1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1848 / 21. ülés
\XI. »lés naplója. Januar 15-én 1?SAH. 101 Nyílra me.tje kötele Tarnócztj Kázrnér. Zólyom városa köveié ezen módosítást, úgy hiszem Zólyom városa lakói nevében kívánta. Legyen hát, teljesüljön kívánsága, jöjjön beszéde a diariumba. De ha a tót ajkú lakosok kívánságát kívánja magyarázni, és a tótság nevében szólal fel, azt felelem én, ki sokkal több tót ajkú lakosok képviselője vagyok, mint ő, hogy azt, mit előadott, a lótok épen nem kívánják. Én úgy tudom, bogy kívánnak ők előre haladni a nemzetiségben, kívánnak magyarosodni, irántunk rokonszenvvcl viseltetnek. Rokonok testvérek akarnak lenni, velünk összeforrni, hogy tökéletes magyarokká váljanak. Ez azon 300,000 tót ajkú lakosnak kívánsága, kiket én képviselni szerencsés vagyok. Olvastatik a törvényjavaslat szakaszonként. Az első §-ra nem levéli észrevétel a 2-dikra nézve: Szabolcs megye kötete Bónis Samu. A mennyiben a törvényt határozottnak szeretem látni, csekély módosítást kívánnék e szakaszban. E helyett „valamint törvényhozási, országlási, úgy egyéb hivataloskodási nyelv ezentúl egyedül és kizárólag a magyar leend“ — ezt kívánnám tétetni: „valamint törvényhozási, országlási úgy mind egyházi mind világi hivataloskodási nyelv egyedül a magyar legyen“; mert tapasztaljuk azt, hogy a püspökük, megyéikben, diák nyelven correspondeálnak. Már pedig miután a püspökök az alattvaló clerussal az egész világon anyanyelvükön leveleznek, még maga a pápa is olasz nyelven conrespondeál, kivevén olly tárgyakat u. m. a pápai brevek, mellyek egész Európára sz >Inak, s inelylyekre a diák nyelv használtatik: kívánom, hogy a püspökök magyarországban a clerussal magyar nyelven levelezzenek, s ezt a szerkezeibe tétetni kérem. ([Helyes!) Pozsoni káptalan követe gr. Forgách Ágoston. Igen váratlan volt reánk nézve ezen új indítvány; eszembe jut itt a túrmezei grófnak felszólalása, ki azt mondá: ha valaki változtatást akar tenni a szerkezetben, a kerületi ülésben tegye meg indítványát. Egyébiránt pártolom Szabolcs megye követe kívánságát; kijelentem azonban, hogy magyar nyelv dolgában az egyházi rend hátramaradni soha nem fog. Hogy a püspökök magyar nyelven levelezzenek, azt mi egryálaljában nem ellenezzük, sőt képesek vagyunk példákat is felmutatni arra, hogy hivatalos leveleik is magyar nyelven szerkesztétnek. Nem is várta az egyházi rend, hogy a törvény ezt parancsolja; mert mielőtt még erről az országgyűlésen szó volt, meglette az egyházi rend ebeli kötelességét. S ha bár törvény nélkül is cl lehetne érni, hogy a püspökök az egyházi férfiakkal mind magyarul levelezzenek; mégis mivel ez még egykét megyében divatban nincs, nem ellenzem, hogy bemenjen a törvényjavaslatba, mit Szabolcs megye követe indítványozni méltóztatott. Csak arra figyelmeztetem a tek. KK. és RR-et, ne méltózlassanak az egyházi rendet valami ellenszegüléssel vádolni, mivel eddig a magyar nyelvet mindenütt és általánosan nem használta; mert az egyházi rend a magyar nyelvet sajátjává tenni mindig iparkodott. Figyelmeztetem a KK. és RR-et miszerint a magyar nyelv használata több szentszékeken, különösen a veszprémi püspökségben, már ezelőtt 20 évacI behozatott; miben én a magyar nyelv terjesztésének legkisebb