1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1848 / 21. ülés
98 XXI. ülés naplója. .Januar 15-én 1848. izenet, feliri- Esztergám táros kötete Maarotcih Rezső. Nemzetijá^síat'aCma-ségünkre nézve legforróbb ohajtat a magyar nyelv, a S nemzetibe * magyar nyelv tudniillik, minta nemzetiségnek egyik tárgyában, pß éltető orgánuma, és annak tekintélyét fenn tartó cgyik leglényegesebb elem. Ezt tárták küldőim is szemük előtt, midőn utasításaikban kötelességemül tűzték ki, hogy a magyar nyelvnek előmozdítását, és pedig nem csak magára a tárgyak intézésére, de a magyar hivatalokat viselő egyénekre nézve is sürgessem. Tekintetes KK. és RR. léteznek szentesített törvényeink, mellyek már ez előtt honi nyelvünk felett intézkedvén, igen üdvösen rendelkeztek az iránt, hogy a magyar nyelv használtassák. Ugyan is az 1790: 16-ikt. ez. azt mondja: „lingva peregrina negotia hiingarica non tractentur“ — Mi ezen törvény ezikket illeti, küldőimnek kívánsága a jelen törvényjavaslat 2-ik §-a által tökéletesen ki vagyon elégítve. Nincsen azonban ki elégítve az 1792—ki 7-ik és 1805—ki 4- dik t. ezikkre nézve, mellyek azt tartalmazzák, hogy „ncmo lingvae hungaricae ignarus ad munia applicetur.“ Nincsen továbbá ki elégítve az 1807. 1-sőt. ezikkre nézve sem, melly nyilván kimondja „lingvam vernaculam Tyronum ut calleant officiales et suLofficiales, Rex provideat.“ Tehát valamint jelenleg is tapasztaljuk, hogy ezen általam felidézett törvények tellycsitetleu maradásuk miatt számos egyének vannak, a magyar hivatalokban, kik a magyar nyelvben tökéletesen járatlanok, azt nem tudják nem értik, s nem beszelik, úgy a most felolvasott törvény javaslatban azokról mi sem foglaltatván, ismét alkalom engedtetik, hogy tovább is illy alkatmatlan egyének foglalják el a magyar hivatalokat; alkalom engedtetik, hogy egy nemes Vármegyének tovább is lehessen olly első al Ispánja, ki alkotmányos, ujabbi törvényeink daczára is. mint ezen teremben már többször megemlittetni hallottam magyarul egy szót sem tud, de lárva hagyatnak a kapuk arra is, hogy honszülötteink előtt, a magyar Hadseregnél ezután is ollyanok nyerjék el a Tisztségeket, kik közvitézeiknek nyelvüket nem bírják s nem értik. Ezeknél fogva küldőim utasítása 8-ik pontjának tartalma szerint, olly törvényt kívántak alkottatni, melly elengedhetlenül rendelje, hogy valamint a kormányszékeknél, s egyébb királyi hivataloknál, úgy az egyházi s világi hatóságoknál, és a magyar Hadseregnél is csak, és egyedül olly cgyének alkalmaztassanak, s léptessenek elő, kik a magyar nyelvben kellő jártassággal bírván, azt értik, tudják és beszélik, az ollyanokra nézve ellenben, kik jelenleg már magyar hivatalokban vannak ugyan, de magyarul nem tudnak, törvény által egy bizonyos határ időt óhajtanak kilüzetni, és az c részbeni törvénynek szentesittetését eszközöltetni, melly alatt minden illycs idegen nyelvű tisztviselő s hivatalnok magának a magyar nyelvben kellő jártasságot megszerezni, azt megtanulni, és eképpen magát a magyar hivatal, s tisztségviselésére alkalmatossá tenni, és pedig eme nélkülözhetlen kelléknek a törvény szerint kilüzetni óhajtott határ idő alatt meg nem szerzése, s a magyar nyelvbeni kinem képezése esetében hivatalának elvesztése alatt is köteleztessék. Ez lévén tehát küldőimnek kivánala, miután a kerületben szinte előadtam, de sikert nem nyerhettem, magam igazolásául a naplóba igtattalni kérem. Várasd táros kötete Melinchetich