1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1848 / 19. országos ülés
XIX. ülés Fö-RR. naplója. Januar 1‘2-én 1848. 167 nem látok üdvös eredményt; mert például, ha úrbéri perek fordulandanak elő s azokban a dicasteriumok azKK. és kr adózó érdekével fognak határozni, és fogják kívánni, hogy azok dotáltassanak a legjobb földekkel, erdőkkel, í^tcheJvl" legelőkkel és rétekkel, az történend, hogy a dotatio elvesz, s mégis annak idejében be fog következni a kő-selés ,árP?» zös teherviselés. Annálfogva sokkal czélszerübb , ha most mondjuk ki, hogy birtok, és birtok közt különbség nincs, hogy egyik ollyan mint a másik. Elismerem azonban, hogy vannak bizonyos akadályok, mellyek ezen tervnek mindjárti létesülését gátolják. Jelesen az első akadály, hogy ha birtok aránylag minden terhet akarunk válalni, igen furcsának látszik, hogy egyedül csak a háziadóról rendelkezünk, mert miként lehet tehát birtok-aránylag a terhet kivetni különbség nélkül, ha azon szegény adózó a megváltott élelmezés fejében egy milliót, s adó fejében 4 milliót fizet, és más terheket visel? Továbbá akadályul szolgál az, hogy a felmérés — bánáti megyéket kivéve — majd sehol nem történt meg; a felső megyékben alig tudjuk, hogy mennyit bír az adózó, és nemesség — bár mit írjanak is a statisticusok, senki sem tudja elhatározni azt, minthogy a birtok elkiilönözve nincs, közösen használja a nemesség a jobbágysággal a legelőket és erdőket sat. — sőt a tel kék sincsenek felvéve. Vannak esetek, hol a régi Verböczianus regalis mérték szerint birják az adózók telkeiket, és mégis azt mondják a statisticusok, hogy ezen, s ezen megyében ennyi és ennyi jobbágy telek van, ennyi illetőség, s ennyi legelő sat. de ez gyakorlatilag nem áll. A 3-ik akadály az, hogy ha egyes megyére nézve felvállalnék a házi-adót, a nemes és nem-nemes birtok közt nagy különbség volna a kisebb megyékben, például: ha a domestica aránylag nagy, sokkal többet és talán 3 annyit, a nagyobb megyékben pedig, hol aránylag kicsiny a domestica, hasonló birtokú nemesség kevesebbet fizetne. — Nem kétlem, hogy mindezeket figyelembe veszi a gróf Széchen Antal ö mlga által tett indítvány, és hogy ezekre ügyelni fog a kinevezendő országos választmány, melly egyszersmind a felállítandó biztosítékokról is gondoskodni fog, és igy ő miságának indítványát elfogadom. De nem fogadom el azon esetben, ha az adó kérdését birtok-aránylag nem lehetne keresztül vinni, ha a nemesség azon rovatokat, mellyek egyedül őtet vagy együtt az adózóval érdeklik, közösen magára nem vállalja; — s ha ez volna tisztelt gróf Széchen Antal úr indítványának czélja; akkor ahoz nem járulhatnék. De megvagyok győződve, hogy inditványa által nyitva marad a kapu, és ha az adatok elünkbe terjesztetnek, észrevételeinket előadhatjuk. Én tehát minden esetre a közös teherviselés elvének igazságát általlátva, azt egész kiterjedésében most is pártolnám; de miután látom, hogy a mlgos Fö-RRdek közül némellyek feltételezni kivánják azon elvnek kimondását, a beküldendő országos választmány véleményétől, a mikor is ahoz terjedelmesebben lehet szólam, az indítványnak elfogadását nem ellenzem. Békés megye t. főispánja azon példát hozá fel, hogy majd a szegény szent-gáli nemeseket miként lehet szorítani tisztujítás előtt az adófizetésre, s ezt tenni a szolgabiró képes nem lesz. Ha ez áll, és nem találunk módot e részben a nemesség