1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1847 / 8. országos ülés
1‘2 VIII. ülés Fö-RR. naplója. December 4-én 1847. RR. izenele l'elirási javaslata aki előadások tárgyiban. »Kérdem, lia a többség eszméjének elvét prioriában elfogadjuk, elfogják é méltóságtok fogadni posterioriában i.is? — Kérdem; ha felállíttatik a többség eszméje, nincs e ennek azon természetes következménye, miszerint ha minden izgatás mellett is többséget a kormány emberei még sem vívnak ki azon elvnél fogva, mint a többséghez kötött emberek lelépjenek? -— ezt nem kívánom Magyarország jelen viszonyai közt, mert ennél szebb és nagyobbszerii dolog a magyar alkotmány philosophiájában rejlik, mi nem többséget, hanem igazságot követelünk jelenünkben kormányunktól, és azért törvényhozásnak emanatiója nem a felelőség, hanem a sérelmek orvoslásának sürgetése, és itt áll a magyar és külföldi alkotmányos viszonyok közt a különbség, miszerint munieipiumaink kormányzati szabad jogokkal élve nem szorulunk felelőségre,mert megelőzőleg a kormány törvénytelen parancsait megyéink megsemmisíthetik, és e részben felszólíthatják a többi megyéket,és ha mégis a megyei többség, ellen erőt fejtene ki a kormány, fenáll a sérelmi tér, és e szerint nálunk csak a harmadik sta diumban kezdődik a bűnvádi per, és eljárás nagyon is szigorú felelősége. Sajnálnám, ha ezzel félreértetném, mintha t. i. a felelős kormány ellenei közé számítatnám. Azért szabad legyen még egyszer röviden ismétlenem, hogy én Magyarország jelen viszonyai, jelen megyei s kormány szerkezete mellett nem kívánom a parliamentaris kormányt, különösen úgy, mint elv elleneim által motivaltatik, sőt én inpregnatiojától félve az öszbirodalmi kormánynak, és ismerve az annyifelé szaggatott, annyi érdek által egymás ellen harczolva elgyengült, gyenge nemességet — a parliamentaris kormánytól igy s ma félve igenis mai viszonyainkban viszonyainkra az igazság és törvényességen bazérozott kormány ideáját helyeslem. De ugyanakkor kimondom, hogy mihelyt a népképviselet a nemzet erő garantiája, s kezessége kezemben lesz, mihelyt a parliamentaris kormányt üdvözölhetem, azonnal tenni fogom. De erre érdekesség, erős független önálló nemzet kell. — Es most ismételve, hogy a kormány hatalmában egyoldalúkig terjeszkedett , hogy az 1790: 10 t. ez. nincs épségben, hogy a magyar uj kormány törvényeket sérte, hogy aggódni van okunk. Miután mindezeket előre bocsátva, s tek. KK. és RRdek föliratában ezenkívül a pesti évenkénti országgyűlést is ben foglalva látva, azt olly mérsékeltnek, olly gyöngéd modorban írottnak látom, melly a törvényhozás higgadtságának bizonysága, a KK. és RR. föliratát egész kiterjedésében pártolom, és annak föleresztésére szavazok. Gr. Széchen Antal. — Előadásomban igen rövid leszek. Mind azon kérdések, mellyeket az előttem szollott mlgos ur megemlített., s mellyeknek fontosságát legkevésbé tagadni nem akarom, azon előleges kérdés eldöntésétől fügnek ha vájjon a mlgos Főrendek Föpohárnokmester ü nmélgnak indítványát el akarják e fogadni, vagy sem, mert ha azt elakarják fogadni, s azon eszméhez ragaszkodnak, hogy a felirat vág}’ csupán köszönő legyen, vagy — mihez szívesen járulok, azon sérelmeket is foglalja magában, mellyek már megállapittattak az 1791: 13-ik törvény czikk értelmében a jövendőre