1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848

1848 / 21. ülés

102 XXI. ülés naplója. Január 15-én I!S4n. Izenet, felirá­­*i és törvéuy­­javaslat a ma­gyar nyelv é nemzetiség tárgyában. Orsz. írom. 28. sz. egyének száma olly kevés, hogy én időelőttinek látom • még hat év múlva is azt kimondani, hogy p. o. Posega, ’Yerőczeés Szerém vármegyékben a törvénykezési nyelv egyedül és kizárólag a magyar legyen. És igy nemcsak a törvényszékeken, hanem minden uriszékeken és a köz­ségeknél is az eljárás nyelve egyedül a magyar legyen. Úgy szinte megvallom, időelőttinek tartom azt is kimon­dani, hogy ezen három vármegyében hat év múlva min­den okirat érvénytelen, ha magyarul nem lesz szerkesztve; és igy érvénytelen az utósó instantia is, ha az magyar nyelven nincs fogalmazva. Tökéletesen átlátom azt, tek. KK. és RR. ha valaha ideje volt, most van ideje annak, hogy a nemzeti nyelvet terjeszszük, és a nemzetiséget szilárdítsuk; de megvallom hogy egy olly törvénynek ja­vaslata, mellynek alkalmazása erőtetésbe kerül, hogyscm nyelvünk ügyét előmozdítaná, inkább az ellenkezőt esz­közli. Röviden tehát csak abban fejezem ki véleményemet: miszerint nem látom által, hogy azon rendelkezést, mellyel a tek. KK. és RR. a magyar tengermelléki vidékre java­solnak, miért ne lehetne kiterjeszteni Posega, Ycrőcze és Szerém vármegyékre is, és azzal ezúttal beelégülni. Leg­alább arra kérem a tek. KK. és RR-et, hogy a prac­­scissionalis hat évtől elállani méltóztassanak; mert ha a szerkezet ugv marad, mint van, attól tartok, hogy czéll nem érünk, a törvényjavaslatból nem lesz egyéb, mint javaslat, de ezt ürügyül és okul fogják a t. KK. és RR. ellen használni arra, miszeiint az idegenajkuak közé erő­­tctéssel akarják a magyarnyelvel behozni. (Maradjon!) Olvasta tik a 6-ik §. — a 7-ik nézve: Elnök: Csak az utósó sorra nézve van röviden meg­jegyzésem. A KK. és RR. a kapcsolt részekre nézve’ pa­­rancsolólag kívánják meghagyatni a latin nyelv használa­tát. Megvallom, ezt ellenkezésben látom azon elvvel, mellyel a KK. és RR. fölállítottak. Úgy látszik t. i. hogy a KK. és RR. azon elvet állították fel, miszerint Horvát­ország belviszonvaiba, a nemzetiség tekintetére nézve, avatkozni nem kívánnak; hanem egyedül csak azt óhajtják, hogy azon kapocs, nielly Magyarországgal a Kapcsolt részeket egyesíti, magyar legyen. Ebben én tökéletesen osztozom; és épen azért kívánom, — mit a méltányosság határai közölt méltán megkívánhatni — hogy a kapocs, I. i. az érintkezési nyelv magyar legyea, s hogy ezt a t. KK. és RR. fenlartsák ; de a bclviszonyokba ne mcl­­tóztassanak bocsátkozni, épen tulajdon elveiknél fogva. Ha valami, ez bizonyosan keserűséget fog okozni; mert ez azon elvet sérti, mellynél fogva a t. KK. Horvátország belviszonvaiba behatni nem akarnak, és a mellyel Hor­vátország lakosait meg akarják nyugtatni, azt mondván ki t. i. hogy csak az érintkezési nyelv legyen magyar; ezen kívül akármit csinálnak horvát rokonaink nemzeti nyelvükkel, azt nemcsak nem gátolhatjuk, de kötelessé­günk nemzetiségüket elősegíteni. Arra kérem a t. KK. és RR-et, hogy azon fontos okok előadása következtében, mellyeket a .Zágrábi Káptalan követe előadott a latin nyelvnek parancsoló használatától méltóztassanak elállani. (Maradjon). Túr me zfii gróf Jozipovtch Antal. Magam is azt in­dítványoztam volna a kerületi ülésben, ha nem tudnám, hogy most nincs itt Horvátország, s