1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1848 / 24. ülés
\\i V. ülés naplója. Januar 27-én ISA*. 105 J.ogy a kétséges joguaknak megjelenhctésc iránt a határozat kit, és miképen illet; hanem csak annyit mondok, hogy a tck. RR. határozatukban nem szólaltak azokról, kik kétséges jo uak, hanem csak azt mondják: kinek kétségtelen joga van, törvényszermt megjelenni, annak c jogát a meg nem hívás cl nem enyészletheti. Itten tehát azon elv van kimondva, mellyel a kétséges jogunk miatt véleményem szerint nem lehet kétségbe vonni. A második tekintet az: valamint a méltóságos úr elismeri, hogy ezen elv a törvényhatóságokra, és a tek. RR. táblájára nézve tisztán áll, úgy ezt elismervén, lehetetlen kii.önböztctést tenni a másik tábla tekintetében; mert a törvény egyenlően ad jogot kinek kinek a maga személyére és állására mért minőségben; de azért egyenlő alapon nyugszik a inéit. Fő RR. országgyűlési joga a tek. RR. országgyűlési jogával. Következőleg e tekintetben midőn csak elv mondatik ki, különbséget tenni annyi volna, mint a táblák coordinalionalis kérdését megelőzni, a mit a tck. RR. véleménye szerint ezúttal tenni nem lehet. — Elnök. Arra kívánok felelni, a mi a gróf Rhcdey János iránti izenetet illeti. Pest megye követe észrevételét akkor előadni méltóztaíott; de mivel az izenet csak a szerint volt szerkesztve, mint illy alkalo limai az iratok sz^rkcsztetni szoktak, anélkül, hogy az ezen határozatban foglalt elv kimondva lett volna,— nem láttáin szükségesnek, ezen kérdést már akkor díscutialni, annál kevésbbé, mivel a többség megmaradt az izenet mellett. Másik megjegyzésem az volt, miszerint én; mind a felső, mindaz alsó táblára nézve szükségesnek tarlom a meghivatást; különösen szükségesnek tartom pedig a mélt. Főrendek táblájára nézve, — nem azért, hogy a főrendi tagoknak jog ez által adassák, hanem azért, mert nehéz volna megmondani, kik ott azon tagok, kiknek joguk van, és a kiknek nincs. Egyébiránt úgy veszem észre, hogy a tek. RR. a határozat mellett továbbá is megmaradnak; s igy azt a többség végzésének kimondom. Zemplén megye követe Lányai) Gábor. Pest megye érdemes követének kijelentése következtében ezen ügyre nézve egy észrevételt vagyok bátor tenni. Miután a inéit. Személynek úr szükségesnek tartja kimondani: hogy a mélt. főrendi tábla tagjai királyi meghívó levelek által hivattassanak meg az országgyűlésre, megvallom ez bennem aggodalmat szül azon tekintetnél fogva, miszerint ez némi hasonlatosságot idézne elő az erdélyi Gubernium által gyakorlott meghivási joggal. Itt azon elvnél egyéb nincsen kimondva, mellyel a- méltóságos úr is elismert első beszédében, hogy t. i. nem a meghívástól függesztctik fel valakinek megjclenhetése, hanem azt a törvény és törvényes szokás adja meg: kinek van helye a főrendi táblánál. És hogy a tck. KK. táblájának a méltóságos Fő- RR. táblájára nézve felszólalni nem volna joga, vagy hivatása, tagadom; mert országunkban nincsen kifejtve a két kamarai rendszer, s mig kifejtve nem lesz, addig a tek. RR. táblájának a Főrendi tábla kiegészítési kérdésében gyakorlott felszólalási joga a szokás szerint maradni fog. E végből keletkeztek a múlt országgyűlésen azon felírások a tck. RR. részéről, — ha t. i. valaki királyi meghívó levéllel az országgyűlésre meg nem hivatván, az az illető megye által itt bejelentetett. Nemiévén tehát itt más kimondva, mint az elvnek felállítása, — az ellen úgy hiszem nincs, és nem is lehet senkinek kifogása, (helyes) HR. naplója