1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1848 / 21. ülés
XXI. ülő* naplója. Január lo-én 1*4*. 1)7 csőit országok ir'.nyabani azon eljárása tehál semmi tekintetben igazolható nem leven, küldőim nevében, ki kell jelentenem: hogy ha a tek. RR. a magyar nyelv tárgyában, közigazgatási tekintetben, némelly további intézkedéseket netalán szükségeseknek tartanak , ezeket csak Magyarország határain belül tehetik érvényesen, de a kapcsolt országokra semmikép törvényesen ki nem terjeszthetik. Minélfogva én e részbeni sért hetién jogainkhoz, és ezek alapján alkotott és ezután még alkotandó municipalis törvényekkel, nem különben a magyar törvényhatóságokkal való latin levelezések iránt, az utósó országgyűlés alatt, municipalis jogainkkal összehangzásban hozott törvényhez továbbá is szorosan ragaszkodva, a törvényjavaslatnak 2. 3. és 6-dik §§-ait egyedül Magyarország határaira szorittatni, a 4. 5. 7. 8. és 9-dik §§-kat pedig egyszerűen kihagyatni kívánom; mit ha cl nem érhetek, a kapcsolt országok részéröl, minden reájuk nézve sérelmes intézkedések ellen tiltakozni kénytelen vagyok. — Hogy pedig a tek. KK. és RR. a kérdéses törvényjavaslat általam mégnem ellenzett szakaszainak a kapcsolt országokra nézve valóságosan sérelmes voltát, és igy ezekre vonatkozó tiltakozásomnak okait közelebb lássák, c részben is még nehány szót mondauom kell. Ezek sorában pedig mindenek előtt kinyilatkoztatom : hogy ha a 4-ik és 5-ik §§-ban indítványozott abbeli intézkedés foganatba menne, miszerint a három alsó Slavoniai megyében még csak hat évig, a lengermellék kebelében pedig a törvényhozás tetszése idejéig engedtessék meg az ott gyakorlatban levő latin, s illetőleg olasz nyelvnek használata, tehát bizonyos időszak lefolyta után a magyar nyelv ott is kizárólag hivatalos legyen : akkor a kapcsolt országoknak két kiegészilö része azon országok testületétől tettlegesen szakíttatnék el, mit sem az örök igazsággal, sem pedig a népek legszentebb tulajdoni jogával összeegyeztetni nem lehet. — Jelesen a mi alsó Slavoniát illeti, hogy mi lett legyen ennek a régibb idökorban állapota, és mellyek valának annak a kapcsolt országokhoz való viszonyai: ennek kutatását én nem a törvényhozás, hanem a történetírás feladatának tekintem. A tudósok véleményei, e tárgyban, maguk közt különböznek, mellyek felett ez itélethozás ismét csak a tudósak köréhez tartozik. Én tehát a régiségek búvárkodásába, mint ide egyáltaljában nem tartozóba, nem ereszkedvén, c részben csak annyit mondok: hogy azoknak, kik a jelen kérdésnek régi és históriai állásáról maguknak bővebb tudomást szerezni, és a Fejér vagy Gyurikovich urak tudományos fejtegetéseinek alaposságáról kellőleg meggyőződni kívánnak, ezen munkákra kijött felelettel — még ennek némelly példányaival bírván — szívesen szolgálandok. Ezekután csak annak rövid kijelentésére szorítkozván, hogy alsó Slavonia és az abban fekvő három megye, Posega, Verőcze és Szcrém, mindenkor, jelesen pedig a török iga alóli fölszabadulása idejétől fogva, hazai törvényeink, név szerint, az 1715. 118. — 1723. 8S. — 1741. 18. és 50. t. czikkek nyomán a kapcsolt országok többi részéhez viszszacsatolva lévén, mindeddig ennek kiegészítő részét képezé, és azt jelenleg is képezi; de az 1791. 