szabályozására, és a törvényeknek foganatosítására, akkor akár mint rendelkezünk a nemesi pénztárra nézve is — haszontalanéi fogunk rendelkezni; mert ott is ngyanazon eset fogna elöállani, hogy a szolgabirónak nem volna annyi ereje, hvgy azon nemességtől, mellytöl létele függ,a pénzt felvehesse. Végül még csak azt akarom megjegyezni, hogy ha annak idejében a nemesi pénztárra nézve valamelly somma indítványozandó lesz, az csekélység ne legyen; mert a csekélységnek eredménye nem lesz, ha t. i. csak fitogtatás végett, azért hogy mondhassuk, hogy a nemesség is járul a közös terhekhez, csekély summát ajánlanánk meg, — minden esetre a kor kivánatihoz képest nagyobb summát és nem subsidium gyanánt kell megajánlani, a vállalatok eredményét foganatosítani kell, a megkezdendöket többé megakasztani nem lehet. A nemesség adómentességi ideje is lejárt, már akár házi-adó, akár egyedül országos pénztár létesülend. Bevégzem előadásomat azzal, hogy én azokat, miket* előadtam, egész készséggel és örömmel pártolni fogom, és ha az indítványozó gróf úrnak előadása elfogadtatik, lesz alkalmunk e tárgyban nézeteinket bővebben előterjeszteni, a mire is fentartom jogomat. Báró Vay Miklós korona-őr: — Mindenek előtt azt kell az előttem szólott trencséni főispán előadására megjegyeznem, hogy gróf Széchen indítványában egy szó sincsen halasztásról, érzi az indítványozó a tisztelt főispán úrral a tárgy fontosságát, és azt, hogy hasonló nemű dolgok az elutasítás, halasztás, halogatás által ha egyszer bizonyos stádiumra eljutottak, és czélhoz nem vezetnek, nem csak nem nyernek az idő által, sőt gyakran vesztenek jelentőségükből, gyakran veszedelmeztetik eredményüknek hatása s a halogató könnyen czélt téveszthetne legjobb akarata mellett is. Igaz, hogy gróf Széchen a tárgy részleteibe úgy, mint a tisztelt főispán úr, bele nem ereszkedett, de azt tennie szükség nem is volt, mhitán egy országos választmány kiküldetését maga részéről javallá, szerinte mind ezek annak működésére tartoznak épen úgy, mint az arról való gondoskodás is, vagy a békési főispán aggodalma a beszedések iránt kellőleg eloszlattassék. Legyünk tehát tisztában az iránt, a mi inditványoztatott, és ezt hajói fogtam fel, abból áll: hogy mindenek előtt kimondatván, miszerint innen túl a hon közszükségei fedezésére a nemesség is törvény által fog kötelezlelni, ez által határozottan állittassék fel az állandó közös teher viselésnek többé kétségbe sem vehető elve, melly elv illy átalánosságban kimondatván , annak a közpénztárra, s házi adóra való alkalmazása egy országos választmányra bízassák — elfogadják-e azonban akár egyik, akár másik pénztárt a m. Fö-RR-dek, a fizetéshez való járulást attól függesztik fel: miként sikeriilendett az említett választmánynak megfejteni kellő garantiákat nyújtandó feladatát; a minthogy az indítvány szavaiból mindezek világosak, a következő lévén azoknak gróf Széchen által elmondott tartalmuk: örömest járulnak a m. Fö-BR-ek egy országos választmány kiküldéséhez , de mivel a közös teherviselésnek elve kilévén már országgyidésileg mondva: elv kérdés fen nem forog, és a KK. és RR-ek áltál említett különféle teherviselések (az az közpénztári házi adó) csak az elv részletes alkalmazásának részleteit tárgyazzák, — a Fö-RR. ezen részletek körüli szándékainak határozott kimondását a országos választmány mind ezeket földeritendö munkálatának bevégzésé után-
