1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848

1848 / 19. országos ülés

160

XIX. iilés Fö-RR. naplója. Januar 12-én 1848.

KK. és RR.szerére nézve, és ebben központosul csekély indítványom; bátor vagyok azt a mltgos Fö RR. kegyes pártfo*a»**íeb* rvi" gásába ajánlani. Érzem én ennek hiányait; jól tudom hogy az nem felelhet meg azok kivánatainak, kik e kérs«lés tlrgyá-désekre nézve is az eldöntő harcz szempillanatát megérkezettnek vélik, és átalános elvtusára készek. Részemről más véleményben voltam, vannak nekem isetárgyakra nézve elhatározott rokonszenveim, de azt hiszem, hogy azok helyességeinek mérlege leginkább csak a tárgy részletes megvitatásában, és az eddig mindig csak elszigetelve külön szempontból tekintett kérdéseknek incomplexu összefoglalva történendő tárgyalásában feltételezhető. Ez az előkészítő tanácskozás feladása, oda utalja azt a dolog természete, a parliamentáris szokás az országgyűlési gyakorlati. — Fentartatni óhajtóm ennek irányában jövendő elhatározásunk szabadságát ; de fentartatni akarom egyszersmind a lehető értesítést is. — Es ha sükeriilne illy módon, most hol annyi a viszálkodás agyaga, annyi a szenvedelmes harezok fogékony tényezője, e kérdést más mezőre vinni át; lm sikerülne indítványom folytában annak végelhatározására legalább azon átalános meggyőződést fölhivni, hogy törvényhozási föladatunk ezen egyik főtárgyában a méltóságos Fö-RR. táblája mindent megtett, mi az eszmék megérleléséhez, a vélemények alapjainak biztos megvetéséhez, és igy talán már most közel, minden esetre pedig, lm későbben is tarlós eredményhez vezethet, némileg igazolva látnám mai föllépésemet, és reményiem a mlgos Fö-RR. is megbocsátanak , hogy előadásommal idejüket olly sokáig elfoglaltam. —

