1847-1848 Irományok • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik esztendei Sz. András hava 7-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irományai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1848
1847 / 1. ülés
egyetértöleg a kir. Helytartótanácscsal, az ország és kapcsolt részek számára a részletes elhelyezés tervét tüstént elkészíti, jóváhagyás végett O Felsége eleibe terjeszti, s leérkezte után a katonaság valóságos elhelyezését foganatba veszi; mivégett az illető főhadikormányszékek azok iránt, mik őket érdeklik a°ma<ryarországi föhadikormányszék által fognak hivatalosan értesíttetni. ’ 1 2. §. Mihelyt a 14 ezred- és 50 osztályfendék s 100 lovas és 5 gyalog század számára, törvény szerint az ország által építendő fő- és fióklaktanyák elkészülnek, az I. csatolmánybeli elhelyezési terv azonnal életbe lép. Addig azonban, hacsak valamelly különös eset, vagy egyéb tekintetek az elhelyezés megváltoztatását szükségessé nem teszik, az országban mostan állandóan szállásoló katonaság a II. csatolmányban látható ideiglenes terv szerint fog elhelyeztetni, — a hadfogadój kormányokról a VI. fejezet különösen rendelkezvén. Mindazon, bármi fegyvernemü hadcsapatok, mellyek a mostani kincstári laktanyákban el nem férnek, az egyes lakosokhoz szállítandók; miért azonban a következő §§-ban meghatározott kárpótlás adatik. Kivétel alá esnek a III. csatolmányban feljegyzett vezérek, fendék- és főtisztek, őrcsapatok, katonai tisztviselők s egyéb szakbeliek, kikről, jóllehet szinte állandóan Magyarországon és a kapcsolt részekben tanyáznak, az ország részéről adandó szállás őket nem illetvén, a katonai kincstár köteles gondoskodni. Költözések, hivatalos utazások s egyéb idöszerinti szolgálatok alkalmával azonban ezeket is, minden kivétel nélkül, szintúgy köteles az ország, szabályszerű kárpótlás mellett, átkelési szállással ellátni, mint a többi katonaságot. 3. §. A szálláshelyek kitűzése iránti rendeleteket a törvényhatóságok mindég a m. kir. Helytartótanács, a hadcsapatok pedig utasításaikat az illető föhadikormányszék útján veszik. 4- §• Egy gyalog zászlóaljnál vagy egy lovas osztálynál többre nem terjedő katonaság elhelyezését a Helytartótanács és az illető föhadikormány egyetértöleg megváltoztathatják; intézkedéseikről azonban Ö Felségének jelentést tenni tartoznak. Ha pedig a szándéklott elhelyezési változtatásra nézve a most említett két kormányszék között valamelly el nem háríthátó nehézség fordulna elő; eziránt jegyzőkönyv készitendö és Ö Felségétől legfelsőbb elhatárazat kérendő. 5. §. Elemi csapások által előidézett, vagy a belbátorság fentartására szükséges, és teljességgel semmi haladékot nem szenvedő rendkívüli esetekben, az ország igazgató polgári és katonai kormányszékei, kölcsönös egyetértés mellett, egész ezredeket is áthelyezhetnek máshová; de ezen áthelyezés, legfelsőbb jóváhagyásig, csak ideiglenesnek tekintendő. 6. §. Az 5. §-ban említett, halasztást nem szenvedő esetekben, egy gyalog zászlóaljig vagy egy lovas osztályig terjedő katonasággal, kölcsönös egyetértés mellett, a csapat-parancsnokok és törvényhatósági elöljárók is változtathatnak helyet ; miről azonban illető felsübbségeiket tüstént értesíteni, és a már foganatba vett helyváltoztatás iránt a további rendeletet mindketten bevárni tartoznak. 7. §. Mihelyt a 2. §-ban említett fő- és fióklaktanyák felépülnek a katonaságnak az egyes lakosokhoz eddig gyakorlatban volt, közönséges beszállítása azonnal megszűnik, kivévén a következő négy esetet: a) Ha az I. csatolmányban foglalt elhelyezési tervben feljegyzett mennyiségű rendes katonaságot, Magyarország és a kapcsolt részek közbátorsága vagy egyéb hadiszolgálatok tekintetéből, bármelly fegyvernemü hadcsapatokkal szükségkép szaporítani kellene, s ezek a laktanyákban , várakban és egyéb katonai szállásul rendelt kincstári épületekben el nem férnének. b) Ha a Magyarországon és a kapcsolt részekben fekvő állandó katonaság, rendkívüli körülmények következtében, ezred vagy osztály számra parancsoltatván ki a laktanyákból, ollyan helyeken kényteleníttetnék hoszabb vagy rövidebb ideig maradni, hol laktanyák vagy nincsenek, vagy már katonasággal megrakvák. c) Magyarországon és a kapcsolt részekben történendő katonai költözések és átkelések, továbbá egyes katonák vagy katonai tisztviselők hivatalos utazásai alkalmával, ha az illető ejjeli állomásokon laktanja, vagy ebben elegendő hely nincsen. d) Az országban állandóan fekvő katonaság kisebb mint nagyobb testületekben tartandó lég)vei-g)akorlatainak alkalmával, vagy midőn valamelly nagyobb táborozás rendeltetik, mellyekben az országon kívül tanyázó hadcsapatoknak is részt kell venniök, ha ezek a helybeli laktanyákba s egyéb katonai szállásul szolgáló kincstári épületekbe be nem férnének. Mindezen négy esetben egész hadcsapatok szintúgy, mint egyes katonák, katonai tisztviselők és szakbeliek átkelökül tekintendők s akkép ellátandók. 8. §. Ha a körülmények szükségkép azt kívánnák: hogy a Magyarországon s kapcsolt részekben fekvő azon mennyiségű katonaság, melly az I. csatolmányban foglaltatik, bármelly fegyvernemü hadakkal sza poríttassék, a 2. §-ban említett laktanyák az ország által felépítve, bútorozva s a katonai kincstarnak át adva lévén, a szaporítok szállásáról a katonai kincstár, vagy fő- és fióklaktanyák építése, \ag\ lakheljek bérbefogadása által akként tartozik gondoskodni: hogy ez se a törvényhatóságoknak, se az egyes lakoso kárával ne történjék; mindaddig azonban, mig az érintett laktanyák felépítése s átadása az ország íészérö meg nem történik, az említett szaporíték szállás dolgában épen úgy s azon kárpótlási feltételek mellett el ‘tan dó, mint az országban állandóan fekvő katonaság. . 9. §. Az I és II sz. alatti fő elhelyezési tervek nyomán a katonaság által évenként kisebb mint nagyobb testületekben tartatni szokott fegyvergyakorlatoknál s az ezredi es osztályi, fő* és fiókkói házak.^építés n , 1. Ülés írásai. November 11 -én 1847.
