1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848

1847 / 11. országos ülés

69 részről kárhoztatom és vádolom, hogy az összes törvényhozás olly elhamarkodott törvényt hozott, mert ha a RR- üenete s magyar király személyében nem volna öszpontosulva az erdélyi nagy fejedelem, ki válalná magára azon rop- ^lata^k^k." pant következményeket, mellyek illy el hamarkodott lépésekből eredtek volna. Valamint tehát egy részről ágyában vádolom az összes törvényhozást, úgy más részről nem lehet nem méltányolnom ő Felségének azon manifesta­­tióját, mellyet a bizodalom és őszinteség utján a királyi előadásokhoz mellékelve a nemzetnek átküldött. Mél tőságos b. Prónay Albert úr horvátország irányában s e két testvér ország politicájára nézve röviden de talp­raesetten és hatályosan nyilatkozván, e részbeni nézeteit osztom és előadását magamévá teszem; hallottam megemlitetni, hogy bizonyos conservativ conferentiák is a hivatalnokoknak irányt adtak, és tudja isten mi szabályokat tűztek elebök. En egyrészről nem akarom eltörni a pálczát azon conferentiák fölött,’ mert meglehet hogy a kölcsönös eszme- súrlódások olly vitatkozást szültek, miknek a körre nézve jó hatásuk lehe­tett ; de azt, hogy azon conferentiák a hivatalnokok eljárásának irányt adtak volna nyíltan tagadom, és az e részben tett vádat el nem fogadom és elutasítom, mert egy hivatalnoknak törvényes és hivatalos eljárásában egyedül csak a törvény és törvényes rendelkezések szolgálhatnak csak biztos kalaúzúl. Egyébiránt én mltgos Fö-RR. a múlt országgyűlés előtt és alatt is azon hivatalos minőségben voltam, mellyben most lenni szeren­csém van; és igy azon szerencsés helyzetben találva magam, hogy meg bírálhatom a különbséget a most és akkor között. — Akkor a kormányzó hivatalához nem volt annyira kötve az administratiónak folytonos keze­lése úgy, mint azt az 1723. 5G. t. czikk és több más törvények meg szabják. Azonban most ö Felsége mind­azon törvényes kötelességeket mint végre hajtó hatalom szigorúan teljesitetni kívánja , mellyeket a törvény a fő kormányzók elébe szab, ezen különbséget tehát törvényesnek találom és üdvözlöm e téren ö Felségének rendeletéit, a mennyibe kötelességének eleget téve, mint végrehajtó hatalom a törvények szigorú teljesítését e részben is óhajtja, azonban ha ezen különbség nem lett volna törvényes, akkor én is ki mondom: készebb lettem volna bár melly perczben is hivatalomtól megválni, mint segéd kezet nyújtani arra, mi törvénnyel el­lenkezik. Higyjék el a mltgos Fö-RR! hogy azon esetre épen olly kevés ön megtagadásba került vólna meg­válni hivatalomtól, és mint nem hivatalnoknak az országgyűlésére megjelenni, mint szinte csekély vág}- épen semmi ön megtagadásukban sem kerül hivatalt nem viselni azoknak, kik az ellenzék soraiba vívnak. Ezekből ki indulva pártolom a főpohárnok mester indítványát azon hozzá adással, mellyet liptó megye főispánja az ize­­netnek elején kifejeztetni kívánt, valamint szintén azokat is, mellyeket az évenkénti Pesten tartandó ország­­gyűlésre nézve felhozni méltóztatott. Gr. Erdödy Sándor: — Szeretett királyunk e teremben hozzánk irányzott magyar szavai milly hatást tet­tek reám, kik hallották ,,éljen“zéseimet, tanúságot tehetnek, hogy senki jobban nem örült, mint én; azért szí­vesen elfogadom az izenetnek azon szavait, mellyekben ez iránt az öröm kifejeztetik. Mi a nádorválasztásnak ö Felsége általi helybenhagyását illeti: gróf Zichy