1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848

1847 / 11. országos ülés

71 XI. ülés Fö-RR. naplója. December 9-én Í847 lelem, hogy a kormány felelőségét minden módon eszközölni kell. Egy érdemes szónoknak, ki gróf TelekyRR izenete s Lászlót ezáfolólag megmutatta, hogy Saturnus nem eszi meg a maga gyermekét, hanem maga magát eszi f*au aÍT“" meg — nincs mit felelnem; Zemplén megye érdemes helyettese a recriminationalis politicaról méltóztatott p.löadások szóllani. Nem tudom az én beszédemben sok vagy kevés recriminatio foglaltatik-e ; de bocsásson meg, ha ab- ’ ban recriminatiót talált; én meggyőződésemet mondám ki; mit a sympathiáról felhozott, azt felelem, hogy rokonszenvet csak hölgyeknél, a szép nemnél kell keresni, s nem a törvényhozási termekben. Még most csak egyet mondok, t. i. nehogy csupán királyaink és uralkodó ház személyes erényeinek köszönhessük, miszerint valaha országunkban utazó francziának mondhassuk „notre charte est la bureaueratie temperée par 1’ ab­­solutisme“ Pártolom a felírást. Fiimehj Mihály pannonhegyi fő Apái; — Szivemből üdvözlöm cs. k. Fenségednek a tanácskozás kezdetén tett kegyes nyilatkozatát, és ajánlatát, mellynek nyomatékosságát jelenlétben leginkább érzc\: hogy a szólni akaró méltóságos tagok az ítélő mester ur által följelentetvén, rendben a szónoklatra felhivassanak, mert csak igy tartathatik fen a szólani akarók közt az illő rend, kerültetik el az izetlenkedés, és az igen alkalmatlan terhes hosszabb állás. — Én vá^ni akarok, és tudok, de hosszat, és napokig állani — mint jelenben történt, X sem nem akarok, sem nem tudok. — Fenséges Nádor! nagyméltóságu fő Rendek! negyednapra terjedvén a t. KK. és RR-ek fölirási izenetiik felett a bölcs tanácskozás, és elöterjesztetván az okokkal istápolt vélemények már nem nehéz az ítélet, a választás. Mellynek következésében kinyilatkoztatom: hogy én ö excellentiájának a Főpohárnok mester ur indítványához járulok, szorosan megmaradván a tárgynál okaimat röviden előterjesz­tem. — A tettes KK. és RR-ek izenetét nem két, hanem három fő) részre felosztom: az első a nemzet háláját, köszönetét, és örömét-, a második a sérelmeket és aggodalmakat,— a harmadik a kivánatot foglalja magában: hogy Pesten évenkint országgyűlés tartassák. — Egész készséggel, és szívesen járulok a ts. RR-ek izeneté­­nek első részéhez, hogy örömünket hálánkat köszönetünket Ö Felségének zsámolyához letegviik, mert ha volt a magyarnak hálára köszönetre oka volt midőn fejedelmét századok multa után a magyar trónról a ma­gyarhoz magyarul szólani hallotta; méltán is jegyezzük fel arany betűkkel a fejedelmi szavakat év könyveink­be, mert ezekben legjobb királyunk atyai szivét hajlamát és szeretetét hirdeti a magyar nemzet és ennek nemzetisége iránt! Volt és van hálára köszönetre okunk— mivel Felséges urunk a nemzet közkívánatára olly szívesen hajolván, hogy kijelölési jogát sem akarván gyakorolni, Nádorunknak megadá a nemzet egyszülöttjét, a hon kedveltjét, kit a nemzet szeretető karol, kinek szivem mélyéből kívánom: bog}’ a seregek ura öt lega­lább is dicsöült fejedelmi attyának felejthetlen Nádorunknak félszázados évsorán át boldog kormánnyal meg­áldja, örömünkre, boldogulásunkra, büszkeségünkre éltesse! — E hála s köszönet két tárgyához kívánnám a királyi előadásokat is soroltatni, mert nem tagadható; hogy ezek öszvege