megállapítandó sérelmekre nézve az országnak felszólalását fentartsák, akkor e nézetnek elfogadásával nagy része azon kérdéseknek mellyek megérintettek, nem mostani, hanem más alkalomra tartozik ; igy miután ez utóbbi nézethez járulok, azon kérdések mélyebb vitatásába ereszkedni nem fogok. Van mind azáltal kettő mit érintetlenül nem hagyhatok, nem azért, mert annak elséjére nézve abban mit gr. M.Vay Dániel a magyar alkotmány szelleme iránt meg említett nagy részben osztozom s pedig azon értelemben, hogy midőn Magyarországban egy országgyűlési többség kivivése kivánatosnak látszatott sohasem vétetett czélba a magyar alkotmány régi jelleme megváltoztatása, de mivel Magyarország olly szempillanathoz közelit, midőn nem csak alkotmánya régi jellemének fentartása hanem az uj reformok életbeléptetése is szükséges, a tapasztalás eddig bizonyítván: hogy a vélemények szüntelen elágazása mellett azon haladási kérdések megoldása mellyek minnyájunk szivén feküsznek lehetetlen volt, mellyeknek keresztül vitele még is az eszmék öszpontositását föltételezi, a magyar alkotmány jellemének ugyan nem veszélyeztetésével, de annak fentartása mellett a haladás lehetőségét is egyszersmind biztosítsa. — Megemlité az előttem szollott m. gróf ur az úgy nevezett administratori rendszert, melly hivatalos állásomnál fogva engem is közelebbről érdekel, de engedje meg, hogy e rendszer törvénytelensége iránti meggyőződése ellenére kinyilatkoztassam nem kétlem, minden hivataltársaim értelmében is, miszerint e hivatalt elfogadtam, mert azt az előbbi gyakorlat, és az említett 1825 országgyűlési tanácskozások szülte azon meggyőződésből indulvaki, hogy sem alkotmány, sem törvényellenesnek nem tekintem, s reményiem midőn kijelentem, hogy ha ezen meggyőződéstől nem vezéreltetem, s azon nézetben nem vagyok, nem létezik olly tekintély, melly engem törvény s alkotmány ellenes hivatal elvállalására bírhatott volna. Midőn részemről Föpohárnokmester ő nmlga indítványához járulok, s a jelen alkalommal ezen kérdésnek vitatását elmellőzöm, áldozatot hozok azon nézetemnek, hogy a fenálló 1791: 13-ik törvény czik rendeletének hódolni kell, áldozatot a törvényhozás méltósága iránti tiszteletemnek, melly igényli, hogy a kérdések csak akkor tárgyaltassanak midőn idejük elérkezett, s akkor terjesztessenek fel, midőn tárgyalva vannak; mert ha ön érzelmeim sugalmát követném örömmel ragadnám meg az első alkalmat, olly állás védelmezésére, melly 3 év alatt olly élénk megtámadásoknak ki téve volt. — Bevégzem tehát röviden elő adásomat azzal, hogy ámbár ö nagy méltóságának indítványához járulok1, a kérdésnek vitatását egyátalában elmellözni nem akarom, mert meg vagyok győződve, hogy annak komoly, higgadt alkotmányszerü tárgyalása mindenki érdekében áll, azokéban szintúgy kik tőlem eltérő nézetben vannak, mind azokéban kik véleményemet osztják — és ha az a maga idején, és helyén előkerülend — a vitát nem csak nem küzdendem, de azt ohajom, és elfogadására mindég kész leszek. — Gr. Pálffy Jósef: — Alidon az ember legelsőben felszólal, lehetlen nem emlékezni azokra, mellyek rövid idővel ez előtt e teremben történtek. — Úgy vélem, mindenki előtt tudva van, hogy szeretett királyunk a magyar nemzethez legelsőben intézte magyar szavait, és tettleg is kijelentette a nemzet örömét a közakarattal >
