1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1848 / 20. országos ülés
XX. ülés Fö-RR. naplója. Januar 14-én 1848. 189 ban. ezen adózási kötelesség alól az armalisták felmentettek az 1805: 1. t. czikk 17. §-a által, mellynek követke-KK. és rr. zö szavaira bátor vagyok ö méltóságát figyelmeztetni: ut autem armalistae tanto promptiores sint in explenda sice in equitatu, sice in peditatu insurrectionali omnium nobilium obligatione annuente sua Majestate Ssma a laxationeselés lárgyáin articulo 6 1723 praescripta in perpetuum immunes redduntur. Salca in reliquo articuli ejusdem dispositione. A nemesi rend, törvényeinkben, jelesen az 1723: 6. t. czikk. 2. és 3. §-ban kijelelt kötelességétől, melly a mint Bács megyének érdemes főispánja megjegyzé, adómentességének egyik alapja, még eddig fel nem mentetett. Adja ugyan a magyarok Istene , hogy a jótékony béke áldásait még sokáig élvezhessük , de ki biztosít arról, hogy ezen béke állandóan tartami. Be hamar, midőn nem is gondoljuk, előfordulhatnak olly események, mellyek a nemesi rendtől törvényes kötelességének teljesítését igénylendik. Egyébiránt, miután ö méltósága gróf Széehen Aülal indítványának , a mint ö méltósága maga e mai napon kijelentette, lényege abban áll, hogy egy országos választmány általa javaslóit utasítással kikiildettessék, hozzájárulok ö méltósága indítványához, a választmányi munkálat tárgyaltatása idejére érdemleges észrevételeimnek előterjesztését fentartván. B. Voy Lajos: — A fizetési teher közös viselése mellett egy évtized óta lankadhatatlan erővel küzdött az ellenzék, s hogy nem minden siker nélkül, tanúsítja az előttünk lévő izenet, mellynek ha tartalmát tekintem , úgy hiszem, leginkább két ok indította a RR-ket határozatukra; egyik az igazság, méltányosság érzete; másik a sürgetöleg intő szükség s okos számítás. Mellyik e két féle indokokból bírt eldöntő erővel, taglalni nem akarom; bizonyos azonban annyi, hogy az igazságot, méltányosságot is tekintetbe vették a t. KK. és RR-ek, mert a házi adó elfogadását mintegy kiemelve sürgetik, állítom pedig, jóllehet egyetértek Liptó m. főispánjával, hogy a házi adó elfogadása által közvetetlen haszon is fog reánk hárámlani, mégis a nemességnek a házi adóbani részvéte által fog leginkább azon , ha némellyeknek úgy tetszik , törvényes igazságtalanság megszüntetni, azon törvényes politieai bűn inegboesátatni, melly ezen adónak a nem nemes sorsúakra való ruházása által eddig elkövettetett. Ezen adó csak néhány rovatainak felhozatala állitásomat igazolja. A nemes nemessel perlekedik a törvényszéken; a nemes bírákat fizeti az adózó. Minden nemes maga költségén ezelőtt az országgyűlésen megjelenni tartozott, ez czélszeriitlenné válván, maga castája közül követeket küld, de az adózó költségén, melly teher még eddig is csak kivételesen vétetett le róla. A nemes meglopja a nem nemesis károsítja: a nemes elzáratik, elitéltetik, börtönben tartatik , kinek a költségén? a nem nemesén. E féle menthetetlen igazságtalanságokat magukban foglaló rovatok még számosán találhatók. Ideje nmélt. Fö- RR-dek csak ezen nézetből is kiindulva, ez állapoton változtatni; ha lehető is volt ennek eddig halasztása, lehetetlenné vált az által, hogy a törvényhozói testület egyik része kimutató, és kimondotta nyíltan, hogy ezen állapot tovább az igazsággal meg nem fér. Vélekedésem tehát a házi adóra nézve: mondjuk ki, hogy erre nézve a közös teher-viselés elvét