soha nem lehel — az érdek egységnek, a mit én is forrón óhajtván kívánom: hogy a honositandóra nézve a magyar nyelv tudása elengedhetlen feltételül kötessék ki, s e szerint vasmegye indítványát pártolom. Esztergom megye körete Jagasics Sándor. .Miután
