1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848

1847 / 9. országos ülés

39

IX ülés Fö-RR. naplója December 6-án 1947.

RR. izencle ('elírásija'as lata a k. k. előadások tárgyában.

* nyit töröljön, és bár mi silány töredékben bocsátassanak közre gondolatink, elannyira, hogy a közrebocsá tás szinte gúnynak tessék; mégis több ereje lesz az eféle töredék közlésnek , mint a más részről közlött legszebb diétáiknak, mert ezen töredékek fölött isten lehellete lebeg. Megvagyok győződve, hogy ez ügyben illv módon ma elleneink magoknak diadalt nem szerezhetnek, és bízom az égbe, bár mi mesterséges compositio utján sem fogják soha az absolutista kormányhoz oda esirizelhetni az alkotmányos többséget ; és ollv kormány, mellv mint némelly rabok, kiknek egyik oldaluk külhonban zöld, másik veres, egv részről magyar, más részről osztrák, egy részről alkotmányos, más részről alkotmánytahin, és illy elvek nálunk többséget nem fognak találni. És miután mind ezekállanak, és mind azok, mellyek részünkről előhozattak, valók, nem volt-e gvengédséa: a KK. és RR-töl, hogy.3 évi küzdelmek után illy kimélő feliratot hoztak javaslatba. Hiszem igy nines elzárva a kormánynak útja, s érdemelje ö meg a hazának áldását, igyekezzék hazánkat az alkotmányos fejlődés utján vezetni, igyekezzék a szőnyegen lévő kérdéseket úgy meg oldani mint azt a haza érdeke kívánja, s akkor ám legyen a dicsősség az övé; mi a haza ügyében nem igénylünk egyebet magunknak a fáradalomnál! De ha ezt nem teszi, úgy bizonyosan el fog sodortatni a közvélemény árja által, mint elsodortatott már annyi más, mert ezen nemzetet életre, s jövőre szánta Isten! pártolom az izenetet,

Nádor ö cs. kir. fensége: — (1sak egy kis észrevételt kiváltok tenni az előttem szólott méltóságos szónoknak azon mondására, hogy a másik párt nem tud felelni. Azt hiszem ugyan is, hogy az, nem azért nem felelt, mintha felelni nem tudott volna, hanem azért, mert itt csak fölterjesztésről, és nem a rendszer tárgyalásáról volt a szó. A silány többséget illetőleg pedig szerettem volna , ha a méltóságos ur annak megemlítését beszédéből kihagyta volna, miután az iránt a múlt szombaton megyjegyzésemet már megtettem.

Gyiirky Pál Krassó ni. főispánja: — Ezen alázatos felirat javallatának azon részeit, mellyek a hálaadó köszöneteket tárgyalják, örömmel elfogadom. sőt kívánom azt, hogy nélkülözhetetlenül fel is terjesztessenek. Azon indítványban azonban, miszerint a t. KK. és RR. felszólítandók lennének a többi ezen felirat javallatában érintett ezikkeknek kihagyására, nem osztozhatom. Es pedig azért, mert egy szabad alkotmányos nemzet testületének kétségtelenül vannak ollv kötelességei,mellyeket a leghatártalanabb örömének mámorában is tel jesítni köteles, de azon túl azt hiszem, és teljesen megvagyok győződve, hogy egy hű nemzetnek panaszló folyamodásai. mint határtalan bizodalmát nyilvánítók, jó fejedelmünk előtt, a mint némellyektöl állíttatott, keserűek nem lehetnek.