alkalmazni akarjuk, mondjuk ki ezt most, midőn a garantiák feltételeinek meghatározása erre nézve tőlünk függ. Az országos pénztár létesítését hasonlóan, és nem kevésbé kivánom ; roppant szükségeink némi részbeni fedezésére ezt is elkerülhetetlennek tartom, de azt hiszem, hogy csak ha kimondjuk, hogy mind a két pénztárba, a háziba és országosba fizetni készek vagyunk, csak akkor fogadtuk el elvben a közös teherviselést; és ha ezt elvben is csak az országos pénztárra nézve mondanánk ki, mint ezt gróf Széehen Antal indítványozta, akkor ereszkednénk az általa nem kedvelt meddő elvharezba, mert ugyan az adó súlyát most is eléggé érző népre akarunk-e még több terhet róni azért, hogy a közös teherviselés elvét életbe léptessük? nem hihetem, mint b. Ambrózy is mondá , hogy e szándékuk legyen a méltós. Fö-RR-nek, de ha illy törvényjavaslat sanctió alá terjesztetnék, meg vagyok győződve, hogy a nép sorsát szívén hordozó Felséges királyunk ezt nem sanctionalná. Gr. Széehen Antal a házi adó elvállalását kimondani elvben nem akarja, mert azt mondja: nem a házi adó elfogadása elvkérdés, hahem ez a közös teherviselésének kimondásában rejlik ; de azt hiszem, közülünk legalább senki sem álítá, hogy a házi adó elfogadása elvkérdés, — kívánatunk, hogy a közösteherviselés elve a házi adóra nézve alkalmaztassák. Ismétlem, ki csak az országos pénztárra akarja ezt alkalmazni, az az elvet életbe léptetni nem fogja, mert országos pénztár közös teherviselésen alapulva a nélkül, hogy a nemesség a háziadóban részt vegyen, létesítetni nem fog. A mai ismételt indítványából a mélt. grófnak meggyőződtem, hogy ő a házi adóban részt venni nem akar, mert a garantiák felett azt kívánja, hogy azon aránytalanság, — melly a különböző megyékben ezeknek mostani állapota szerint a fizetésben létezik , úgy hogy egy megyében 10,000 hold föld után sokkal több teher hárámlana, mint egy más megyében, — először szüntessék meg, — ez pedig bizonyos, hogy a megyék coordinatiója, a szavazatok elrendezése, szóval az országgyűlés coordinatiója nélkül meg nem eshetik; a mélt. gróf tehát a házi adó kérdését föltételezi a diaeta coordinatiójától, miben vele kezet semmi esetre nem foghatok. De különös is, hogy jóllehet ezen aránytalanság a domesticába való fizetésre nézve eddig is megvolt, de mivel nem mi fizettünk e pénztárba, nem nagy figyelmet geijesztett, most azonban, mivel arról van szó, hogy mi fizessünk, ezen aránytalanság olly fontos ok, hogy e miatt a háziadóbani részvétünket megtagadnánk. Mihez még hozzájárul, hogy ezen aránytalanság idővel megváltoztathatik általunk, kik a tárgyhoz hozzá szólhatunk , holott eddig a nem nemes osztály tűrni kénytelenítetctt ezt a nélkül, hogy ez iránt szót emelhetett volna. Nméltóságú lö- RR-ek! ezen adózási kérdés felett hosszas időn át két párt szemközt harczolt , végre mind a két párt orgánumai a közterhekbe való osztozás szükségét elismerték, folytatták a vitát a garantiák íeltételei felett, és e közben a gyanusitások sem maradtak el egy oldalról sem, hogy az ellenfél ezen garantiák feltételes ürügye alatt akar kibújni a fizetés terhe alól, — most ime mind a két párt előtt nvilt a mező a gyanú alaptalansága bebizonyítására , annak egyszerű kimondásával, hogy a közös teherviselés elvét a házi és országos adóra alkalmaztatva életbe léptetni kívánjuk. Praecipitálva semmi sincs, előre le nem kötjük kezeinket, mert az országos vá-Fő-fíendi Napid I. kot. ^8