1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1848 / 24. ülés
104 XXIV7. ülés naplója. Januar 27-én 1H4h. Határozat aZatát a tek. KK. és RR. táblája tagjainak megbízó és illetábújatagjai-tőleg királyi meghívó levelek végbemenetelérül s annak ■ metá'i'r^- eredményéről tett választmányi tudósításra. (Az országos rái>-i meghívó jI0m_ közt 29. szám alatt.) leveleik megvizsgálatára Elnök. Nekem az 5-ik §ra vau észrevételem, annak kít!lrtmányiA"azon szavaira „magában értetvén azonban, hogy azon egyában*3 tar’selre> ha az iránt, hogy olly egyén, kinek a főrendi táblára törvényes gyakorlat szerint, különben királyi le- Orsz. írom. véllel meg hivatnia kellett volna, valósággal meg nem hi-i bZäm t i L ' ' vatott, ellőttük. valamelly köztörvényhatóság, vagy magános fél által panaszos jelentés tétetnék, a szükségesnek látandó rendelkezéseket fentartják, kijelentvén egyszersmind hogy általában a kiknek törvény és törvényes szokás szerint a törvényhozásban részt venni joguk van, azokra nézve a megjelenhetés a kir. meghívó leveleknek részükre leendő megküldetésétől nem föltételeztelik.“ Ebben tek. KK. és RR.! azon elv látszik kimondva lenni, miszerint a megjelenésre nézve nem szükséges, hogy valaki meghivatassék. Ez a főrendi táblára nézve minden esetre nehézséggel jár, és azon eljárással, mellyet a KK. és RR. eddig követtek, nem egyezik meg. Ugyanis a tekintetes KK. és RR., ha valaki eddig meg nem hivatott a fő- RR. közül, nem azt mondták, hogy jelenjék meg; hanem fölirást intéztek ő felségéhez, mellyben a meg nem jelentnek meghivatását kérték. Ezt bizonyítják számos izenetek, valamint azon izenet is, mellyel a KK. és RR. ezen országgyűlésen gróf Rhédey meg nem hivatása tárgyában átküldőitek. Nekem korántsem abban van aggodalmam, hogy ezen elv állal kimondatik az, miszerint azon tagnak, kinek az országgyűlésen, a törvényhozásban részvétele van, joga nem fültételeztetik a meghívás által; ez tökéletesen áll, s olly igazság, mellyet kétségbe vonni nem lehet ; mert a meghívás senkinek jogot nem adhat, s n meg nem hívás senkitől jogot el nem vehet. Abban sem látok aggodalmat, hogy ennek következtében, a főrendi tagok, kiknek a főtáblánál ülni joguk van , meghívás nélkül is megjelennének! ez ugyan sértené az eddig fenállolt eljárást, de a dolog lényegében nem tenne nagy különbséget. Azonban én aggodalmat abban látok, hogy o KK. és RR- a meghívást nem tartják szükségesnek a megjelenésre, és magukra az illető tagokra bízzák azt, hogy |megjelenjenek vagy ne; én e szerint attól tartok, hogy sokan fognak megjelenni a főrendi táblán, kiknek vagy nincs joguk a törvényhozáshoz, vagy ezen joguk kétséges. Ha a FőRR. táblája úgy volna constatirozva mint a tek. KK. és RR. táblája, a törvényhatóságokra nézve, akkor nem szolanék, mert ezen bajt maga a ház könnyen elháríthatná; de miután alig van az egész alkotmányos világban olly főrendi tábla, mint a mienk, melly tagjainak száma olly kevéssé volna meghatározható; azt tarlóin tek. RR! hogy ezen elvnek gyakorlatba való léptetése, ha nem lenne is átalánosan lehetlcn, de sok nehézséggel járna. Még a köztudomás szerint kétségbe nem vont mágnás! családoknál is hány tag van, kik iránt majd teljes— körűség, majd más nehézség forog kérdésben. Még nagyobb a nehézség olly családoknál, mellyck honosítás által kaptak törvényhozási befolyást; vannak külföldi családok, mellyeknek egyik ága kapott indigenalust, a másik nem, s a főkérdés mindig az marad: vájjon azon