a hírlapokban, — röpiratokbán, a közgyűlésekben meghányt megvitatott nemzeti kivánatoknak, és úgy a fejedelem előadásiban a nemzet ohaj­­tásival találkozik, mi hálás elismerést, és köszönetét méltán igényel; kivált ha azok átadási módját tekintem,— hogy fogadjuk azokat bizodalommal, melly kegyteljes nyilatkozással () Fölsége nyilvánitá: hogy miként ke­gyelmes előadásiban hajlott a nemzet kivánatára, fog ezzel jövőben is találkozni. Nem indit engem a hallott észrevétel: hogy a királyi előadások még nem tárgyaltattak, —- nem az : hogy a törvény javaslatok s csatol­­ványok, nem tetszők, — mert mindig igaz az: hogy a jó király előterjesztéseiben a nemzet kedvét kereste, a nem kielégítő törvény javaslatok elfogadása, módosítása pedig a nemzettől függ, az pedig ismét igaz hogy e törvényjavaslatokkal a közóhajtás teljesítetett, melly múlt ország gyűlésen nyilvánitatott. A fel­­irási izenet második részét illetőleg, melly a sérelmekre vonatkozik, őszintén megmondom, hogy ezeket a hála Föliratban megérintetni nemkivánnám, már azért sem, mert fenmarad azoknak fölterjesztési sza­badsága, s a hálát, örömet, köszönetét a panasszal nem lehet igen össze hangoztatni;—de azért sem szeretném, sem kívánnám elsoroltatni a sérelmeket a felírásban, mivel részint ollyanoknak el nem ismerhetem, részint mégollyá noknak nincsenek bebizonyitatva; illy tényeket pedig ü Fölsége elébe terjeszteni, ugytartom sem a mltgos Fő-Rendek állásával meg nem egyeztethető, sem az 1790: 13. t. ez. meg nem engedi. — Hogy az 1791: 10. t. ez. teljesen életben nincs, kételkedem ez állításról, mert főkormányszékeink a királyi udvari can­­cellaria, a királyi helytartótanács megszorításukról, külbefolyásról panasz szót nem emeltek, emelendők bi zonyára, mert hitük kötelezi, s becsületük: hatörvény, ha ön állasuk, függetlenségük veszélyeztetnék, a miért az 1790: 10 t.ez. kihagyandónak, vagy a fölirás ama szakaszába igtatandónak vélném : melly ben a szomszéd örökös tartományok érdekeiről, és viszonyaikról szó tétetik. Az 183G. 21. t. czikket nem akarnám megérin­teni a fölirásban, mert noha bizonyos tény: hogy e törvény végre nem hajtatott, és azért sérelem, de miután a kormány a királyi előadásokban épen most számol a nemzettel, és okát adja miért nem hajtatott végre a törvény, szükségtelennek idétlenek találom a panaszt; itt csak meg akarom érinteni: hogy én azon méltó­ságos szónokokkal nem tartok kik álliták: hogy ők olly kormánnyal meg nem elégesznek, melly a törvényt végrehajtani maiglan nem akarta, vagy nem tudta — mert mind állításuk, mind következtetésük nem áll; hogy a kormány a törvényt nem akarta volna végrehajtani, ezt megczáfolják a királyi előadások, mellyek a kormány működését előterjesztik; hogy a kormány a törvényt végrehajtáni nem bírta, ezt mondani nem le­het, mert a végrehajtást még meg nem kezdhette, mivel a dolog még tisztában nincs, az ügy illy stá­diumában ha a kormány a végrehajtást megkísértette volna, méltán erőszakoskodásról igazságtalanságról zsarnokságról vádoltathatott volna. — Illy ítélettel vagyok a horvát ügyről is; ezt is kihagyandónak tartom a fölirásból, mert ez ugyan tény, de nem bebizonyított sérelem, éspedig azért nem: mert ez múlt ország­­gyűlésen már tárgyalás alatt lévén , fölötte semmi határozat nem hozatott, de horvátország érdemes követe 18*

Next

/
Thumbnails
Contents