1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1847 / 11. országos ülés
67 XI. «lés Fő-RR. naplója. December 9-én 1847. jegyeznem liogy azt a válaszfal iratban eléggé motiválva nem találom. A praemissából többet következtetnek RR. izeueie s a Rendek mint a mi onnan természetesen ki foly, az 1790: 13. törvényezikkben ki van mondva: „ut singulova^íata^í*"k triennio aut publica regni utilitate, et necessitate exigente etiam citiusországgyűlések tartassanak. Ez ér- elöa<iások telemben mivel teendőink halmaza megsokasodott, örömest reá állok a tettes KK. és RR. kivánatára, vala- tdrg>aba"‘ mint arra is, hogy ezentúl az országgyűlések Pesten tartassanak. Czindery László, sotnogy m. főispánja: — Feleslegesnek tartom a nuntium fejtegetését, melly már tökélletesen megvitattatok : de épen ma hallottam azon ellenvetést, hogy azért nem akarunk az administratori rendszerbe belebocsátkozni, mivel félünk azon egyének állását koczkáztatni, mit el nem fogadok, mert a halogatással azon egyének állapota nem javul, melly csak tárgyalás által érettethetik el; nem is irtózok ettül, sőt inkább óhajtóm, hogy mielőtt előkerüljön, és eldöntessen, biztosan reményiem hogy törvény és igazság alap ján a további gyanúsítás alul felmentetnek. Az izenet 11 §hoz nem járulhatok, mert a rendek táblájának gyakorlati jogánál fogva az initiativa nálok lévén, a mlgos Fö-RR. semminek tárgyalásába belé nem ereszkedhetnek a mi nálok nem tárgyaltatott, mivel meg is Ígérik, hogy különösön fölveendik, azért várjuk meg azon időpontot. Mint régi bíró tanultam, hogy a bírónak legnagyobb hibái közé számittatik, ha egy peres dologról véleményét kimondja, mielőtt perbe megvan vitatva, minél nagyobb hiba ez egy törvényhozónál, az csak egyesek iránt igazságtalan, ez az egész nemzet irányában. — De hogy kívánhatják a túlsó oldalon lévő mlgos Főrendek, hogy mi azon aggodalomba előre bele egyezzünk a mit tárgyalás közbe tagadni, és törvényekből eloszlatni kivánunk, és reményiem el is érendünk. — A másik oldalon lévő mlgos Fö-RR. tacticája hasonló egy ügyes hadivezéréhez, a kinek sok a puskapora de golyói nincsenek, és minden ingerkedéseket arra használ, hogy az erős sánezok közti táborba lévő ellenséget a síkra kicsalhassa reménylyén, hogy alkalma nyilaiul munitiót elragadhatni, mellybül vissza lőhet. Illyen ingerkedést hallottam, hogy mi nem tudunk, vagy nem szabad beléboesátkozni e vitatkozásba; mire azt felelem, hogy midőn ez ex professo elükerülend, megfognak győződni, hogy tudunk is merünk is, mint törvényt tudók, s függetlenek. — Sajnosán hallottam e napokba egy ifjú mlgos szónok úrtól, a ki azon keseredésböl fel hevülve, hogy mi a haza javát nagyobbra tartván, minthogy felheviilés által magunkat a tértől eltávolítani hagyjuk, azt jelentette ki, hogy physice nyers tömeggel győzünk. Igen szerettem volna ezt itt nem hallani, mert ez e táblára, a hol az ország színe együtt van nem alkalmazható. A nyers erő által szoktunk olly nagyobb mennyiségű egyéneket érteni, kiknek eldöntő szavok vau, a nélkül hogy megbirálhatási értelmök legyen, a mit e mélt. táblára nem alkalmazhatni; ha pedig a nyers tömegtől az eldöntő jogot elvesszük, és csak zavarási ingert értünk, illyen nyers tömeg van itt, de ez nekünk nincs, hanem a túlsó oldalon levő inig. Fö-RR. éljenzéssel