1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1847 / 11. országos ülés
TU XI. ülés Fö-RR. naplója. December 9-én 1847. RR. izenele felirási javas lala a k. k. előadások tárgyában. s magyar udvari kamara? Ezen bureaucraticus eljárást, ha létezne egy bureaucraticus szótár, ez alatt lelietne ta” Mini „pro depromenda opinione communicari“; más részről igaz! lehetne talán mondani, hogy hajóvá hagyatik azon vélemény, ekkor van némi felelőség; nem felülről hanem alulról mélt. Fö-RR. még ez sincs, mert szintén ezen a bureaucraticus conservations lexieonban létező „approbari“ szó által a felelőség alól kibúvik, az a kitől kéretett a tanács; igy tehát felelős kormányunk teljességgel nincs; s ennélfogva a feliratnak ezen pontját szívesen elfogadom. Mi a régi sérelmek orvoslását illeti: jelesen az 1836: 21: t.czikknek végre nem hajtását; továbbá azt, hogy a váltó es vallásbeli törvények a határbeli vidéken kihirdetve nincsenek: ezeket megköszönni nem akarom, és azért szintén elfogadom e részben is a felirási javaslatot. Mi a horvátiigyet és a turopolyai grófon elkövetett eljárást — ki szémélyének veszélyeztetésével védi alkotmányos jogainkat, tovább Várasd megye főispánján és többeken elkövetett sérelmeket illeti: ezeknek tárgyalását fentartom akkorra, ha a t. K K. és Eli. e részben izenetet fognak átküldeni. Átmegyek az úgynevezett uj rendszerre, mellynek sérelmes voltát b- AVenkheim Béla tiszt, barátom úgy adta elő, hogy nem foghatom meg, mikép lehet még valaki a mélt. Fö-RR- közül, ki azon sérelmen kételkedni tud ; — s ha mindazonáltal mégis volnának, kik most sem hinnék el azon sérelmet: én is fogok néhány észrevételt előadni. Eleinte, midőn ezen sérelem történt, lehettek ollyanok, kik azt sérelemnek nem tartották, hanem csak egy iszonyú financiális éspoliticai tévedésnek. Financiális tévedésnek^ mert kérdem, az lő00 írtnak — 5000 írtra való fizetés felemelése nem financiális tévedés vala e? mert kérdem, becsületes ember, ki elfogadta az administratori hivatalt azon felemelt fizetés, s más ok miatt talán csak nem vala felemelve ezen fizetés? Bizonyosan nem. Bizonyosan political tévedésnek is kellett tekinteni, midőn kötelességül tették az administratoroknak, és főispánoknak, hogy a megyékben lakjanak, miután a tapasztalás eddig azt mutatta , hogy többnyire olly megyékben, hol az administratorok folytonosan laktak, voltak a legtöbb rendetlenségek. Megengedem, hogy egy bureaucratice elrendezett országban czélszerü s szükséges, hogy minden kreishauptman a maga kerületében lakjék, de nálunk a megyei rendszerrel, tiszti kar és országgyűlési követek választásával az illy mód össze nem fér, mivel ha az administrator vagy főispán folytonosan a megyében lakik, az által vagy párt-emberré válik, vagy pártembernek tartatik, mi egyre megy, mert mindkét esetben, hatását, tekintélyét veszti el, meBy tekintély pedig nemcsak jó, hanem szükséges és törvényes is, a megyékben. Mint mondám, némellyek az első stádiumában az uj rendszert csak aggodalomnak és nem sérelemnek tarthatták; de miután a varasdi eset feltűnt, miután a varasdi örökös főispán minden lemondás és kihallgatás nélkül akarata ellen mozdíttatott el a megye kormányzatától: ki kételkedhetett már akkor, hogy minden főispán, ha le nem mond is, úgy jár. Az 1723 : 56- t.czikkben azt olvasom: nisi in publicis Regis et regni servitiis praepediantur.