Antal. Küldőim tisztelik a tekintetes. KK. és RRben azon pietást, mellyel nemzetiségük terjesztése és szilárdítása iránt viseltetnek; — tisztelik pedig annyival inkább, mivel magok is a nemzetiséget a korszerű haladás és alkotmányos kifejlődés leglényegesebb feltételének tekintik. — De éppen ezen oknál fogva, habár az ellen, hogy a magyar nyelv azon polezra emeltessék, mellyre jog, és méltányosságnál fogva hivatva van, legkisebb ellenvetésük sincsen; mind az által igénytelen véleményük szerint a tekintetes KK. és RRnek saját érdeke lenne ez ügyben is, a méltányosság korlátái közt megmaradni; és azért minden olly intézkedéseket clmellőzni kívánnak, mellyek egy részről a kitűzött czélhoz nem csak nem vezetnek, hanem attól inkább eltávolítanak; — más részről pedig a kapcsolt részek hason jogát megsértik, nemzetiségét a magyar nemzetiségnek alá vetik, és igy a napról napra szükségesebb jó egyetértést, a melly lassan lassan ismét helyre állani kezdett, újra felforgatnák, és felzavarnák. Ezen intézkedések közó pedig számítják kőidőim azon rendeletet, mcllynél fogva a kapcsolt részek törvényhatóságai, Ítélő székei, és tisztviselői, a magyar országgali hivatalos levelezésekben a magyar nyelv használatára kényszer.ttetnek. E tekintetben küldőim az eddig fenálló viszonyosság elvére álapitott szokást, az igasággalés méltányossággal sokkal inkább megféiönek találván, azt ezentúl is a maga épségében meghagyatni kívánják, — s ebbeli nyilatkozatomat igazolásom végeit a naplóba igtattalni kérem. Károlyváros kötete Obrádocich János. Azon szempontból indulván ki, hogy a kapcsolt részeknek 1805—ik évben alkotott municipalis statutama az utósó országgyűlésen a magyar nyelv tárgyában hozott törvény által is tacite elismertetett, minthogy ennek használata csak Magyarország határain belöl parancsoltaiéit meg, a kapcsolt országok pedig, — kivéve azt, hogy követeik azon törvény szerint hat esztendő után az országgyűlésen magyar nyelven felszólalni, s törvényhatóságaik magyar levelezéseket elfogadni és tárgyalni kötelcztetnck - - az ott divatozó latin nyelvnek használatában továbbá is meghagyatnak: kötelességemnél fogva meg kell jegyeznem ázt, hogy küldőim az 1715: 120. t. ez. szerint azt vélik, miszerint a nyelv körüli intézkedések, a mennyiben azok a kapcsolt országokat illetik, csupán a tartományi gyűlésre tartoznak. Ennél fogva az utósókét ország gyűlésen a magyar nyelv iránt hozott törvényekhez szorosan ragaszkodva, miután ezen tárgy már úgy is kimeritöleg meg lön vitatva, a tck. KK. és RRet bátor vagyok megkérni, méltóztassanak a jelen törvény javaslat 4-ik 5-ík 7-ík 8-ik és 9—ik §§aiban foglalt, és a kapcsolt részekre kiterjesztett intézkedéseiktől clállnni, annyival is inkább, mert azok kíhagyatván, a kapcsolt részek lakosai azt látva, hogy a fentebb idézett sarkalatos törvények épsége országgyülésileg kétségbe nem vonatik, s meg nem rendiltetik, a már úgy is nélkülözhetlen magyar nyelvnek tudását örőmestebb és hamarább magokévá leendik. Zágrábi káptalan kötete Moyzes Islrán. Milly feszült ügyelőmmel kisérik a kapcsolt országok a mai kérdésnek országgyűlési tárgyalását, már azon élénk részvétből is kiviláglik, mellyel a nyelvkérdés magyarországon szerte szült, csak azon a kapcsolt országokra nézve szomorító különbséggel, hogy mig az ezen tárgyra nézve is sokkal boldogabb magyar nemzet méltán a legdusabb eredménynek örvendhet szép nyelve tekintetében: addig
