1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848

1848 / 19. országos ülés

XIX. ülés Fö-RR. naplója. Januar 12-én 1848. 1« 3 szentnek tartott törvényt illy könnyűséggel eltöröljük, tartok tőle, hogy a többi tervezett úgy nevezett ja-RK. és hr vitásokban is igen könnyen fogunk haladni, mint p. o. az ösiség eltörlésében, és a jószágok ebből következő^s^tehervi" szabad adás-vevésében, melly javítások, minthogy többnyire csak a pénzt tűzik ki föczélul: attól tartok, hogy sclés[)*árgyí rajtunk a pénz-aristocratia győzni fog; mert mlgos Fő-RRdek! pénzzel is lehet országokat hóditani, s nemzete­ket lakhelyeikről elűzni, nemcsak fegyverrel, mint az a mai nap is történik Americában, hol az indiauusok lakhelyeikről elpusztitatnak; — attól tartok tehát,hogy e teremben a mi maradékaink ülni nem fognak; mert mi ealculáló takarékos, fösvény emberek nem vagyunk, mi onnan is kitetszik, hogy jelenleg is köztünk igen ke­vés capitalista ül, holott majd mindnyájan gazdag emberek lehetnénk, hajó szívünk fölösleg való költségre nem ragadna; léphet tehát könnyen helyünkbe 3 percenttel beérő gondos okos, de idegen nemzetből álló aristo­­cratia, jó lesz-e ez? azt a méltgos Fő-RRek bölcs ítéletére bízom. A mi a házi adó terhének nemesség által le­endő elvállalásának egész ország lakosaira nézvesti igazságát illeti: igaz ugyan, hogy eddig a nemesség házi adó fejében pénzt nem fizetett; de ha szoros számolásra kerülne a dolog, és minden pontosan feljegyeztetnék és pénzre becsültetnék, a mit a nemesség ez előtt, és most is az országos közigazgatásra költött, úgy vagyok meg­győződve, hogy a többi rendesen fizető ország lakosai e részben tehermentességgel nem vádolhatnának: 1-ör az igazság kiszolgáltatása tekintetéből a pallossal bíró uradalmak némelly megyékben sokkal több rabokat kény­telenek elitéltetni, s tartani, mint a vármegye tart, mellyben helyeztetve vannak; sok megyékben az uradal­mak fél-annyi rabot tartanak, mint a megye; — olly megye, hol uradalmak rabot nem tartanak, talán nincs is; és ha föltesszük, hogy újabb időkben talán némelly uradalmak megszűntek rabokat tartani, kik arra köte­lesek voltak, és volnának, bátran állíthatom, hogy az országban létező rabok számának fele részét a birtokos nemesség tartja, vagy legalább köteles volna tartani; járul tehát a nemesség bőven a rabtartási költséghez, melly tetemes ágát teszi a házipénztárnak. — 2-or: igaz ugyan, hogy a nemesség a megyék tisztjei s szolga­­birák fizetéseikhez nem járul, és a megyék központi kormányzási költségeinek terhét nem viseli: de viseli a közrenden lévő emberek egymás közti s fóldesurakkal fenforgó minden pereinek terhét, nemcsak az úriszéke­ken, hanem mindennap a falukban, maga személyében, vagy tisztjei által Ítélvén el — ha szóval is ezer meg ezer kisebb pereket; melly perek elitélésére, ha ezek a közállomás költségein volnának elítélendők, több ezer kisebb hivatalnokok kivántatnának, és mondani lehet, hogy ezen részletes kisebb elitélések illetőleg az admi­­nistratiónak ezen része, majd annyiba fogna kerülni a közállomásnak, mint a megyék fentartása; járul tehát a nemesség a bírói fizetésekhez is. 3-szor a mi az útak csinálását, és építéseket illeti: tudva van, hogy eddig­­minden útak, középületek, vizszabályzások, átmetszések helyeit a birtokos nemesség ingyen adta által az or­szágnak; hogy minden út csinálási anyagok, kövek, fák ezelőtt átalában most is nagy részben a birtokos ne­messég