ellenszenvére sem találok. Szabolcs megye kötele Bónis Samu, Pozsoni káptalan követe figyelmeztetésére azt felelem: hogy én kötelessé- RR. Napi. /. köt. gemet régen megtanultam, nincs most mór sem kedvem sem akaratom tőle tanulni. j»v»*i»t a n‘*. Eszlergomi káptalan kötete Lipthay Antal. Vala-E>nVm"eiu'cj * hányszor a magyar nyelv és nemzetiség körül annak fel-,are>abln‘ virágoztalása és terjesztése tárgyában szó emeltetik, forróbb és hűbb pártolója nálamnál ezen ügynek nincs; azonban kívánok csak olly törvényeket alkottatni e tekintetben, mellyek gyakorlatiak, és kivihetők. Meggyőződésem szerint, nem lehet a magyar derűst azzal vádolni, hogy a magyar nyelv és nemzetiségnek nem volt századokon keresztül leghőbb barátja. Isten adná, hogy kivihető lenne az indítvány értelmében szerkesztendő törvény rendeleté; de, véleményem szerint, mindaddig, mig Magyarország népe meg nem magyarosodik, a püspökökre kik olly megyékben laknak, hol a clerus nagyobb része, különösen a felsőbb vidékeken, a magyar nyelvet nem érti, — általánosan kimondani azt- hogy minden püspök clerusával kizárólag magyar nyelven levelezzen, nem lenne sem gyakorlati, sem kivihető, sőt inkább a törvény megszegésére nyújthatna alkalmat. Méltózlassanak tehát a tek. KK. és RR. megnyugodni abban, hogy a catholikus egyházi rend a magyar nyelv és nemzetiség iránti szeretet és lelkesedésnél fogva mindent cl fog követni arra, mi szerint a magyar nyelv, időről időre kebelében is minélmkább fölvirágozzék. A KK. és RR. Szabolcsmegyc iuditványát elfogadván, ilélőinester ur felolvassa az a szerint módosított. 2. §. szerkezetét. A 3. §7ra nézve: Győr megye kötele Szerdahelyi Ferencz. Ezen szerkezet nem felel meg egészen küldőim szándékának. Megtettem már ugyan e körüli indítványomat a kerületi ülésben ; de az viszhangra nem talált. Küldőim e helyett „a tudományos főiskolákban“ kívánják tétetni: „minden hazai tudományos köziskolákban“; miután nemcsak catholikus, de protestáns iskolák is léteznek, mellyek a tanítás és nyelv körül szabadon intézkednek: küldőim azon véleményben vannak, hogy őket az általános törvény a magyar nyelv elfogadása és használására kötelezheti, a nélkül, hogy ő felsége vagy a tek. KK. és RR. belső administratiojukba bocsátkoznának. Utasításom következtében még a §. végére tétetni kívánom: „hogy mind a stipendiumok, mind a convictusi jótéteményekben csak magyarok részesülhessenek; továbbá, hogy a pesti kir. egyetem a bécsi Studien-Commissiotól tökéletesen független legyen. (Ez nem ide való.) Ezt kívántam előadni. Elnök: Megvallom, nem látok semmi különbséget a követ ur kívánsága és a szerkezet között. Ezen kitétel „a tudományos köziskolákban“ általában minden köziskolákra értetik. (Maradjon!) A KK. és RR. kívánsága szerint tehát e §. megfog maradni. Olvastatnak a 4. és 5. §§. Ez utósóra nézve: Elnök: Ez iránt többen előadták észrevételeiket. Miután fentartottam érdemleges észrevétele.nmek szakaszonkénti előadását, — noha látom, hogy a tek. KK. és RR-nek nem nagy kedvük van változást tenni c törvén)ja\aslalra nézve, mégis kötelességemnek tartom kijelenteni azt: hogy — elvonatkozva Posega, Veroczc és Szerém politikai állásától — csak azt veszem tekintetbe, miszerint valóban ezen három vármegyében a magyarul tudó 26