“ Ez más szavakkal annyit tesz, hogy szabad a főispánnak egyszersmind királyi, vagy országos hiva talt viselni; s mégis mélt. Fö-RR. azon ürügy alatt mozdíttatott el a varasdi főispán „siquidem officium hoc cum alio, quod de praesenti gerit consiliarii locumtenentialis munere minus compatibile foret.“ Voltak már e teremben heves viták arról, hogy mit a törvény nem tilt, szabad-e azt cselekedni, de az még senkinek nem jutott eszébe állítani, hogy a mit a törvény megenged, ne legyen szabad cselekedni, s ezen axioma mégis az 1723: 56. t.czikk 1 §-nak daczára alapjául, ürügyül az administratori rendszernek behozatalára használtatott. Már a ki eddig nem hitte, s most sem hiheti el, hogy az uj rendszer sérelem, azok után is, mellyek itt némelly t. főispánok által felhozattak, — ki ezen még most is kételkedik: azon többé segíteni nem lehet. Most bátor vagyok tolnai főispán ő méltósága nagyon parliamentaris beszédére egy kis parliamentaris kifejezéssel felelni, t. i. Ihat he has found a mare's nest (sokan: nem értjük)ö méltósága kancza fészket talált. Azt hozta elő ugyanis tegnap ö méltósága, hogyha azon praesidalisban nem az lett volna, mi ben foglaltatik, hanem épen az ellenkező, mi lett volna az? Erre azt felelem, hogy az ellenkező, kiki tudja törvénytelen lett volna; azonban ez nem indok, mire számtalan példát lehet felhozni, én csak egyet mondok, például: ha felsőbb helyről olly parancsolat intéztetnék a hétszemélyes táblához, hogy Erdödy Sándornak minden pereiben jó ítéletet hozzon ; azon parancsolat törvénytelen volna; és megfordítva a dolgot, ha illy parancsolat jönne a hétszemélyes táblához, hogy Erdödy Sándornak minden pereiben rósz ítéletet hozzon, az is törvénytelen volna. Továbbá azon tisztelt főispán ur azon kérdésére: hogy vájjon kitől függ az ember, attól-e, kitől fizettetik? vagy a kitől kineveztetik? (Urményi Jósef: rósz emberről szállottam) Legyen tehát rósz ember. Ha a kineveztetett egyén az által, kitől kineveztetett , kinevezés után el nem mozdítható: akkor senki nem kételkedik, hogy attól nem függ; de ha úgy nem áll a dolog, hanem elmozdítható és pedig 8 nap alatt, akkor tökéletes igazsága van öméltóságának. Egyébiránt az ujrendszernek bureaucraticus tendentiaja nem tagadható, mert hisz azon érdemes urak is, kik azt védelmezik, azt szokták rendesen felhozni, hogy az döbbeni rendszer mellett lehetetlen volt a megyékben a rendet fentartani, És némüleg igaz; de más részről megvallom, hogy én addig , mig nemzetünk más biztosítékot nem kap, mint a mellyel most bir; — abban helyeztetem nemzetiségünk és alkotmányunk fentartásának paizsat, hogy a megyékben, minden, mondom : minden! mi onnan felülről parancsoltatik, végre nem hajtatik. Hova vezeti a bureaucraticus rendszer a szabad nemzeteket is, példát hozok fel egy más szomszéd tartományból, hol a rendek azon bureaucratice kellemetlen kérdést tevék „mi czélra fizessük mi azon 50000 irtot“ mire bureauc-ratico-logice az feleltetett „fizessetek“ és fognak fizetni. Felhozom azt is, hogy nemzetiségünket és alkotmányunkat még elegendökép nem védi az, ha minden harmadik évben, vagy ezentúl talán évenkint összejövünk és tanácskozunk a legfontosabb tárgyakról. Ha jól emlékezem , a múlt ősszel, nemcsak bennünket, hanem Kurland rendéit is megrontotta azon „Allgemeine Zeitung“, hogy miért nem tudják a jobbág)'! viszonyokat elrendezni. Mélt. FRR-dek! Kurlandrendei Oroszországnak egy részét teszik, és azok mégis az örökváltságról tanácskoznak; ez azonban még nem biztosíték, nekem más biztosíték is kell, és ezt abban