által ingyen adattak, temérdek hidat most is a nemesség épít, tart is fen a közszükségre; sok me­gyékben ez előtt, most is meglehetős őszieteket fizet az útak csinálására, sok megyékben a nemesség ma­ga költségén építtet megyeházakat; sok megyékben a nemesség falui határában utat csinál; ha ezen tételek mind pénzül számítatnak fel, igen nagy öszletet tennének, és igy nem mondhatja senki, hogy birtokos nemes­ségünk a középitmények terheiben nem részesül. De 4-er van még egy tekintet, melly figyelmet érdemel; tudva van, hogy országunkban minden megyei hivatalokat csak a nemesség viseli, és ugyan mondani lehet majd fizetés nélkül; mert a megyei fizetések régen lévén kiszabva — olly csekélyek, hogy tekintetet sem érdemelnek: viseli tehát a nemesség a tiszti fizetésnek terhét is. Itt ugyan mondhatná valaki, hogy ez nem teher, de talán előnye a nemességnek, és hogy talán többen hivatalaikat használják. De ezen véleményben nem vagyok, sőt erősen meg­vagyok győződve arról, hogy ha ma is szabatnának tisztviselőink részére bőven elégséges fizetések, a hivatal hasz­nálása, melly a moralitástól íugg, egy krajczárral sem fogyna, s azt is erősen hiszem, hogy ez nálunk nagyobb mértékben nem létesik, ha ugyan létezik, mint más országokban, hol a tisztviselőknek nagy fizetésük van. De meg­engedve, hogy egy-némelyik használja is hivatalát, bizonyosan tudom, hogy országunkban sokan hivatalaiknak vagyonuk egy részét is feláldozták, sőt ha e szempillanatban, kik itt vagyunk felíratnánk azon őszieteket, mellye­­ket hivatalaikban elköltötték, igen nagy ősziét kerülne ki, holott egyet sem tudnék mondani, ki hivatalából meg­gazdagodott volna. Ezeket ugyanazért hoztam elő, hogy azon igazságtalan vádat, mintha a nemesség épen semmi terhet nem viselne: megczáfoljam. Azonban ha ezen tábla végzése által a tek. KK. és RR. izenetét, és így a házi adót elfogadni méltóztatnék: akkor a birtokos nemesség javára az előbb elősorolt adakozásokat be­­számítatni vagy a viselendő teherből levonattatni óhajtóm: mert ezt az osztó igazság erősen megkívánja. Egy volna még óhajtásom: ez pedig abból áll, hogy ha a mgos Fő-RRdek a közösteher-viselés elvét, vagyis adózás czimét elfogadnák, és igy az, hogy régi constitutiónk megbontassák , országgyűlési végzéssé válnék, akkor kegyelmes koronás királyunk ezen végzéshez helyben hagyás által járulni méltóztatnék; mert én az e tárgyban készülendő törvényjavaslatot egy tál ételhez hasonlítom, melly bár kívülről ékes és jónak is látszik, de nem mindenki tudja miből áll, és mellyben méreg is lehet. Gr. Károlyi György Békés megye főispánja: — Az eddigi nyilatkozatokból kitetszik , hogy ezen nagy­­fontosságú kérdés ugyan azon stúdiumban van , mellyet annak fontossága s természete igényel, és látjuk, hogy abban az eszmék még tisztában nincsenek, és hogy a vélemények e fontos tárgyban úgy annyira diver­gálnak, hogy az egyes részek, és a felekezetekhez tartozó egyénekben sincs azon összetartás, mellyet az illy kérdésekben kivánni lehetne. Én ezt inkább érdemnek, mint ellenkezőnek tartom, mert ha valamelly kérdés nyitott kérdés, melly minden pártoskodáson túl van, úgy ez az, mellyre nézve bár melly párton lévő ember, akár igy, akár úgy jelenti ki magát, azért partja eránti hűtlenséggel, vagy annak elhagyása bűnével nem vá­­doltathatik. Az iditványozó gróf szokott ékes szólásával előadta nézeteit, és előadásának végén, mégis mintha 41*

Next

/
Thumbnails
Contents