hogy magunk sem tudjuk mik vagyunk. Midőn az egyik rész Illir, a másik pedig horvát akar lenni, hol van ott a nemzetiség? azért azt gon­dolom, legjobb lesz a deák nyelvet fentartani addig, mig meg tudjuk mit akar velünk a kormány, mert most egé­szen kezében vagyunk. Nem tudjuk mit fog velünk csi­nálni, talán Laibachba fog küldeni bennünket. Küldőim részéről kérem a Rendeket, hogy a latin nyelv megma­radjon a szerkezeiben. (Maradjon.) Olvastatott a 8-ik §. és 9-ik §. Zágrábi káptalan követe Moyses István. Nincs ki­fogásom az utolsó szakasz ellen, csak Turopolya képvi­selőjének akarok néhány szót felelni, s egy kis felvilá­gosítással szolgálni. Tagadhatatlan, hogy Horvátország­ban és a kapcsolt részekben a horvát nyelvnek különbö­ző dialectusai léteznek, s minthogy-a nemzeti nyelv ed­dig, fájdalom, terjesztve és művelve nem igen volt, va­lamint más nemzeteknél is lehet tapasztalni, mindenki a maga faluja dialectusát tartja nemzetinek. így Magyaror­szágban is találkoznak vidékek, hol azt mondják „tik", máshol meg azt mondják „lyuk“. Van a magyar nyelv­nek is többféle dialectusn, mint például a palócz dialeefus. Ehhez képest a maga anyai nyelvét kiki legszebbnek tart­ván, azt követeli, hogy a maga vidékének, a maga fa­lujának nyelve, dialectusa emeltessék literatúrai tekin­télyre, s az ismertessék cl nemzeti nyelvnek. Egyébiránt épen nem kételkedem, hogy mind azok, kik itt a horvát nyelv érdekében felszólallak, igen meglesznek elégedve, ha Turmezőnek követe ugyan azon nyelvel, és dialcctus­­sal fog élni, melly Turmezőn divatozik. Túrmezöi gróf Joziporich Antal. Azt gondoltam, hogy az érdemes követ nr engem fel fog világosiim, mit azon­ban a külömböző dialeetusok felhozásával nem tett. Mél­­tóztassék megengedni, igen nagy különbség van a ma­gyar és német, az illir és horvát nyelv között. Igen jól fog emlékezni az érdemes követ ur arra, hogy épen akkor, midőn censor volt, egy intimatum érkezeit, mellyben az állott: miszerint majd fognak az úrról is gondoskodni, miért eresztett a censurán keresztül annyi illir munkát, s miért engedte a magyar pártot annyira legyalázni. És nem tudom meg is felfogni, miként történhetett, hogy mi­dőn mi azt vártuk, hogy az érdemes követ ur tette miatt megbünfettetik, egyszerre kanonok lett? Egyébiránt jót állok az érdemes követ urnák; Turopolyában nem csak horvátul, hanem magyarul is tudnak, s mindeneseire a magyar és horvát nemzetiséget mindenkor előmozdiland­­ják; azért ne méllóztassék az érdemes követ ur avval gondolni, mi történik Turopolyában, mert ott igen jól ál­lanak a dolgok. A kormány sokat akart olt keresztül vin­ni, de nem volt képes. Turopolyában ollynn rend van, minél jobb Magyarországban sehol nincs; Horvátországról nem is akarok szólni, mert ott semmi rend sincs. Nádori itélömester Ghicztj Kálmán. Olvassa a felirá­­si javaslatot a magyar nyelv és nemzetiség tárgyában. — (Az országos irom. közt 26. sz. alatt.) Arad megye körete Bíró Imre. A 1836: 3. t. czikk­­ben ő felsége megígéri, liogz az O-Arndi oláh mesteri és papi előkészületi intézetben a magyar nyelv tanításáról gondoskodni fog. Ö felsége eziránt igen is gondoskodott, tanítót nevezeti ki, de minden fizetés nélkül. Minthogy pedig nem sok haszna van a tanításnak , ha a tanító fize­téssel ellátva nincs, küldőim utasítása következtében meg­­kérendőnek vélem ő felségét, hogy a tanító kinevezésé-

Next

/
Thumbnails
Contents