1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848

1848 / 24. ülés

\\i V. ülés naplója. Januar 27-én ISA*. 105 J.ogy a kétséges joguaknak megjelenhctésc iránt a hatá­rozat kit, és miképen illet; hanem csak annyit mondok, hogy a tck. RR. határozatukban nem szólaltak azokról, kik kétséges jo uak, hanem csak azt mondják: kinek kétség­telen joga van, törvényszermt megjelenni, annak c jogát a meg nem hívás cl nem enyészletheti. Itten tehát azon elv van kimondva, mellyel a kétséges jogunk miatt véle­ményem szerint nem lehet kétségbe vonni. A második te­kintet az: valamint a méltóságos úr elismeri, hogy ezen elv a törvényhatóságokra, és a tek. RR. táblájára nézve tisztán áll, úgy ezt elismervén, lehetetlen kii.önböztctést tenni a másik tábla tekintetében; mert a törvény egyen­lően ad jogot kinek kinek a maga személyére és állására mért minőségben; de azért egyenlő alapon nyugszik a inéit. Fő RR. országgyűlési joga a tek. RR. országgyűlési jogával. Következőleg e tekintetben midőn csak elv mon­datik ki, különbséget tenni annyi volna, mint a táblák co­­ordinalionalis kérdését megelőzni, a mit a tck. RR. véle­ménye szerint ezúttal tenni nem lehet. — Elnök. Arra kívánok felelni, a mi a gróf Rhcdey Já­nos iránti izenetet illeti. Pest megye követe észrevételét akkor előadni méltóztaíott; de mivel az izenet csak a sze­rint volt szerkesztve, mint illy alkalo limai az iratok sz^r­­kcsztetni szoktak, anélkül, hogy az ezen határozatban foglalt elv kimondva lett volna,— nem láttáin szükséges­nek, ezen kérdést már akkor díscutialni, annál kevésbbé, mivel a többség megmaradt az izenet mellett. Másik meg­jegyzésem az volt, miszerint én; mind a felső, mindaz alsó táblára nézve szükségesnek tarlom a meghivatást; különösen szükségesnek tartom pedig a mélt. Főrendek táblájára nézve, — nem azért, hogy a főrendi tagoknak jog ez által adassák, hanem azért, mert nehéz volna meg­mondani, kik ott azon tagok, kiknek joguk van, és a kiknek nincs. Egyébiránt úgy veszem észre, hogy a tek. RR. a határozat mellett továbbá is megmaradnak; s igy azt a többség végzésének kimondom. Zemplén megye követe Lányai) Gábor. Pest megye érdemes követének kijelentése következtében ezen ügyre nézve egy észrevételt vagyok bátor tenni. Miután a inéit. Személynek úr szükségesnek tartja kimondani: hogy a mélt. főrendi tábla tagjai királyi meghívó levelek által hi­­vattassanak meg az országgyűlésre, megvallom ez ben­nem aggodalmat szül azon tekintetnél fogva, miszerint ez némi hasonlatosságot idézne elő az erdélyi Gubernium által gyakorlott meghivási joggal. Itt azon elvnél egyéb nincsen kimondva, mellyel a- méltóságos úr is elismert el­ső beszédében, hogy t. i. nem a meghívástól függesztc­­tik fel valakinek megjclenhetése, hanem azt a törvény és törvényes szokás adja meg: kinek van helye a főrendi táblánál. És hogy a tck. KK. táblájának a méltóságos Fő- RR. táblájára nézve felszólalni nem volna joga, vagy hi­vatása, tagadom; mert országunkban nincsen kifejtve a két kamarai rendszer, s mig kifejtve nem lesz, addig a tek. RR. táblájának a Főrendi tábla kiegészítési kérdésé­ben gyakorlott felszólalási joga a szokás szerint maradni fog. E végből keletkeztek a múlt országgyűlésen azon felírások a tck. RR. részéről, — ha t. i. valaki királyi meghívó levéllel az országgyűlésre meg nem hivatván, az az illető megye által itt bejelentetett. Nemiévén tehát itt más kimondva, mint az elvnek felállítása, — az ellen úgy hi­szem nincs, és nem is lehet senkinek kifogása, (helyes) HR. naplója f. köt. Elnök. A t. RR. többsége