ágtól származnak-e, melly indigenatust nyert? L)c vannak Magyarországban gróf és bárói családok, mellyck meghonosullak, nem indigenatus, hanem az által, hogy folytonosan itt laktak; későbben adományt is nyertek, grófi él bárói czimmel éltek, a nélkül, hogy a magyar gró,ok és bárok sorába beigtattaltak volna; annak megviszgálása tehát lényeges körülmény: vájjon az illy grórokés bárók hová tartoznak? Ezen egyes eseteket csak például hoztam fel, de vannak számtalan esetek, mellyekre nézve magát valakinek igazolni, melly eket bebizonyítani a főrendi táblánál nem lehet, miután a főrendi táblának nincsenek me» azon hiteles adatai, mellyck szerint ezen kérdések eldönthetők; hiszen még maga a főkormányszék is kénytelen a törvényhatóságokkal érintkezésbe tenni magát, s csak miután a hatóságok tudósításaikat fclküldölték, s ezeket a kormányszék egybeveti hiteles adataival, csak akkor tudja elkészíteni, nem kis idő alatt és fáradsággal az országgyűlési tagok névsorát. Én tehát azt hiszem, miután szükség nincs, melly ezen uj eljárást indokolná, sokkal biztosabb volna megmaradni az eddigi gyakorlatnál, mert ez uj eljárás a FőRR. tábláját nem kis bajokba fogja bonyolítani. Pest megye körete Kossuth Lajrs. A méltóságos kir. személynök úr előadására kénytelen vagyok a következőket megjegyezni. A méltóságos úr elismeri: hogy a tek. RR. által kimondott elvet a törvényhatóságokra nézve kétségbe vonni nem lehet; elismeri; hogy a meghívás jogot nem ád, hanem ád más valami t. i. a törvény; — tehát a meg nem hívás jogot el sem vehet. Ennek elismerése irtán az eddigi gyakorlatra való hivatkozás a lek. RR. által kimodott elvnek ellent nem áll; mert abból, hogy annak, kinek megjelenni joga van, ezen jogát a meg nem hívás el nem veheti, még nem következik : hogy ő felségének és a kormánynak nem volna kötelessége meghívni azokat, kiket a törvény meghívni rendel. Midőn az országgyűlés egyes esetekben, azokra nézve, kik meg nem hívattak, felírásokat intézett ő felségéhez, azok által nem azt akarta kifejezni: hogy ha valaki meg nem hivatik, annak megjelenni joga nincs; hanem csak figyelmeztetni és megkérni akarta a kormányt, hogy teljesítse azon kötelességet, melly az övé, t. i. a meghívást. A második, mi e részben fennforog, azon elv: hogy a meg nem hívás jogot el nem vehet, hanem arra nézve, ki meg nem hivatik, a megjelenési kötelesség nem áll olly tisztán, hogy annak elmulasztásáért őt büntetés alá vonni lehetne. Tehát az országgyűlés felírásai által sürgette a meghívást azért, hogy gyakorolhassa azon elvet, hogy a ki meghivatván, meg nem jelent, büntcltessék. — A jelen országgyűlésen közbenjölt egyes esetekre nézve, bátor vagyok a mélt. úr emlékezetébe vissza hozni, hogy a most előadott szempontokból indulva, midőn a gróf Rhédey János meg nem hivatása iránti izenet tárgyaltatott., az országos ülésben épen én szólaltam fel ez iránt, és azt mondottam, hogy a felírásra nézve egyetértek, de nem kívánok a dolognak olly magyarázatot adni: hogy a megjelenésre jogosítottaknak jogát a meg nem hívás föltételezné. Ezen kijelentésemben osztoztak a tek. RR., és a mélt. úrnak sem volt ellene észrevétele. — Ezeknek előrebocsátása után, azokra nézve, melly eket a méltóságos úr a Főrendi táblának nem coordinall állásából vett nehézségek tekintetéből említeni méltóztatott, megjegyzem miszerint coordinationalis kérdés itt fenn nem forogván, nem látom szükségesnek, hogy annak discussiojába a tek. RR. bele bocsátkozzanak.
