1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1848 / 19. országos ülés
XIX. illés Fö-RR. naplója. Januar 12-én 1848. 159 pártkülönbség szülte nézetek eldöntő befolyását, és azt a részletes higgadt megvitatás terére vivén át, odaKK és Rft. munkálni, hogy ennek alapján ugyan tiszta őszinte pártvélemények is keletkezhessenek, mellyekben én — X^teh'ei^ helyesen felfogva — az alkotmányos élet szükséges tényezőit látom, — de lehetőleg elkerülni, hogy illy hig-selés ‘"(ragadt megfontolás,' nélkül az előítéletek előzzék meg az Ítéletet! Ha meggondolom , hogy a tek. KK. és RR. által véleményem szerint helytelenül felhítt illyen elöharczon szenvedett hajótörést a múlt országgyűlésen is egv hasonnemü kérdés megoldása; ha tekintetbe veszem a mélt. Fö-RR. feladását, mellynek egyik legnemesebb ágazatát abban keresem : megérleltetni a kérdéseket, mérsékelni a törvényhozási béketürés minden kérdések rögtöni eldöntését sürgető hiányát, és igy a kivánatokat és óhajtásokat férfias akarattá változtatni ha alaposabb; megakasztás által elenyésztem ha pillanatnyi lelkesedés tnulékony eredményei; de nevelve a nyomatékokat, higgadt minden oldalróli megfontolás eredményének teljes súlyával; azokat keresztülvinni ha megérettek; szóval hogy egy nagy angol status - férfiú szavaival éljek, soha nem engedni az agitatio viharos hullámainak; de bizton követni a valódi megérett közvélemény nyugodt és magasztos folyamát; részemről annyival kevésbé kívánom egyszerűen elmellőzni a tek. RR. kiváltságát, mennyivel inkább megvagyok győződve, hogy itt nem annyira elv, mint az elv részletes alkalmazásának kérdése forog fen. Mert véleményem szerint az elv melly szemben tartandó, itt nem a törvényhatósági házi adóbani részvét, de maga a fizetés; az eddig tehermentes osztályoknak rendes teherhezi járulása; ezen elv közelebbi meghatározása pedig a nemnemes osztályoknak illy fizetéshez történendő azon közös hozzájárulása, mellyet mi a fenforgó esetre alkalmazva már a múlt országgyűlésen kimondottunk. Indítványom lényege tehát oda megy, hogy a mltgos Fő RRek ragaszkodva azokhoz,mellyek a múlt országgyűlésen már megállapítottak, és mellyek a tettes KK. és RR izenetében nagy részt szintén foglaltatnak, gondosan őrizzék mind azt, mit illy módon már létező eredménynek tekinthetnek, ragaszkodjanak t. i. a fizetés elvéhez, és ahoz, hogy az közösen történhessék; jelentsék ki, hogy az országos pénztárt most is múlhatatlanul szükségesnek tekintik; de arra nézve, mi a tettes KK. és RR. izenetében uj, t. i. a törvényhatósági házi adóra nézve kövessék a múlt országgyűlés e tekintetbeni példáját s tartsák fel maguknak határozott megállapodásukat akkorra, midőn minden részletek leendnek előttük, midőn a tárgy egész öszvegéröl fognak Ítélhetni, de ne ellenezzék a választmány kiküldetését, ne hátrálják , bog}' figyelmét e kérdésre nézve is kiterjessze, hogy azt a többiekkel való összeköttetésökben elönkbe állítsa, s olly utasítást ajánlván, melly e ezélnak leginkább megfelel, gondoskodjanak határozatuknak — legyen az visszautasító, legyen elfogadó, legyen módosító, — olly alapjáról, melly annál biztosabb leend, mennél inkább fog az ügy részletes ösmeretéből, mennél kevesebb meddő átalánosságokból merittetni. Es ezeknél fogva megizentetni kívánnám a tettes KK. és RRnek, hogy a mélt. Fő RR. feladásukat teljesíteni hiszik , ha a köz szükségek fedezése végett a nemzet azon osztályainak, mellyek eddig rendes tehertől mentesek voltak, illyes teherbeni részesülését a KK. és RR. közremunkálva törvényes intézkedések utján életbe léptetni igyekeznek, megjegyezvén, hogy’midön a múlt országgyűlésen kimondták, miképen közczélokra állandó pénzalapot kívánnak, már akkor azt is nyilvánítók, hogy a közös teherviselés elvének alkalmazását az akkor tervezett és általuk most is nélkülözhetlennek tartott országos pénztárra nem ellenzik, s valamint akkor, úgy most is azt tartják, hogy a törvényhozás feladata nem átalános elvek kimondásában, hanem azok részletes alkalmazásában áll. — A körülmények által javait okos mértéket az első lépésnél, a szükséges alkotmányos biztosítékokat, a jó rend és siker lehetősége által követett kezességeket a Fö-RR olly feltételeknek tartják, mellyek nélkiilözhetlenek, s meg vannak győződve, hogy ezélszerü országos pénzügy csak ezen utón jöhet létre, s azt hiszik, hogy a haladéktalanul életbe lépendő intézkedések pillanata jelen van, s azok létrehozására a KK. és RR-kel közredolgozni el vágynak tökélve. Örömmel járulnak egy országos választmány kiküldetéséhez. De mivel a fonebbiek szerint a KK. és RR. által említett különbféle teherviselések csak az elv részletes alkalmazásának kérdéseit tárgyazzák, a Fő-RR. ezen részletek körüli szándékuknak határozott kimondását, az országos választmány mindezeket földerítendő munkálatának bevégzése utánra fentartani legczélszerübbnek vélik. Okaik ezek: Mert a KK. és RR. azon állítását, hogy hazánkban nem a szükségekhez a kútforrások használását, hanem a hétforrásokhoz a szükségek fedezését kell mérsékelni, maguk részükről is teljesen osztják, és a rendes teherhordástól eddig mentes osztályoknak az alkotmányos szerkezetek behatása alatt kifejlődött viszonyait figyelmükből nem téveszthetik, és mert továbbá azt; vájjon sikerűiéiül e olly módokat feltalálni, olly megnyugtató biztosítékokat javallani, és olly használható kútforrásokat megnyitni, mellyek mellett a nemességnek a KK. és RR. által javaslatba tett részvéte a megyei beligazgatási költségekben egy czélszerii országos pénztár megalapítását ne akadályoztassa? most még meg nem Ítélhetik. Nem ellenzik, hogy a kiküldendö országos választmánynak olly utasítás adassek, melly a KK. és RR. által említett különbféle teherviseléseket ezen választmány értekezéseinek mezejére tegye által. És igy tekintettel arra, hogy szabad mozgási módja legyen a választmánynak, s idő is kiméltessék, utasítandó volna a választmány: hogy a múlt diaetai pénzügyi választmány munkálatát, mennyire lehet, használja, jelölje ki azon kútforrásokat, mellyekböl a megkívántaié pénzerő összeállittathatnek; sorolja elő azon tárgyait a közszükségeknek, beruházásoknak és közigazgatásnak, mellyek költségeinek fedezése vagy javítása most mindjárt ezen kútforrásokból történhetnék. Tegye javallatba azon sommát , mellyek a nemesség, és kiket hozzá sorol a törvény, meg a hon lakosainak egyéb része, közvetlenül directe összesen fizetni, törvénnyel kötelezendők volnának. Készítsen javallatot a netalán megállapítandó indirect kútforrások mimódoni megnyitása iránt, nem különben az egyenes teherhordásból várandó somma kivetése, beszedése, kezelése, és a mindezek körül szükséges biztosítékok rend-40*