tömjénezik, bennünket pedig kipisszegnek. — Hallottam egy szózatot, mellyet minden törvényhozói és törvényhatósági terem ajtókra arany hetükkel íratni szeretnék: a dvnastia érdeke egy a nemzetével, és midőn egyik védetik, a másik pártoltatik. Midőn ezen szívembe vésett eszmét a túlsó részen lévő mlgos Fö-RRnél is pártoltatva látom, meg nem foghatom, mikép lehet Felséges királyunk rendelete után ki adott parancsokat gyanusitgatni. (félbeszakasztás: kormány által kiadott parancsokat) A kormányt illetőleg mlgos gr. Zayval tartok, törvény szerint nem ismerek kormányt, mert egyedül a király kormányoz törvények által rendelt dicastenumaival. Xmlgu föpohárnokmester előadta hogy II. 3us egyedül a király kezébeadta a kormányt, erre hallotam elménczkedéssel, de nem okokkal felelni, előadván hogy Verböczy megsemmisítette az 1790: lOikt. ezikkét. De ha öszvetartják a két törvényt, azt látják, hogy az 1790: 10. majd azon szavakkal él mint Verböczy, mert a II. 3. ezt mondja: tam condendae legis, quam etiam cujuslibet possessionariae collatio atque omnis judiciariae potestatis facultas in jurisdictionem sacrae Regni liujus coronae — — simul eum ms imperio et regimine translata est; — az 1790 : 10. pedig ezt módja: propriam habens consistentium, et constitutionem, proinde a legitime coronato haereditario Rege suo — — regendum, et gubernandum, — azért felelős kormányról szó nem lehet, mig a jelen alkotmányunk fenáll, mert már előttem megmondatott, hogy a megyék autonómiája mellett nem lehet, mert felelős kormány csak ott lehet a hol mindenki parancsait, pontosan teljesiti. De a többi tartományokéval vegyes ministerium ellen se lehet törvényesen kikelni, mert őseink kivánatára 1741: 11. czikkbe meg Ígérte a fejedelem §. 4. et ad ipsum etiam statusminislerium nationem hangáram adhiberi dignabitur, és igy nem az absolutismus terjesztésre való vágy, hanem őseink kivánatára behozatott. — Még tartozom egy felelettel gróf Festetich Miklós urnák, a ki szemére vetette gróf Forgách Antal Józsefnek, hogy három—négy hónap előtt ellenkezőleg kijelentette volna magát a megyében, erre egyedül az válaszom, mint Somogy megyei főispán, hogy gróf Forgách már másfél esztendeje eltávozott a megyéből, különben úgy hiszem Festetich gróf igen nem szeretné, ha külön időben tett kijelentései öszvetartatnának. Különben ö kegyelmessége föpohárnokmester indítványát pártolom, hozzá adván Liptó megyei érdemes főispán észrevételét. — Gr. Péchy Emanuel: — Ha a főpohárnokmester ö nmltga indítványának czélja az volna, hogy a válasz feliratban beigtatott megyei kormányzást illető pontnak érdemleges fölvétele a törvényhozás szőnyegéről letereltessék, akkor részemről is hajlandó volnék a kérdéses pontnak módosítással leendő fölterjesztésében megegyezni, azonban én az ellenkezőről vagyok meg győződve, mivel ezen tárgy olly fontos és lényeges, hogy annak érdemleges meg vitatását elkerülni nem lehet, és igy a törvényhozásnak e tárgy fölött nyilatkozni nem csak a közérdek, hanem a megyei fökormányzói tekintély fentartása tekintetéből is szükséges. Meg lévén tehát győződve, hogy a kérdéses pontnak érdemleges tárgyalása el nem maradhat, fen tartom vélekedésem kimondását akkorra, midőn azon tárgy érdemlegesen fog felvétetni. Egyébiránt azon örvendetes és a nemzeti 17#