Elfogadom azért ezen felirat 7. 8. !). és 10-dik ezikkeit is, mellyek kétségtelen tényeken alapulnak. Meg kell azonban érintenem, hogy vonatkozva az 1790: lOdik törvényezikkre , a magyar kormányzatnak eszméjét ollv tágas értelemben, a mint azt a kir. főpohárnok ur ö ninélga ábrázolta, nem vehetem tekintetbe az 1741 : 11: törvényt.— melly is azt határozá, hogy a magyar ügyeket fejedelmünk magyarokkal vezettesse, egyedül magyarokkal tanácskozzék, nagyobb érdekű tárgyakban ország nádorát, prímását, fórendíi tagokat tanácskozmányra összeseregelje, a status ministeriurnába magyarokat is alkalmaztasson. — Ide járul még az 1791 : 12. és 14dik törvényezikk is, mellyek mind tanúságul szolgálnak arra, melly óvatossággal kivánták eldödeink a birodalom egységre mellett is azon 1790: 10-dik sarktörvén vböl merített függetlenségét hazánknak biztosítani.

Általmegyek már a 11-dik czikknek tárgyalására, a mellyben a tek. KK. és RR. azon intézkedéseket, mellyek a megyei szerkezetnek az 1723: 56. és 1536: 36dik törvényekben megállapított rendszere körül az eddig kivételes administratori hivatal rendszeresítésével, úgyszinte a kapcsolt részek közgyűlésére nézve tétettek, mint a törvényhozás alkotmányszerü befolyása mellőzésének,és a kormány-hatalom egyoldalú terjeszkedésének irányát tekintve, addig is miglen nézeteiket részletesen előadhatnák,ö Felségének alázatosan felterjeszteni óhajtják. Követvén a par Hamen taris rendszert, ez úttal ezeknek érdemileg való taglalásába nem bocsátkozom, s azt akkorra, midőn a tek. KK. és RR megajánlott bővebb javallatukat veendjük, magamnak fentartom. Azonban addig is teljes meggyőződésem az, hogy ezen a haza érdekét, jövendőjét, alkotmányszerü fenmaradását annyira érdeklő tárgyat, az 1791: 13. törvény fonalán, melly törvénytől — valjuk meg igazán — mind az egy mind a más részről úgyis gyakortai eltérések történtek, a gravamenek bizonytalan útjára elhalasztani nem lehet. Nem azért, mert Felséges fejedelmünknek k. k. előadásai által a haladás terére juttatván, az óhajtott üdvös törvények alkotására szükség, ltogv a bizodalmát lanság legcsekélyebb árnyéklata is megszüntessék. Nem továbbá azért is, mert itt csakugyan constatirozott tények tűnnek fel, mellyekböl kitetszik, a nélkül, hogy ezen tárgyakat érdemileg taglalni kelljen, hogy a végrehajtó hatalom a törvényhozás alkotmányszerü befolyása mellőzésével egyoldalúkig olly intézkedésekbe avatkozott, mellvek a törvényszabta korlátokat túlhaladták.

l ény az ugyanis, hogy a múlt országgyűlésének berekesztése után, hol a megyék szabályozása is tárgyaltatott, a kormány az administratoroknak siirübbeni, és szokatlan móddal történt kinevezései által a megyék szabályozásának lényegébe egyoldalúkig avatkozott. Tény az, hogy számos főispánok az 1536: 36; 1548: 66; 1659: 18; 1791 : 18; 1805: 5dik törvényeknek elmellözésével — egy felfogott, de sem a föispani collationalisokból nem meríthető, sem a százados gyakorlatból nem következtethető ürügy alatt megyéjük kormányától megfosztattak. Tény az, hogy az administratoroknak kincstári fizetéssel való elláttatásuk által az 1791: 14dik törvény által biztosított megyéknek, mint a nemzeti kivánatok eddigi legbiztosabb kifolyásainak autonómiájuk változást szenvedett.

A 12.13. 14. 15dik ezikkekre nincsen észrevételem, — a 16dík czikkben látható azon kivanatot, hogy ezentúl az országgyűlések Pesten tartassanak, mint a nemzet régi óhajtását szintén magamévá teszem. Nincs ellenemre az is, hogy tekintve a jelenvaló átalakulási tárgyaknak összeköttetésüket, azok befejezéséig évenkint tartassa-