1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1848 / 19. országos ülés
166 XIX. ülés. Fö-RR. naplója. Januar 12-én. 1848. KK. és RR izenete » k«»IÖ8 Ifheniselés tárgyában. lépni nem fog, és mégis az adómentesség fenáll. Mit várhatunk veszély esetében egy rendezetlen például 30 ;40 ezer főből álló csoporttól, mellyel egy szerencsétlen csata esetében még competálni se lehet! És mind e mel- lett is az egész tárgy tárgyalás alá nem vétetett, az adómentesség tovább is megmaradt , a nem nemesek pedijr egyformán fizetik a hadiadót, és a katonáskodás kötelességét is teljesítik. De miután a t. RR. azt elmellőzték, most csak arról szólok, mi az izenetben foglaltatik, t. i. a házi adóról és közpénztárról. Mi a háziadót illeti, annak elvállalását nélkülözhetetlennek tartom, miután a házi adóban olly rovatok is foglaltatnak, mellyek vagy kizárólag a nemesség ügyét, vagy egyenlően ezt, és az adózó népét is előmozdítják; és még is egyedül a nem-nemes részesül azon teherben, —meg fogják engedni a mélt. Fö-RR. hogy annak némelly rovatain keresztül menjek. Ugyan is ki fizeti a megyei tisztviselőket? Az adózó nép, s pedig azon tisztviselőket,kik többnyire nemes emberekből állanak, a nem nemesek pedig csak fehér hollók gyanánt láthatók, mind a mellett, hogy az 184J/4ki t.czikk megengedte, hogy a nem-nemesek is hivatalnokok lehessenek; miután azon törvény választási jogot, a nem nemeseknek nem tulajdonít, úgy azt sem mondja ki, hogy a tisztviselőknek például y3 vagy b^de nem-nemesekből álljon, sőt miután még a hivatalos eljárásokban a nem-nemes tisztviselők, személyes méltatlanságok ellen sincsenek biztosítva, s miután végre még az is fen áll, hogy a megyei gyülekezetekben a nem-nemeseknek eldöntő szavazatot tulajdonítani nem szoktunk; bár mennyire látszassák üdvösnek azon törvény, csak puszta malaszt gyanánt hangzik el a nélkül, hogy valaha foganatosítassék. Továbbá ki szolgáltatja ki az elöfogatokat, midőn a tisztviselők pártérdekből a közgyűléseken megjelennek ? az adózó nép. Ki fizeti a conventionatusokat és megyei szolgákat, ezeket is az adózó nép, és használja a nemesség. A törvényszéki bírákat nemcsak elöfogatokkal látja el az adózó nép, de napi dijjakkal is, — holott kérdem: kiknek ügyében Ítélnek azok? Egy pár büntető pert kivéve, hol az adózó szigorúan megrovatik, midőn hasonló esetben a nemes viszgálat alá sem vétetik, — és néhány úrbéri pereket kivéve, mellyek többnyire a nemesség érdekét mozdítják elő, és egy pár feljebb vitt érdektelen folyamodásokon kívül, azon törvényszék a nemességnek pereit és érdekeit mozdítja elő. Kérdem továbbá: ki készíti az országos közlekedési útakat, és költséges hidakat? s ellenben ki használja azokat? Többnyire a nemesség, és sokszor bizonyos előjoggal, a szegény teherrel járó adófizető az ország-úton a nemes ember elöl kényszeríttetik kitérni. A közbátorság fentartására ki adózik, a nemes-e vagy az adózó ? Bizonyosan nemcsak a községekben, hanem a megyékben is minden közbátorsági költségek fedezéséhez egyedül csak a nem-nemes járul. Ha az orvosságokat is tekintem, mellyek kiszolgáltatnak a legvagyontalanabb osztályzatú népnek, mellynek értéke nem lévén, azért nem is tartozik az adózók sorába; ezek szinte az adózók által fizettetnek. Tudnék még számtalan illy rovatokat előadni, és azokkal egy egész ívet összeírni, de nem akarok továbbá a mlságosFö-RRnek alkalmatlankodni, holott annyi bizonyos, hogy a háziadó évről évre sőt napról napra szaporodik. — Látjuk