1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848

1847 / 8. országos ülés

11 bűnvádi pemélkül elmozdithatlan, innét az, hogy ő felsége nevezvén , a megyei pénztárból fizettetik, és másRR ize«ete s honnét fizetést fölvennie tilos. Ezért megyei s királyi méltóság! — ezért törvényhozó s biró; ezért hi-a ÍTk vatalnok és méltóság egy személyben. S hogy ez lehessen, hogy e hivatal tökéletessen fűggetlenitessék, e}öa(1íiso>‘ neveztettek örökös főispányok, kik, mint a Status elseje, a király, örökösödnek; és igy szabad tér ha­gyatva itt a megyei önkormányzatnak, kimondatik mintegy, hogy a föispány legnagyobb részben méltó­ság, és nem hivatalnok. — Mondom tehát, hogy igy a főispán már conceptiójában a két hatalom kö­zött álló független és az ön kormányzati szabadságot csak mérséklő, eredeti, elmozdithatlan méltóság! és maga a biinhödésök iránti kérdés, maga az, mi az egész világ minden hivatalai közt példátlan, mit külföldi felfogni alig bir; miszerint t. i. elmozdítása nem függ egyedül a fülségnek hatalmától, hanem, ha bűnt követ el, bűnvádi eljárással lehet csak elmozdítani , mind ez mondom ezen méltóság eredetiségét, tanúsítja. Mind ennek, mind az utóbb következőknek megmutatására engedjék meg a mlgos főrendek, hogy cronologiai rendben bizonyos ide vonatkozó törvényeket felhozhassak : Az 1222 : 14. 1536 : 36. 1548 : 66. szerint, ha a főispán nem jól viseli magát, az okozott kárt tartozik vissza téríteni, s elmozditatván, helyébe ö fölsége azt nevezi ki, a kit megye kiván; 1486 : 60. — szerint Ö fólsége tartozik minden megyébe, tanácso­saival Praelatusaival, és a förendüekkel egyet értve, alkalmatos jó birtokos főispánt nevezni ki minden megyé­ben; Ulászló ÍII. Decretum a 70-ik F. szerint a Nádort, Országbirót és a Bánt kivéve senki sem viselhet ugyan két hivatalt, de ha a Főpapok és Mágnások, azaz a k. Tanács beleegyeznek szükség esetén 3 hivatalt is vi­selhet egy egyén. Mindezen idézett törvényekben észrevehető a magyar tanács befolyása. Az 1526 : 2. a ná­dori hivatalon kivül minden egyéb hivatalra nézve Ö felségének adatik kinevezés és elvételi jog, de már az 1554 : 19 ismét azt rendeli, hogy olly főispánok neveztessenek, kik az illető megyében közbirtokosok, az 1548 : 66 pedig roszul hivataloskodó főispánt csak a megye kérelmére és elmarasztalás után engedi elmozditattni; ez tehát ellen mondása a fenebbi 1526:3 törvénynek, és nagy oknak kelle reá lenni, hogy ez 22 év múlva megváltoz­tatott ; 1559 : 53 már újra a régibb törvényekre hivatkozva tiltakozik a birtoktalan főispánok ellen; az 1574: 33 Bereg és Gömör megyékről rendelkezvén, az elsőre nézve azt rendeli, hogy miután ez mindenkor a munká esi várból kormányoztatott, a munkácsi vár birtokosa Magócsy neveztessék föispánynyá, Gömör megyére nézve pedig, nem akadván alkalmatos ember főispánnak az alispánt teszi ennek helyettesévé, miből kettő következik : 1-ször hogy az országgyűlésnek a főispánok választásába befolyása volt; 2-or az alispáni hivatal főispán nem létében atermészetes administrator; 1659 : 18 arról intézkedik, hogy a vádlott főrendnek miként idéztessenek, ma­­rasztassanak el, s a t. és csak „compertarei veritate“ engedi őket elitéltetni. — Az idéztem törvényekből vi­lágos, hogy a föispány elmozdithatlan, vagyonos és független méltóság. De azért mind ezek világos értelme­­ellen sőt az elmozdítás körül meghagyott bűnvádi eljárás mellőztévelsok föispáni szék üresen hagyatván, számtalan