1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1847 / 10. országos ülés
46 X, ülés Fö-RR. naplója. December T-én 1847. RR. izenrle t'elirási java? tata a k. k. előadások tárgyában. X. A prim ősi belső palota teremében. December 7-én 1847. Reggeli 10 órákor. Tárgy: Izenete és felirási javaslata a tek. KK. és RRnek a szent Andráshó 11-én kelt k. kir. Előadásokra. Izenete a tek. KK. és RRnek a közös teherviselés tárgy ában. 5 Inkey Imre, zólyom megyei főispán: — Minekelötte a tárgy érdeméhez szólnék, szükségesnek láttam azon észrevételemet a mélt. Fö-RR. elébe terjeszteni, hogy a túlsó oldalon lévő mélt. urak, kik az uj rendszernek annyira ellenségei, jelenleg a főispánokat feleletre s nyilatkozatra hivák fel, és ez által egy uj vallató-rendszert behozni kivannak. A válaszfeliratban ö Felségének köszönetét szavazok, mert olly jeleneteket látok a nemzet életében, mellyek ritkán fordulnak elő. mert a király mienk és magyar, s ez által nemzetiségünk legfőbb polczra emeltetett. Midőn országunk gyászba borúit, a király megörvendeztetett az által, hogy mit óhajtottunk, a nemzet választottját megadta nekünk, s kir. előadásaival kivánatainkat megelőzte. A múlt országgyűlésen a kir. propositi ókhoz törvényjavaslatok nem csatoltattak, s akkor az mondatott, hogy valami gyanús rejlik a dologban, most nyíltan kimondja ő Felsége: ,, Ez az én véleményem, tegyetek a mit akartok,“ s már csak a capacitatiónak van helye, s még is a k. kir. előadásokban a kormány tiszta s jó akarata ismét gyanúba vétetik, s ellene fájdalmas panaszok emeltetnek. Ámde az öröm pillanataiban egy generosus nemzethez nem illik fájdalmas panaszokra fakadni, s ez nem is magyar szellemű. Hiszen vannak ünnepléseink, midőn a jó barát még ellenségének is kezet nyújt, s azzal kibékül. így ha gondoljuk is, hogy vannak sérelmeink, azokat az öröm szempillanataiban elfelejteni, s csak akkor kell felemlegetni, midőn azok tárgyalás útján ollyanoknak bebizonyúlnak. E szerint most csak a régi sérelmek orvoslását kérjük, mellyek már bebizonyítva s felterjesztve is vannak, az újak felterjesztését pedig annak idejére halasszuk. Átmegyek az izenetnek első pontjában említett 1790: lOdik t.czikk ellenében előhozott azon sérelemre, hogyt. i. a magyar kormány nem független, s mint eddig is, a bi rodalmi kormánytól függő. E részben kénytelen volnék gróf Teleky urnák azon észrevételeire felelni, mellyékben a pohárnok ö excja publico-politicus előadását tárgyalta. Ezeket mindazonban bővebben fejtegetni most nem akarván, egyedül azon ellenvetésére vagyok kénytelen felelni, miszerint abban ellenmondást talál, hogy az 1790: 10. t.czikk Yerböczy által eltöröltetett volna, mire azt kell megjegyeznem, hogy megfordítván ezen általa felhozott következést, annál is inkább gyökeresnek találom a fenérintett 1790: 10. t.czikket, minthogy már annak nyoma Yerböczyben feltaláltatik. Ugyszinte örömemet kell kijelentenem, hogy a fentisztelt mélt. gróf előadásában az aristocratia elvét annyira pártolta, — remény Ivén, hogy ezután is a többi még ezen országgyűlésen elősorolandó eseteknél szinte ezen aristocratiai elvek nyomán segédkezet fog nyújtani; azonban azt kelle észrevennem, hogy ezen kinyilatkoztatása után tüstént azt méltóztatott kifejteni, miszerint a többi 10 millió emberem segítést is ugyanazon elvek fejtegetésén vallja be és óhajtja, melly állítás pediginkább democratiára, mint aristocratiára látszik hajlani. A mi végre a fen tiszt. mélt. grófnak a bureaucratia elleni kikelését illeti: erre, tekintve a dicasteriumoknak honunk irányábani állását, azt kell megjegyeznem, hogy ezen alakban a kérdéses bureaucratiát az ország Rendei már akkoron behozták, midőn a közhonunk tárgyaltatása — és végrehajtó hatalom felállítására nézve a nmélt. Helytartótanácsot behozták és elrendelték. Erdélyország visszakapcsoltatasara nézve azon állítást hallámelőadni, hogy t. i. a kormány azokat az említett részeket vagy visszacsatolni nem akarta, vagy nem tudta, mellyre azt kell felelnem, hogy ö Felsége tenni se nem akarta, se nem tudta, azon okból, mert ü Felsége Erdélyországnak is, mint Magyarországnak koronás fejedelme lévén, azon országnak alkotmányát, municipalis jogait megvédve, az eldaraboltatástól is megmenteni kívánta, és azért a kérdéses törvényt Erdélyországnak nyilvános hozzájárulása nélkül végrehajtani nem is akarhatta nem is tudhatta. E részben, hogy t. i. a kérdéses törvény végbe nem vitethetett, inkább az ország rendéinek, kik e kérdésben óvatosabban el nem jártak, mint a kormánynak kellene a hibát tulajdonítani. És miután ezen erdélyi részekre nézve sérelmeink már múlt országgyűlésen is constatirozottaknak kijelentettek, melly észrevétel a többi régiebb sérelmekre is alkalmazható; ugyanazért ha a tiszta köszönő felírást keresztül vinni nem lehetne; tehát ugyan ezeknek mostanában a jelen felírásban teendő említését nem ellenzem, de a melly említés szinte a főpohárnok ur indítványában is benfoglaltatik, mint szintén az 1790: 10. fenemlített czikk is. Az uj rendszerre menvén át, midőn az keletkezett, két kérdés merült fel, t. i. alkalmazható e azon rendszer gyakorlatilag, s lehet e miatta ok aggodalomra? Erre azonban majd akkor fogunk felelni, ha a KK. és RR. azt az 1790; 13. t.ez. nyomán tárgyalni fogják. Ennélfogva a Fö-RR. ezen most érintett t.czikkhez magúkat alkalmaztatván, ez alkalommal az ellenzék által tett felhívás ellenében is ez érdemben felelni nem akarnak. Az is felhozatik a rendszer ellen, hogy az administratorok titkos utasításokkal láttat-ORSZÁGOS ÜLÉS A M ÉLTÓSÁG OS F Ó - P, E N D ÉKNÉL.