azt, hogy a megyei tisztviselők silányúl vannak dotálva, mert egy első osztályzatú megyében első alispánnak 800, főszolgabírónak 400, eskiittnek 100forintja van, s nem fogván tagadnia mélt. Fö-RR.hogy ezen fizetés mellett a mind inkább szaporodó kötelességeiket nem végezhetik el, a törvényhozásnak fő feladata gondoskodni a megyei tisztviselők dotatiójáról, annyival inkább, mivel ö Felsége is czélszerüen gondoskodott arról, hogy többféle kir. hivatalnokok díszesebb dotátiót nyertek. Előttünk áll szinte a behozandó állandó törvényszék, és tudjuk, hogy az mennyi költséggel jár, mert közülünk talán csak senki sem fogja kívánni, hogy azon költségeket is az adózó nép viselje! Hogy mennyire szaporodott idönkint a háziadó, ezt mutatja ha tekintetbe vesszük az Ulászló idejében hozott 1507: 3. t.czikk, mellyben ki van mondva, hogy azoctavalis biró évenkint salárium fejében 3 dénárt kapjon, — Zsigmond király idejében 1435-ben fizetett egy porta hadi-adó fejében 30 krt, a kisebb porta 15 krt. Ha tekintetbe vesszük ezen költségeket és adózásokat, látjuk, miként annyira szaporodtak, hogy azok vitelére az adózó nép egyedül maga szinte elégtelen. Hiúban mondja valaki, hogy akkor az úrbéri praestatiók és adózások elhatározva nem voltak, mert azok már akkor is meg voltak határozva, mint azt Ulászló király 7-ik decretumának 16, 17, 18 és 19-dik t.czikkeiböl láthatni, valamint I-sö Ferdinánd király 1548 : 32—44. törvényeiből is, hogy úgy voltak elhatározva az úrbéri tartozások, mint jelenleg, t. i. 52 napot tartozott szolgálni egy egész telkes úrbéres évenkint, azon felül az 1 frtot, 9-det és kisebb dézmákat kiszolgáltatni mint most, — és midőn a Theresianum urbárium behozatott, akkor csak a régi törvények szedettek öszve, és azok nyomán alapíttatott meg az újabb adózás. De azon thesist sem lehet védeni, hogy a jobbágy telkeket régi időben szabadon curializálni lehetett volna, mert ha tekintjük azon híres primae quadragesimust, az is megszorítólag rendelkezik, miszerint hol több testvérek osztoznak, és egynek nincs fundusa, hová házat építhessen, csak azon esetben engedi meg, hogy a jobbágy —belső teleknek egy részét elvehesse. De ha visszamegyünk az 1723: 18. és több t.czikkekre, jelesen a 18-ik t.czikkben az rendeltetik, hogy azon praediumok, mellyek elpusztultak, és a mellyekben nyoma van valamelly úrbéri ház-helynek — az népesítessek, és adó alá vétessék, hogy az adó alapja fen tartassák, és a foldesúr semmit egyebet az adózótól ne húzhasson azon úrbéri praestatióknál. Felhozatott a házi-adó körüli rósz kezelés; de épen ez bírhat bennünket arra, hogy ezen kérdést ne mellőzzük el; mert ha rósz kezelés van a házi-adó körül, miután az adózók nincsenek köztünk képviselve, legfőbb feladatunk az, hogy segítsünk a visszaéléseken, és azokat szüntessük meg, — csak azt ne mondjuk, hogy azon okból húzzuk ki magunkat a fizetés alól, mert visszaélések történnek a házipénztár körül, és károsodjék inkább a legszegényebb nép, az adózó. Én a nemesség érdekében egyátalában csak azt mondom, hogy legczélszerübb a terheket minden különbség nélkül elválalni; mert előbb utóbb, úgy is be fog az következni, akár absolutisticus, akár alkotmányos formák mellett. Ha most 6 milliót fizetünk is a nemesi pénztárba, ha 8 millió adósságot veszünk is fel a vállalatok létesítésére, míg ez az adó-fizetés meg fog a maga állapotjában maradni, és a telkeket az adófizető fogja viselni, akár mennyit fizessen is a nemesség, ••