az izenet mellett megmarad. Következik a másik izenet. Országbírói itélómesler Ilubay Jósef Olvassa izcnc­­tet a tek. KK. és RR-nek a vágujhelyi Prépost, és szabad királyi Pozson városa követeinek meg nem jelenése tár­gyában telt határozatuk iránt ő cs. kir. Főhcrczegségéhez, az ország Nádorához. (Az országos irományok közt 30. szám alatt). Továbbá izenctét a tekint. KK. és RR-nek a mélt. Főrendekhez báró Baldacci Antal meg nem hivatása tárgyában, az •(. alatti felirási javaslattal együtt; (az or­szágos irományok közt 31. szám alatt,) végre: izenctét a KK. és RR-nek az tSÍA-ik év Sept. 3-kán ő felségéhez felküldött Bányatörvénykönyvre kiadandó k. k. válasza sürgetését tartalmazó felírás fölterjesztése iránt, az -f. a­­latti felirási javaslattal együtt. (Az orsz. irományok közt 32. szám alatt.) — Elnök. A határozat természetesen itt marad ; az ize— neteket pedig itélőmester ur ő nagysága által fogja vinni a mélt. Főrendekhez. Most következik a honosítás. Nádori ilélömesler Ghiczy Kátmán, Olvassa a KK. és RR. izenctét a inéit. Főrendekhez a magyar honosításról és külföldiekről szóló törvényjavaslat felöl, 33-ik szám alatt. Elnök. Szokás szerint először egész átalánosságban kellene felolvasni a törvényjavaslatot a honosításról; de ha a KK. és RR. azt felolvasottnak tekintik, a törvényja­vaslatot azonnal szakaszonként lehet felolvasni (helyes.) Olvastatik a törvényjavaslat a magyar honosításról és külföldiekről szakaszonként. Az 1-ső és 2-ik §§-ok megmaradván. A 3. §-ra nézve. Elnök. A 3. §-ra van alázatos észrevételem. Ennek 3-ik pontjában az áll : hogy a honosítandó „külföldi alatt­való lenni megszűnjék.“ Nem tudom, hogy a tek. KK. és RR. az auslriai birodalmat külföldnek veszik-e, vagy r ezt csak egyéb tartományokra szorítják ? En azt hiszem, a tekint. KK. és RR. az auslriai birodalom alattvalóit nem teszik a külföldi tartományok alattvalói sorába. Azonban, mivel mégis lehetne némi scrupulus az l-sö $-nak ösz­­szevetés után, mcllyben megmondalik, mi értetik .Ma­gyarhon nevezete alatt; ennek következtében arra kérem a tekint. KK. és RRet: fejezzék ki világosabban, hogy itt „az auslriai birodalom alattvalói nem értetnek.“ lras megye követe Vidos József. Ezen §-nak négy pontja közé kívánom beigtatni azt is, hogy a honasitásra nézve a magyar nyelv tudása elengedhetlen feltétel gya­nánt tekintessék. Részemről tökéletesen meg vagyok győ­ződve, miszerint oily alkotmányos nemzeteknél, hol már a nemzetiség szilárdítva van, s hol a népben az erkölcsi e­­rő czélszerü intézetek állal kifejlett, a nemzetiségről óva­tosan gondoskodni talán felesleges dolog volna, azonban honnunkban a nemzetiség csak most kezd leginkább Kifej— leni, a gyakorlati téren; azért kívánom továbbá is, hogy elengedhetetlen föltétel gyanánt e törvényben a magyar nyelv tudása is megemlittessék. Szabolcs megye követe Bónis Samu. Mi a 3-ik §-asz 3-ik pontjának benmaradását illeti: azt magam is pár­tolom, és a méltóságos szemelynök úr előadására azt fe­lelem: hogy véleményem szerint, az auslriai többi tarto­mányok polgárai Magyarországra nézve, szinte külföl­diek. Mi a magyar nyelv tudásának elengedhetetlen kellé-27 Izenet a \ ág­­ujitfl.v i ^»t— post, s hl. k. I’osjun >árosa mi-£ nem jele­nése ii unt. Orsz. írom. 30. sí. Izenet és fel — írási javaslat báró Hald.icci Antal megm m hivatása tár­gy ab m Orsz. írom. 31. sz. Izenet és* fel­irási javas!, a bányatörvény könyv iivnt. Orsz. írom. 32. szám. Honosítási törvényjavas­lat Orsz. írom. 33. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents