1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1847 / 8. országos ülés
18 VIII. illés Fü-RR. naplója. December 4-én 1847. RR. izcncle fclirási javaslata a k. k előadások tárgyában. sközé tartozik, mellyek a mi más alkotmányos országoktól különböző reformjainkban véleményem szerint nem .is egészen illeszthetők, amazokban ugyan is a kill és belpoliticáról, az ország állásáról az időközben.előjött eseményekről mint egy számolva szóló trónbeszédre nyilvánítják az illető törvényhozó testek átalános nézeteiket, nálunk kir. előadások adatnak át, mellyeknek tárgyalása után törvényjavallatok készíttetnek és terjesztetnek ö Felsége ebbe. — A pesti évenként tartandó országgyűlése ellen nincs ki fogásom, csak azt hiszem, miszerint ezt némelly olly intézkedéseknek kell meg előzni, mellyek nélkül évenként országgyűlést alig lehetne tartani, illyenek a voksok, a két tábla közti arányok, a követek melly időre leendő meg választásának és más egyebeknek meg határozása; kívánnám tehát a t. liliket felszóllitatni, adnák elő e részbeni véleményüket. — Átmegyek gr. Pálffy József előadására, jelesen az őszinteség iránti figyelmeztetésére, én is azt hiszem, hogy a törvényhozásnak őszintének kell lenni, de az őszinteségben nem leend fogyatkozás, ha bizonyos momentumok iránt pietással viseltetve fajdalmaikat valamivel később, de még is annak idejében adandjukelö. — A kir. propositiokra nézve azt mondá gr. Pálffy József, hogy ezek mind eddig nein lévén részletesen megrostálva, ezekről véleményt mondani nem lehet, mit én elfogadok és azt az úgy nevezett ujrendszerre akarom alkalmazni, mi szinte érdemlegesen ki lévén tárgyalva, válasz feliratunk tárgya szinte nem lehet. — Gr. Pálffy József meg támadta a kir. főpohárnok abeli juspublicumát, miszerint ő csak fejedelmet ismer; ámbár felelős ministeriumunk nem lévén alaptörvényeink szigorú magyarázata szerint a kormány a fejedelemtől nálunk elkiilönözve nincs, azonban a fejedelemnek szinte mint az ország érdekében történt, a fejedelemnek a kormánytoli elválasztása, mit az idő .és hosszas diaetalis gyakorlat amúgy is elfogadott, mert miután csak most is történnek törvénysérté. sek, más részről pedig a magyar koronázott fejedelme iránt tisztelettel szeret viseltetni, a feljajdulásoknak és panaszoknak szabadabb és illendőbb tér nyittatott ez által, e részben tehát kezet fogok gr. Pálffy Józseffel. — Jónak látta gr. Pálffy József a conservativek által készített programot meg róni, nekem ugyan nem volt részem ezen program készítésében, mert ha igen, az illy felszólításra afelel őségnek se idejét sem helyét nem látván erre nem is felelnék, igy p. o. különösnek találom miszerint gr. Pálffy tesz szemrehányást a conservativeknek — mi a túlsó olda Ion lévő uraknak legnagyobb dicséretére szolgál t. i. a pártjuk részére a majoritás meg szerzésére irányzott erélyt, az együtt tartásra buzdító lelkes fel szóllitást, ezen erély s ezen rendiden férfias egyiitttartás az, mi a túlsó oldaliaknak jövendőjét tántoritandja a mi rovásunkra, ha mi meg hasonlunk, — Gr. Vay Dániel bölcs előadásában kívánatosnak mondotta nálunk is a parlamentaris kormányt, én ettől nem irtózom, de mivel a parlamentaris hatalom minden más hatalmat elszokott nyelni annyira, hogy a hol még más hatalom is adja életjelét , ott ez csak illusorius mint Francziaországban, vagy a hol a parlamentaris hatalom egész erejében fenáll, ott a kormány hatalom és autonomialis institutio illusorius (példa erre Angolhon) mielőtt nálunk a parlamentáris hatalmat meg honosítsuk, okvetlenül szükséges országgyűlésünket, melly voksra, két táblai arányra, választásra, utasításra nézve annyira határozatlan — s ingatag — rendeznünk, mert országgyűlésünknek, úgy mint most van, minden más hatalmat absorbeáló kiterjedést át adni lehetlen, okvetlenül szükség ezen kívül a vármegyék felelősségtelenségét és omnipotentiáját megszüntetni, mert ezek mellett parlamentaris kormányról gondolkozni is képtelenség, — A tisztelt gróftól de más oldalról is a föispányok és ezeknek törvényes hatalmuk iránti sympathiákat hallok nyilvánitatni, ez azonban már jó formán elkésett sympathia, épen az itt tett nyilvánítások a föispányi tekintélyt annyira meg gyengítették, miszerint azon magasztos helyzet, melly most kívántatik, a föispányokra nézve már most talán ki sem vívható. — Nem tagadom, hogy nagy rendetlenségek vannak a megyékben de reményiem, leend még alkalmam bebizonyitni, miszerint ezek nem egyedül az újonnan kinevezett administrátoroknak tulajdoníthatók. Mi a sérelmeket illeti: az elölegeseket a kir. főpohárnok ö nagy méltga amúgy is felkivánja terjeszteni, a horvátországi sérelmek ki nyomozására a t. RR. küldöttséget nevezvén ki, maguk is mint eg}' elismerik, hogy azoknak felterjesztése idő előtti. A partiumokra nézve vélekedésem szerint a kormány részéről a legnagyobb hiba ott történt, hogy az e részben hozott törvények teljesítésében, fenlévö akadályok iránt már régen nem tett őszinte nyilatkozatot , mi az ország rendéinél bizonyosan méltánylásra talált volna. Ismétlem, pártolom a főpohárnok ő nagy méltósága indítványát. B. Perényi László: — Tanácskozások folyamát a legszerencsésebbnek, legfontosabbnak, és legkellemetesebbnek tartom akkor, de czélt is akkor leg előbb szokott érni, ha mennyire lehet mind azok mellöztetnek, mik szigorúan a tárgyhoz nem tartoznak. Ezen sinór mértékhez akarván magamat tartani, sem a jus publicum theoriajának tengerébe, sem némely ollyaknak miket mai nap e terembe már hallottam, és el nem fogadhatnék czáfolásába nem kivánok ereszkedni, hanem egyedül csak azon felírásnak oeconomiájához szólok, mellyet a nmlt fő pohárnokmester ur indítványozni méltóztatott. És miután nem szeretem a dolgot be bonyolítani akkor, midőn azt egyszerű alapokra lehet alapítani, én ezen indítványnak két fő alapját látom, egyik az: hogy azokra nézve mik minden sziveket a legelevenebb örömmel töltöttek el, örömünket és hálánkat ki ne jelentsük; a másik pedig az: hogy a mennyiben a tekintetes Rendek evvel meg nem akarnának elégedni, és ezen felírással sérelmeiket is öszve akarnák kapcsolni, e kapcsolatban csak ollyan sérelmek terjesztethetnek lel, mellyek az 1791: 13-ik t. czik értelmében az országos Rendek által már tárgyaltattak és elismertettek. Mi a felírásnak többi oeconomiáját illeti: t, i. az egyes szakaszokra nézve mellyek maradjanak meg, mellyek hagyassanak ki, és mellyek mikép módositassanak, erre nézve a nmlg. fő pohárnokmester ur indítványát egész kiterjedésében pártolom fentartván magamnak azon jogot, hogy ha egyes szakaszokra nézve a discussio még külön szavazatot megkívánna, azt motiválni is kész leszek. — B. Podmaniczky Friyyes: — Néhány, szót akarok szólani a t. RR-töl hozánk küldött valasz íoliratról. A