administratorok neveztettek. — És szabad legyen most ezekről szólanom : Én ezen uj, vagyis ad­ministratori rendszerben több sérelmeket látok, illyen 1-ször hogy ezen törvényellenes, és itt is csak mint ki­­kerülhetlen surrogatum ismert hivatalnokok olly nagy számmal, olly qualitású egyedeivel árasztatik el e hon. — 2-or hogy miattók a törvényes föispánai áldoztattak fel. Es ha valaki azt mondaná, hogy mind azon főispá­nok, kik széküket hagyák el, hirlapokkint magok mondottak le, benyújtván kérelmeiket; de ezt az egész or­szág minden megyéit felszólitott Erdődy családról, még sem engedhetem meg. És ez az miből következik, hogy az administratori rendszer által nem csak a föispáni méltóság támadtatott meg, hanem a kormány, () felségé­nek függő pecsétjével adott két diplomát szakasztott egyszerre széjjel. — Es igy méltóságos főrendek! meg­sértetvén az egyedi jogok, megsértetett a törvény. És igy a magyar alkotmány 52 columnája megrendítetvén, a szabadság jog palládiumát ezen gránit oszlopok helyett e bureauxeratiai hideg tolira szeretné építeni a kormány. — És én kétlem, vájjon nehéz időkben, a független, a vagyonos, az ősi, a rendes főispánoknál, akár a trón jogai, akár az önkormányzati, akár a személyes szabadság, akár a haza megóvása körül több garantiát nyújtanának a nagy bérért fehér papírra fekete betűket iró s alkotmányokat faló Lajos Fülöpféle bureauxerata administratorok kikről ha mondatnék, hogy ezen hivatal nem törvényellenes, azt mondanám, hogy hát törvény mellettes; mert Pest és Esztergom megyét kivéve, a törvény egy administratorról sem szól.— S ha tetszett volna a törvényho­zásnak administratorokról rendezkedni, azt a törvényben könnyen kimondhatta volna, de ezt nem tette; ellen­kezőleg az 1825ki ország Rendei felírtak az administratorok ellen, kiket nem törvényteleneknek, de alkot­mány-elleneseknek canonizáltak. Mik voltak ez uj rendszernek ezélzatai, valamint a fizetésre nézve diploma­­ticus adatok előttünk nincsenek; azért erről nem szólva csak azt mondom, hogy azon czél, mellv állítólag el­­érettetni szándékoltatott teljességgel nem éretett el, mert a megyei administratióban javítást, az igazság ki­szolgáltatásának gyorsítását nem, hanem pártoskodást eleget láttunk és tapasztaltunk. — Én nem tudok egyet­len egy megyét, melly az uj rendszer következtében administrationalis tekintetben jobb lábon állana, mint a régi főispánok idejében. — És így ezen administratori uj rendszer által megsértette a törvényt, a kormány egyoldalulag terjeszkedve hatalmában; és ennyi törvény gázolásért mi a jó eredmény? felelet: semmi! Es a melly irányban haladott a kormány törvényeink ellen hivatalos pályáján: ugyan azon ment a socialis élet mezején az egyedeiben pártolt kormány is, mellynek férfiai, mint manifestumokbólvilágos, elvetve lábuk alól v törvényes alapot, egyszerre jónak látták mellőztével a törvényhozásnak egy egészen uj statustani elvet — fel­állítani — t. i.: kell többség! — de ha ezt elveszítjük, azért maradunk kormány. —És ez ám különbözik mind a magyar, mind előttem consequentiáiban francz parliamentaris kormányzási tantól. Kérdem, hogy Magyar­­ország municipálitásaival és különösen a legalitás, és az igazságon bazirozott kormány ideájával összefér e a parliamentaris kormány elve? Nem! — és ha igen, akkor jó van, itt az országgyűlés, léptessük életbe ma. 3* VITI, ülés Ffi-RR. naplója. December 4-én 1847.

Next

/
Thumbnails
Contents