H. Majthényi Antal, liptó-megyei főispán: — Az előttem szóló gróf szokott bölcseségével elöadá nézeteit; ezeknek tehát nem értelmezésébe, de abba mégis szükségesnek látom bebocsátkozni, mikép értem jelesül előadását. Mielőtt azonban ezt tegyem, szólni fogok a tárgyhoz egész praecisióval. A tek. RRdek a közös teherviselés elvének elöbocsátása után, a nemességnek a domestieában és országos pénztárbani részvételét kívánják törvény által megállapitatni, a háziadóra nézve minden lehető biztositékot ígérvén. En elfogadom az elvet, az országos pénztárt, és a domesticára nemcsak szavazok, de annak létesítését forrón óhajtóm is (tetszés). Sokak előtt feltűnő lehet és volt is a domestica iránti ebiteli különös hajlamom, és fel fogom fedezni ennek titkát. Fin t. i. azért óhajtóm a domesticát, mert ezzel akarnám mintegy megvásárolni a megyei beligazgatás némelly részeiben az annyira hiányzó rendet, függést és felelőséget, és ha a mélt. Fö-RReka domestica elvállalása iránt biztosítékokra nézve kellő óvatossággal és szilárdsággal fognak működni, más részről a tek. KK. és RR., kik a domesticát minden áron óhajtják, a garantiák iránti szavukat beváltják, — min nem is kételkedem, — a domestica kezelésére nézve egyúttal olly rendet, függést és felelőséget magában foglaló intézkedések fognak életbe léptethetni, mellyek legközelebb a nemesi pénztár mintájául, később hihetőleg a megye más beligazgatásainak alapjául fognak szolgálhatni. Ezzel fogják tehát az első lépést megtenni, s alapját megfektetni annak, hogy a megyei beligazgatásokban , jelesül pedig a pénztár kezelésére nézve a felelőséget, —- de nem úgy, mint most fen áll, hanem a valódi végrehajtó hatalom által eszközölhető felelőséget megállapíthassuk. Az e részben eszközlendö biztosítékoknál tehát arra kell figyelnünk, hogy a megyékben eddig tapasztalt visszaélések, önkények és több más igazságtalanságok a ,,nos universitas praelatorum et baronum“ palást alá ne bújhassanak, melly palást minden esetre biztosabb menedéket nyújt az az alá rejtező bűnösöknek, mint a szent István palástja a megyei kormányzóknak, mert emez már kopott és foldozott, amaz pedig nemcsak teljes épségében vanr de hova tovább szilúrdulásnak indul. Ezen ,,nos universitas“féle palást védelme alatt történnek a megyékben a pénzbeli terheknek égbe kiáltó igazságtalan kivetései, rósz kezelése, s nem mindenkor a kitűzött czélrai fordítása; ennek védelme alatt rugtatnak az összeirt telkek duplára, triplára néha többre is, — ennek védelme alatt vétetik meg a pénz ismételve a tartozását már lefizetön a nélkül, hogy az ez iránt panaszkodók valaha kárpótlást nyerhettek volna az illető megyék irányában; sőt úgy látszik: újabb időkben a fizetés mennyisége jóformán attól kezdett fiigni, ki mellyik párthoz tartozik, és a megyei pénzbeli kivetések a capacitatiók azon neméhez kezdtek tartozni, mellyet gróf Teleky László a múltkor, a conservativeket megrovólag, olly elmésen adott elő, s melly az ö collectiójába bizonyosan be fog illeni, csak hogy természetesen megfordítva. Ne vélje azonban senki, hogy én a garantiák örve alatta megyék olly elrendezését akarnám becsempészni, melly azoknak szabadválasztási, s tanácskozási typusát megváltoztassa. En ezeket valamint átalában a megyéknek alkotmányi jogok feletti örködési szabad mozgását olly sanctuariumnak tartom, mellyhez nyúlni nem szabad; és ámbár bajnak tartom azt is, de örömest eltűröm, mint a megyék alkotmányos állásának természetes kifolyását, hogy a pártok ezentúl is küzdjenek az alispánok és szolgabirák választása felett, és küzdjenek a pubi, politicus kérdések felett, sőt örömest eltűröm azt is, hogy a kortesek határozzanak a felett: a horvátországi sérelemét és az uj rendszert az adressében kell-e megemlíteni, hogy sem — mintemlítém — a megyéknek ezen alkotmányunkat fentartó szerkezetén a legkisebb csorba is üttessék; — de az, hogy a megyei beligazgatás és kivált a pénz-kezelés körül eddig észrevett borzasztó visszaélések megszüntessenek, a törvényhozás hivatásának nemkülönben mint a czélbavett haladásnak érdekében áll. Mert ugyanis nemcsak a mlgos Fö-RR, de mondhatni minden nagyobb birtokos annyira borzad a megyei manipulatióktól, hogy készebb a leghasznosabb intézkedésekről is lemondani, mint sem — mint ők mondani szokták — a megye körmei közé jutni. Legfőbb ideje tehát, hogy a megyékben a beligazgatás némelly ágára, jelesül pedig a pénzkezelésre nézve olly felelőségről gondoskodjunk; mellynek hiánya ma holnap minden haladásunkat megfogja akasztani. A mi az országos pénztárt illeti, én ugyan azt is óhajtóm, de ha a pártok olly ellenségesen fognak ezentúl is egymás irányában állani mint most. én a valódi felelőséget biztositó garantiák mellett elfogadandó domesticának, eredményre nézve az országos pénztár előtt elsőséget adok; mert miután minden részleteit az országos pénztárnak itt meghatározni nem lehetendvén, a kiadásokra nézve sok fog az országos pénztár igazgatójától függeni, ez vagy kedvezve az uralkodó párt többségének, vagy erre nem figyelve fog működni; az első esetben meglátják a m. Fö-RRek, hogy a minoritás érdekei háttérbe szoríttat-