1847-1848 Irományok • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik esztendei Sz. András hava 7-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irományai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1848
1847 / 1. ülés
9 i. Ülés írásai. November 11-én 1847. az adózó nép szállásadási kötelességének könnyítése végett, főszempontul vétetett az: hogy az ősszevonulások oUy helyeken tartassanak, hol az I. csatolmány szerint lehetőleg legtöbb katonaság szállíttathatik laktanyákba, és a hova, a II. csatolmány szerint, lehetőleg legkisebb számú csapatot szükség az összevonulásra máshonnan oda indítani. 10. §. Az átkelő katonaság, hacsak lehet, mindég laktanyákba, vagy egyéb katonai szállásúl rendelt kincstári épületekbe helyezendő, s a lakosokhoz a 7. d. pontjának értelmében csupán akkor szállítandó, ha az illető állomásokon laktanyák vagy nincsenek, vagy már tele vannak. 11. §. Mig a laktanyák fel nem épülnek, kétféle szállásadási illetmény jár; egyik az állandó, másik az átkelő katonaság és a szakbeliek számára. 12. §. A IV. sz. a. csatolmány az állandó; az V. alatti pedig az átkelő katonaság szállás- és istállóbeli illetményét tünteti elő. Az ugyanazon IV. sz. a. feljegyzett őrcsapatok, egyéb katonák, katonai igazgatósági tisztviselők és más szakbeliek lakásbeli illetményéről a katonai kincstár egyedül tartozik gondoskodni. 13. §. A lakással velejár a szeradás is, melly a laktanyák elkészültéig szinte, mint a szállásbeli illetmény, kétféle: egy az állandó, másik az átkelő katonaság számára. 14. §. Az országban és kapcsolt részekben fekvő állandó katonaság mindazon tagjait, kiknek az ország a ÍV. csatolmány szerint, nem csupán közös szállást, hanem lakást tartozik adni, szeradás dolgában, a mennyiben arra a fenálló rendszer értelmében számolhatnak, a katonai kincstár látja el; e részben tehát akár lakásuk, akár istálójuk számára, sem a szálás-tulajdonoson, sem a megyén, kerületen, városon vagy helységen stb. legkisebb követelésök sem lehet; — azoknak azonban, kiket csupán az adózókkal közösen használandó .szálás illet, a szálás-szolgáltató által e következő szerek nyújtandók: 1) Ágy, melly áll: egy minden három hónapban kiürítendő és szalmával újonnan megtöltendő szalmazsákból és azon nemű vánkosból, minden hónapban tisztán kimosottal felváltandó két lepedőből, és a nyári hat hónap alatt (Május elsejétől October utolsó napjáig) egy, a téli hat hónap alatt pedig (November elsejétől April utolsó napjáig) két pokróczból. 2) A házi gazdával közösen használandó tűz, konyhán és szobában. 3) A házi gazdával közösen használandó világítás a szobában. 4) Istálói szerek, úgymint : egy seprű, egy lapát, egy villa, egy trágyás taliga és egy veder, ezen kivid a világítás, mellyért a trágya a gazdát illeti. 15. §. Az országon és kapcsolt részeken átkelő katonaság és szakbeliek közül azoknak, kiket az V. alatti csatolmány szerint szállás és istálló illet, a szállásadó által a következő szereknyujtandók: 1) Egy nyoszolya ágyastul, egy asztal, két szék, eg)’ szekrény, egy mosdó edény, egy palaczk és egy pohár. 2) Szobafütés a hűvösebb évszak alatt, különösen a téli hat hónapban, November elsejétől April utolsó napjáig. Konyhabeli fáról azonban a szállásoló, ha otthon akar főzetni, maga tartozik gondoskodni; azt tehát a szállásadótól, megyétől, kerülettől, várostól vagy helységtől stb. nem követelheti. 3) Világítás az istállóban s az istállói szerek használata, továbbá a szabályszeriileg tartható ló alá való szalma, minden lóra három fontot számítva, miért a trágya a szállásadót illeti. Az átkelő katonaság közül pedig azoknak, kiket szállás és istálló nem, hanem csak a szállásadóval közös lakás illet, az adandó szerek e következők: 1) Az illető ágy. 2) A házi gazdával közösen használandó tűz, konyhán és szobában. 3) A házi gazdával közösen használandó világítás a szobában. 4) Világítás az istállóban, ló alá való szalma és azon istállói szerek használata, mellyek a házi gazdának meg vannak, s ezekért a trágya kárpótlásul marad. 16. §. Szállás és szeradás dolgában a jelen rendszabály 12. 13. 14. és 15. §§-aiban meghatározottaknál többet kívánni a lakosoktól, minden katonának és katonai tisztviselőnek, keményen tiltatik. A ki többet kiván, szerződjék iránta az illető féllel. 17. §. Mindaddig, mig a laktanyák fel nem épülnek, az ország, szállásbéri kárpótlásul, a kir. kincstárba évenként 13,000 pengő ftnyi pótlék-ösz veget fizetend, melly bői a kir. kincstár ezen idő alatt az országban és kapcsolt részekben fekvő katonaságtól járó szállásbért, a helybeli bérfolyamhoz mérve, a \ I. csatolmánybeli kivetés szerint, a szállásadónak évnegyedenként előre, a háló- és istállópénzt pedig hónap végén fogja kifizetni. Az átkelő katonaság számára szolgáltatott szállásokért a bér, a ^ II. csatolmány szerint, szabályszeriileg naponként fizetendő. 18. §. Az országban állandóan fekvő katonasághoz tartozó azon egyének, kiknek szállásbér jár, ezen szállásbért, a valóságos szállás helyett követelhetik azon esetben, ha a laktanyák és egyéb katonai szállásúl szolgáló kincstári épületek katonasággal már egészen meg vannak rakva. Mind ezek, mind azok is, kik a szállásbér helyett valóságos szállást kívánnak, e végetti folyamodványaikat a főhadikormányszéknél hat hónappal elébb tartoznak beadni. 19. §. A szállást és egyéb hajlékokat a kincstár szintúgy, mint a szállásadó, egy évnegyeddel elébb tartozik felmondani. A szállásbért, ha szinte elébb elköltöznék is a katonaság, mint a felmondás határnapja bekövetkeznék , az egész évnegyedre meg kell fizetni; csak hogy a hajlékokról a felmondás határnapjának be. következtéig való rendelkezési jog, a kincstár részére fenmarad.
