1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1847 / 10. országos ülés
48 \. ülés Fö-RR. naplója. December 7-én 1847. HU. izenelf lclirásija\;ií lala a k. k. előadások luiüvában. ■mellybűl a kormánynak legutóbbi tettei, t. i, a megyék megvesztegetése, s a liorvát tartomány gyűlés úgynevezett rendezése kiindultak. — Ugyan ezen szint viseli még azon kevés jó is, melly tóle jött, t. i. a görög nem egyesültekre nézve kiterjesztett átmeneti szabadság, melly azonnal megszűnik jónak lenni, ha eszünkbe jut, hogy alkotmányos országban élünk, hol a kegyelem mindig veszedelem, s a jó is méreggé válik, ha törvényhozási utón kivid, ajándékképen, provisorius módon adatik. Ezen szelíd absolutistieus irány kormányunk jelleme, vagy vannak talán köztünk még urak, kik csak ott látnak absulutismust, hol vérpadok állanak, a hóhér szerepel és a szabad szót mondó nyelvek kivágatnak i Az elnyomásnak illy erős szembeszökő nyilatkozványai még kevésbé veszedelmesek, mert télrázó erejüknél fogva nem engedik elaludni azokat, kiknek jogai ellen intézvék. holott a szelíd, lassú alausás, az elszenderitö systema, a törvényes köpönyeg alá bújt törvénytelenség észrevétlenül tovább tovább tenyésznek, s ha nem volnának éber hazafiak, kik az illyen czélzatokat álszineikböl kimosdatva, álruháikból kiburkolva, meztelen állítják elő, s igaz néven nevezik, épen ez utón fogna eléretni az, mit Basták, Heister, Karaffák és Montecuculik által elérni nem lehetett, — az alkotmánynak ollyatén megberetválása, hogy az minden férfiasságából kivetkeztetnék, s külsőleg tekintve sarkalltvút és kardot viselne ugyan, de a sarkantyút ausztriai czipöre ütve, sa kardot csak fából. Ezen machinatiók közé számítom én inéit, Fö-RR. mindenek előtt a megyékben rend ürügye alatt behozott uj rendszert, — a törvényes és épen örökös főispánoknak, kik e táblánál épen azért, s olly minőségben bírnak törvényhozói joggal, mint a megyéknek moderatori önkényes eltávolítását, s a kormány által fizetett, tehát a kormánytól függő, ennek lettres de cachelei szerint eljáró administratorok tuczet számba történt kinevezését; — kik rendet ugyan ekkorig sehol sem csináltak, legfeljebb azt, melly ekkorig volt, pártoskodásaikkal felzavarák: de ellenben a szabadságnak mennyit ártottak, bizonyítja egy pillantás a követi tábla azon székeire, hol egykor Klauzál , Beöthy, Bezerédv, ukovich, idtek. — De ha ezen administratorok valódi Isten áldása lennének is, nem szabad volna ezen áldást alkotmányos országban, csak igy rövid utón, egyezésünk és beleszólásunk nélkül reánk árasztani, mert ez, mint már emlitém, az alkotmányosság alphájával ellenkezik. Különösen pedig ezen mélt. főrendi tábla az, mellyet e tárgy legközelebbről érdekel, mert itt ülnek közöttünk azon tisztelt férfiak, kiket a kormány azon alkotmányos méltóságból, mellyet a törvény a megyék moderatori hivatalának nevez, se kérdve, se hallva, elmozdított, és elmozdított azért, mert nézeteinek vakon engedelmes orgánumai lenni nem akartak, mert érezvén, hogy hivataluk nem udvari szolgaság, hanem valódi constitutionalis méltóság, ezt annyira lealacsonyítani nem akarák, hogy magukat lettres de cachelek kezelőiül felajánlották volna. — A sérelem tehát e táblának még különösen érdeklő sérelme is, mellyet ha nem érez, úgy valóban lemond azon ősi nymbusról, melly a valódi aristooratia homlokát környezné, ha azt függetlenség és emelkedett önérzet által megőrizni tudná vagy akarná.