f. köt. Elnök. A t. RR. többsége az izenet mellett megmarad. Következik a másik izenet. Országbírói itélómesler Ilubay Jósef Olvassa izcnctet a tek. KK. és RR-nek a vágujhelyi Prépost, és szabad királyi Pozson városa követeinek meg nem jelenése tárgyában telt határozatuk iránt ő cs. kir. Főhcrczegségéhez, az ország Nádorához. (Az országos irományok közt 30. szám alatt). Továbbá izenctét a tekint. KK. és RR-nek a mélt. Főrendekhez báró Baldacci Antal meg nem hivatása tárgyában, az •(. alatti felirási javaslattal együtt; (az országos irományok közt 31. szám alatt,) végre: izenctét a KK. és RR-nek az tSÍA-ik év Sept. 3-kán ő felségéhez felküldött Bányatörvénykönyvre kiadandó k. k. válasza sürgetését tartalmazó felírás fölterjesztése iránt, az -f. alatti felirási javaslattal együtt. (Az orsz. irományok közt 32. szám alatt.) — Elnök. A határozat természetesen itt marad ; az ize— neteket pedig itélőmester ur ő nagysága által fogja vinni a mélt. Főrendekhez. Most következik a honosítás. Nádori ilélömesler Ghiczy Kátmán, Olvassa a KK. és RR. izenctét a inéit. Főrendekhez a magyar honosításról és külföldiekről szóló törvényjavaslat felöl, 33-ik szám alatt. Elnök. Szokás szerint először egész átalánosságban kellene felolvasni a törvényjavaslatot a honosításról; de ha a KK. és RR. azt felolvasottnak tekintik, a törvényjavaslatot azonnal szakaszonként lehet felolvasni (helyes.) Olvastatik a törvényjavaslat a magyar honosításról és külföldiekről szakaszonként. Az 1-ső és 2-ik §§-ok megmaradván. A 3. §-ra nézve. Elnök. A 3. §-ra van alázatos észrevételem. Ennek 3-ik pontjában az áll : hogy a honosítandó „külföldi alattvaló lenni megszűnjék.“ Nem tudom, hogy a tek. KK. és RR. az auslriai birodalmat külföldnek veszik-e, vagy r ezt csak egyéb tartományokra szorítják ? En azt hiszem, a tekint. KK. és RR. az auslriai birodalom alattvalóit nem teszik a külföldi tartományok alattvalói sorába. Azonban, mivel mégis lehetne némi scrupulus az l-sö $-nak öszszevetés után, mcllyben megmondalik, mi értetik .Magyarhon nevezete alatt; ennek következtében arra kérem a tekint. KK. és RRet: fejezzék ki világosabban, hogy itt „az auslriai birodalom alattvalói nem értetnek.“ lras megye követe Vidos József. Ezen §-nak négy pontja közé kívánom beigtatni azt is, hogy a honasitásra nézve a magyar nyelv tudása elengedhetlen feltétel gyanánt tekintessék. Részemről tökéletesen meg vagyok győződve, miszerint oily alkotmányos nemzeteknél, hol már a nemzetiség szilárdítva van, s hol a népben az erkölcsi erő czélszerü intézetek állal kifejlett, a nemzetiségről óvatosan gondoskodni talán felesleges dolog volna, azonban honnunkban a nemzetiség csak most kezd leginkább Kifej— leni, a gyakorlati téren; azért kívánom továbbá is, hogy elengedhetetlen föltétel gyanánt e törvényben a magyar nyelv tudása is megemlittessék. Szabolcs megye követe Bónis Samu. Mi a 3-ik §-asz 3-ik pontjának benmaradását illeti: azt magam is pártolom, és a méltóságos szemelynök úr előadására azt felelem: hogy véleményem szerint, az auslriai többi tartományok polgárai Magyarországra nézve, szinte külföldiek. Mi a magyar nyelv tudásának elengedhetetlen kellé-27 Izenet a \ águjitfl.v i ^»t— post, s hl. k. I’osjun >árosa mi-£ nem jelenése ii unt. Orsz. írom. 30. sí. Izenet és fel — írási javaslat báró Hald.icci Antal megm m hivatása tárgy ab m Orsz. írom. 31. sz. Izenet és* felirási javas!, a bányatörvény könyv iivnt. Orsz. írom. 32. szám. Honosítási törvényjavaslat Orsz. írom. 33. szám.
