1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1847 / 10. országos ülés
49 ben nem csak okoskodásokat, hanem tényeket hozunk fel. Az általam előbb mondatfáknak folytában tehát RR-«enet« » illy kormánynak, melly magát absolutisticus törekvések eszközéül engedi felhasználni, én részemről akár w*’ rósz akarat, akár energia — hiány legyen eljárásainak kutforrása, bizodalmát s köszönetét szavazni so- ,eá'f^an ha se tudnék. — Most azonban, hogy a felveendő reformkérdések megoldását siettessem , idő nyereség kedvéért elfogadom a RR. izenetét; — de annak bár minő lágyító módosítására nem szavazhatok. — A mi a zólyomi főispán hosszas beszédét illeti, melly olly szép volt , hogy az a budapesti híradóban bizonyosan szórul-szóra ki fog nyomatni, és a mellyben egy eonservativ egyént emlegetett, ki az ellenzéki táborba átment, de midőn észre jutott , ismét visszatért a conservativekhez, csak röviden azt felelem, hogy igaza volt mondani; hogy valamihez jutott, midőn a conservativekhez visszatért, de elhibázta a mélt. főispán ur midőn azt mondta, hogy észhez jutott, mert a mihez jutott bizonyosan nem volt ész, hanem pénz. — Nádor ő cs. kir fensége: — Quod uni justum est, alteri aequum esse debet; tehát azon észrevételem van, hogy a mélt. szónok más alkalommal sértő kifejezéseket ne használjon. Nehány urak fizetett emberekről szólván, azt nyilatkoztatták, hogy azok nem függetlenek. Van szerencsém ö Felségének is szolgálni, s nekem is van fizetésem; nyíltan kimondom: van, és volt fizetésem, sőt több fizetésem van, mint volt boldogult édes atyámnak, de azért reményiem, senki nem mondhatja Magyarországon, hogy én független ember nem vagyok (hosszasan tartó éljenzések) Azt hiszem, sokszor történik, hogy a fizetett ember sokkal függetlenebb, mint az, kinek fizetése nincs, (éljenzések) Gr. Dela Molte Antal: — A tárgyalás alatti felírásnak azon módosított szerkezete, mellyet kir. föpohárnokmester ur ö excellentiája indítványozott, szerintem el van látva mindazon kellékekkel, mellyeket válaszfeliratoktól igényelni lehet és szoktak, s minőknek én a méltányosságot tekintem; megfelel ugyancsak az indítványozott szerkezet a méltányosságnak, midőn megkísérti Írásban foglalva is kijelenteni azon nemzeti örömet és azon hálás érzeteket, mellyeket az országosan egybegyiilt rendek nov. 12-én és 15-én annyira érzékenyen s olly utánozhatlanul nyilvánítottak, megfelel továbbá ezen szerkezet az őszinteségnek, midőn a nemzetnek, országgyülésileg már megalapított, de orvosolatlanul maradt sérelmeit ö Felségének felterjeszti ; végre megfelel az alkotmányosságnak, midőn hivatkozva az 1790: 13-dik t. czikkre, mellőzi ez úttal azon vélt sérelmeket, mellyeket csak akkor, mikor az idézett sarkalatos törvény világos rendeletéhez képest annak rende szerint s annak idejében tárgyalva lesznek, és csak annyiban, mennyiben igazságosaknak fognak az országos rendek által találtatni; felterjesztendöknek kijelenti. Ezen, minél rövidebben kimondani - kívánt nézeteimnél fogva kir. föpohárnokmester ö excellentiája által indítványozott szerkezetet egész kiterjedésében pártolom , s annak elfogadására szavazok, hozzájárulván egyszersmind azokhoz, mik Liptó vármegyének érdemes igen tisztelt főispánja által a KK. és RR-hez intézendő izenet tartalmára nézve, különösen pedig a szerkezet módosításának motivatiója, és a Pesten évenkint tartandó országgyűléssel kapcsolatban lévő kérdések megoldására vezető előmunkálatokra vonatkozólag elöadattak, felhivattunk: kijelentem, hogy azokba ezúttal bocsátkozni nem fogok, nem pedig azon egyszerű, de teljesen elégséges ok miatt, mert különbül cselekedvén, az 1790: 13-dik t. czikken alapuló alkotmányos elvemmel jönnék összeütközésbe, mit tenni senki kedvéért nem fogok, mert meggyőződésem ellen ezt nem tehetem, s illy tekintetből tennem nem is szabad; fentartom azonban magamnak a részletes vitatkozásban! befolyást akkorra,midőn ezen kérdés érdemleges tárgyalása napi renden leszen, a mikor elvbarátim soraiban bizonyosan fognak találkozni elegen, kik teljesen, kimeritöleg felelni és czáfolni is fognak tudni. Nem szólnék felebbiekhez képest többet, ha a lefolyt vitatások által személyem hivatalos ál lásomnál fogva érdekeltnek nem látszathatnék; e részben tehát jó hiszemüségem tanúsítására röviden, de ünnepélyesen kijelentem, miszerint én szokott házi csendességem feláldozásával az administratori hivatalt soha, semmiféle szili alatt is senki kedvéért el nem válaltam volna, ha ezen hivatalban törvényesség, vagy alkotmányosság veszélyeztetését — érett megfontolás után is legkisebb részben fel bírtam volna találni; miután pedig ezen meggyőződésemben hitem, két évi hivataloskodásom ideje alatt tapasztaltak által sem felülről, sem alulról legkisebb csorbát nem szenvedett, illetőleg legkevésbé sem ingattatott meg, hivatalomat folytonosan azon tiszta szándék és szeplőtlen becsületességemnek önérzetében viseltem és viselem, melly minden viszontagságok között teljes lélekbeli megnyugtatást adó öntudat nélkül hivatalt tovább viselni, de élni sem kívánnék. Gr. Yiczay Héder:— Az 1536 : 32-1. ezikknek egyszerű és rövid szavai ezek: ,,quod comites et judices nobilium unius cujusque comitatus nihilpraeter solitum salarium accipere audeant“ kérdem : megtartatott-e ezen törvény, s kérdem : ha a kormány minden alispánnak fő- vagy alszolgabirónak egy háromszoros fizetést rendelne a kincstárból, vájjon nem szünne-e meg ezáltal megyei tisztviselő s a megyei RR-nek felelős lenni, s nem változnék-e által egyszerűen kormányi hivatalnokká ? Megszegte a kormány azon nagy, szép, nem mondom föispáni, hanem nemzeti jogot, hogy ö mint a megyének elnöke csak panasz után kihallgatva, hivatalától elmozdítható. Mi okból lenne itt a főispán, mint törvényhozó, s kit képviselne itt, lm a kormány önkedve szerint öt mindennap megfoszthatja hivatalától? És igy a kormánynak önkényes tette által a föispáni önálló magyar alkotmányos hivatal egyenesen bureaucratiai hivatalra szállíttatott le, a bureaucratia pedig minden alkotmánynak, minden szabadságnak, de minden nemességnek is legnagyobb ellensége, s ezen veszedelmet tőlünk minél előbb elhárítani kívánván, a KK. és RR. által átküldött felirási javallatot pártolom. Gr. Széchen Miklós, pozsega megyei főispán: — Megvallom fenséges Föherczeg és nagyméltósága Fö-RR., hogy az én egyéni gondolkozás módom; és benső érzelmem szerint, ollyan köszönet minden becsét elveszti Fő-Rendi Napló /. köt. 1 ■’ X. ülés Fö-RR. naplója. December 7-én 1847.