26. t. czikk 14. §-a tartalma szerint is, a kapcsolt országok egyéb hatóságaival együtt ugyanazon municipalis törvényeknek alá vetve van. Bizonyítják ezt eléggé maguk az országgyűlési iratok is, jelesen az 1807—diki irományok, melylíli. Napi. I. I;öt. Ivekre az utósó országos ülésben hivatkoztam, és az ak- dirikor említett adatokat most ismételve előadni felesleges-j*vasi«" «,"«1 nek tartom. Ugyanazért én kelleténél hosszabb lenni és mindazokkal, mik c tárgyban már annyiszor felhozallak,tíre-v*bi,n>* a tek. RRct untatni nem akarván, már ezen kérdésben, a kapcsolt országok részéről, az 1836. és 1840-dik országgyűléseken , általam pedig a múlt országgyűlésen 1844-dik évi július 5-dikén tartatott országos ülésben, előadott bővebb tárnokokat ezennel ismételteknek kijelentem. — Színlolly kevéssé sem lehet a tengermclléki vidékeket a kapcsolt országoktól elválasztani, azon országok területi épségének megsértése nélkül, mivel ezen vidék is számos hazai törvényeink, nevezetesen pedig az 1588: 10. — 1608: k. e. 11. 3. §. — 1647: 50. és 57. 1659: 96. — 1681: 71. — 1715: 1 16. és 179 1: 61. t. czikk szerint Horvátország kiegészítő részét képezi, a mint ez is már számtalanszor, jelesen pedig az ulósó országgyűlés alatt, 1844-dik évi junius 14-dikén tartott országos ülésben, általam bővebben meg volt mutatva. És ennélfogva ez iránt is, a már többször mondottakra hivatkozva, miután kétséget nem szenved, hogy sem a tengcrinellék, sem pedig az alsó slavoniai bárom megye, a magyar nyelv tárgyában hozandó, és a kapcsolt országok municipalis törvényeivel ellenkező intézkedések által, ezektől érvényesen cl nem szakíthatnak: cn a tek. KK. és RR. e részbeni javaslatát, küldőim nevében sem igazságos, sem törvényesnek el nem ismerhetem. — Végre a kérdéses törvényjavaslat 6. §-ára nézve még azon észrevételem van: hogy annak tartalma szerint, a kapcsolt országok kebelében az ottani nemzetiség minden küljeleinek használata cltiltatni czéloztatik, melly igazságtalan rendszabály, ha életbe léphetne, a társnemzetben szükségkép csak a legkeserübb érzelmet gerjesztené. Hasonlókép miután az ulósó országgyűlés 2. törv. 8. §-a tanúbizonysága szerint, ő felsége már kegyelmesen elrendelte azt, hogy a magyar nyelv a kapcsolt részekbeli minden fő- és közép, azaz tudományos köziskolákban, mint rendszerinti tudomány tanittassek , — a tek. RR-nek jelen törvényjavaslat 9. §-ában ismételt abbeli kivánala, miszerint a magyar nyelv minden köziskoláinkban rendesen taníttassák, nem máshova, mint oda látszik czélozni, hogy a kapcsolt országok népiskoláiban is a magyar nyelv tanunulása az ifjúságnak kötelességévé tétessék, és ekép a társ nemzetnek népe is idővel annál könnyebben magyarosillathassék. Mivel pedig ezen törekvés nemcsak minden nemzetnek természeti jogával ellenkeznék, melly szerint alaposan követelheti azt, hogy a népnevelés sikeresen, tehát nemzeti nyelvén eszközöltessék; de hazánk sarkalatos törvényei által biztosított nemzetiségünk végpusztulására is irányozlatik; egy szóval, az előadottakhoz képest, ezen egész törvényjavaslat a kapcsolt országok nemzeti és municipalis fenállásának és területi épségének gyökeres felforgatását magában foglalná. És mind ezen veszélyek, fájdalom! épen azok részéröl fenyegetnek bennünket, kik, törvényhozási magas feladatuknál fogva, alkotmányos jogaink és lételünknek nem elnyomására, hanem inkább annak ótalmára és védelmére vannak hivatva! — Mindezeknélfogva kénytelen vagyok küldőim részéről, a törvényjavaslat fennebb említett minden pontjainak ünnepélyesen ellenmondani; ugyanezt, igazolásom végett, a naplóba igtattatni kérvén. 25