— Másik az említett sorozatba tartozó» machinatio a horvát tartomány gyűlésnek egy csapással báni eonferentiává változtatása, ismét a rend ürügye alatt de a szabadság sérelmével Ezen csekély kis actus nem egyéb mélt. Fö-RR. mint a magyar elemnek, horvátországbani megsemmisítése, s ezen társország jövendőjének olly vágásba vezetése, mellyen az, lm nem is azonnal, de hosszasbidö múlva a helyett,hogy a magyar sz.korona egyik gyöngye lenne, az absolutismus vaskoronájának egyik szeggombja, vagy a mindent elnyelő szláv elemnek martaléka lesz. — Annak idejében majd lesz ennek bebizonyítására alkalom, most csak mellékesen emlitém ezt, mert födolog, a mi ide tartozik, hogy a rend ürügye alatt történt veszélyes intézkedés egyoldalúkig országgyűlésen kívül történt. — Ha a rendezés valahová tartozhatik, az, vágj’ miként én hiszem, ide, vagy magára a horvát tartományi gyűlésre tartozik, — de semmi esetre nem Bécsbe, az austriai cabinet absolutisticus bureaujába. Ezen eljárások, valamint más részről a hozott törvényeknek végre nem hajtása miatt, a kormány valami egészen inast érdemelne, mint azon meggyőződés kimondását, hogy az 1790: 10 t. czíkknek életbe nem léptetése minden bajainknak és sérelmeinknek forrása. Ha a magyar kormány, vagy is a magyar kormány surrogatuma, mert magyar neveknél más nincs benne magyar, — azon ország érdekében, melly a birodalomnak szemfénye, drága köve, aranybányája, mellynek hűségére a dynastia mindenkor biztosan támaszkodhatott, ollv férfias energiával lépne fel. mint a német és esehipar — a szolgasággal kezet fogó illvrismus érdekében — lehetetlen, hogy az összes monarchiát intéző hatalom körében a magyar alkotmányos nézetek ne jutnának erőre, mellvek iránt a históriai alkotmányaiktól megfosztott többi austriai népekben is sympathia él. — De a mostani kormánynak élén álló férfiak nem teljesitik kötelességüket, mint magyar kormány, s lankadtan és lassan olvad a jelent bin» e perezben mindenható bureaucratia nagy testében, melly öt aztán teljesen nullificalja, vagy a mi még roszabb — vak eszközül használja fel azon érdekek ellen, mellyeknek védelmére és képviselésére Magyarország királyától megbizatott. Egyébiránt azt hiszem, hogy ne okoskodjunk ezek felett már többé, ez hasztalan munka, mert az ellenzék által addig is felhozott okoskodások a eonservativ részekről ezáfolatlanul maradtak; a gyűlés elején magam is abban a véleményben voltam, mint gróf Teleky László, hogy a túlsó oldalon ülő eonservativ urak okoskodásainkra felelni nem tudnak, de midőn az ellenségünk sorait tekintem, annyi sok lángeszű és status-bölcs férfiakat látok köztök ülni, kik hoszasb politicai pályájok lefolyta alatt — rósz ügyeket felkarolni, és a haza érdekének ellenében felállított thesiseket védni, igen is hozzá szoktak, hogy ezt többé nem hiszem, hanem egészen más gondolatra vetemedtem; azt sem hiszem, mit velünk el akarnak hitetni, hogy ez saját taktikájok, hanem azt hiszem, hogy függő állásuknál fogva, nekünk felelniük nem szabad. — Előrelátom ennek a gyűlésnek a végét; az lesz a vége, mint minden gyűlésnek, valahányszor a főrendi táblánál életkérdés tárgyaltatott, t. i. le fognak bennünket győzni, de okoskodásokkal, moraliter nem; hanem physyce és nyers többséggel, mivel okoskodásaik, hogy gróf W aldstein János kedvencz szavával éljek — silányak; másodszor azért nem , mert okoskodásaik ellené*