Manó barátommal kezet fogva azt ajándéknak nem tarthatom, mert tudjuk, hogy az ajándékot nem igen szoktuk vizsgálni, s ollykor udvariasságból is elfogadjuk; Fensége­det pedig a nemzet kisded korától fogva ismerte, s a választás módja is mutatja, hogy nem ajándék; azonban az izenet szerkezetébe sem akarván bocsátkozni, azon szavakat is elfogadom. — Mi a kir. előadásokat illeti: ki ne örülne "azoknak? hiszen azokon alapúi nemzetünk és alkotmányunk szellemi s anyagi kifejlődése, ha a törvényhozó testület azokat alkotmányos szellemben kifejtvén, ö Felsége elébe terjeszti, s olly szellemben ö Felsége által helybenhagyatnak! Eddig a felirási javaslat „nemine contradicente“ elfogadtatott még azon urak által is, kik programmjukban elvül tűzték maguknak,bennünket jóban roszban leszavazni;— ö mélt. tisztelt ba­rátom a sárosi főispán által is elfogadtatott, noha azt mondá, hogy a „Dank adress“re nézve óvatosnak kell lennünk, mivel az idegen plánta. Jóllehet, hogy a dank-adresse idegen plánta, de ismerek én még más idegen plántákat is mellyek hazánkban meghonosultak, p. o. a mi alkotmányunk feudális elvei szinte idegen plánták vol­tak, és annyira meg vannak honosítva, hogy könnyebb volna honunk minden agg tölgyeit és blikkjeit kiirtani, mint azon idegen plántát. Van még egy idegen plánta, mellyet senki ki nem irthat, s ez keresztény hitünk! Ha pedig nemeiről akarunk példát hozni — attól, hogy idegen plántától nem kell félni — megemlítem a ta* bágó szigeti plántát, melly ide behozatván, annyira meghonosodott,hogy legutóbbi időben a magyarok készek voltak az iránt tollat rántani, és igy ezen Dank-adresst is, mint idegen plántát gyámolítni kívánom. Mi az ize­net 8-dik pontját t. i. az 1790: 10-dik t. czikket illeti: bizonyos, hogy abban rejlik ezen kifejezés: mi a kor­mány? Tehát én azt tartom, hogy csak „de jure“ legalább van kormányunk, mert „de facto“ nincs, én lega­lább azon tanácskozó, javasoló, akadályozó, hátráltató, ínye szerint a legfontosabb dolgokat Íróasztalai fiókjai­ban évekig hevertetö, magyar, német, cseh vagy ki tudja mi nemzetbeli, sem királyunknak merő controlle­­riából — sem nemzetünknek nem felelős, kisebb nagyobb hivatalnokok egyletét kormánynak nem tekintem Ezen merő controlleriából álló felelőtlen systema, vagy ha úgy tetszik, systematicus felelőtlenség, nézetem szerint már szelleménél fogva is rósz, s én azt csak csupa udvariasságból, par courtoisie nevezhetem kormánynak. Ez által nem azt akarom mondani, hogy ha azon úgynevezett kormány, ha mit előad, jónak tartva el ne fogadjam, — attól távol vagyok, mert legyen bár mi, ha nemzetünk szellemi kifejlődését vagy anyagi jólétünket előmozdít­ja, a nélkül, hogy a szellemit hátráltatná, ezt azon úgynevezett kormánytól is szívesen elfogadom. Itt legyen szabad koronaőr ö nméltgának arra felelni, mit tegnap előtt felhozott, hogy t. i. a Helyt.tanács a mi kormányunk, az úgynevezett uj rendszer behozatalakor felszólitatott véleményadás végett; de ez engem még meg nem győz ar­ról, hogy kormányunk van. Hisz tudják a mélt. Fö-RR, hogy a bureaucratiában hogy szokott menni a dolog! Egyik a másikat kérdezi, s egyik a másiktól kér tanácsot, p.o. nekem is volt szerencsém szolgálni az udvari ka­maránál, ott is kikérik p.o. a sóvári vagy hradeki inspectoratusnak véleményét, és kérdem: azért függetlené a Fő-Rendi Napló. I. köt. 18 XI. ülés Fö-RR. naplója. December 9-én 1847.

Next

/
Thumbnails
Contents