1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1843 / 12. szám
29 tik. Illyésnek kijeleltctésc, sót megválasztatása is érvénytelen. 59 §. Minden, ki a’ 6, 12 és 15. £§-ok ér. telmében kijeleltethetett és jeleltetett: választható is. Minden tisztviselő köteles lévén a* hivatalához tartozó eljárást, különösen pedig a’ neki kiadott megyei végzéseket mulaszthatlan teljesitni; ha ki illy cs hivatalos kötelesség nem teljesítésének elég okát adni nem tudná, azt nem csak hivataloskodása alatt, de annak megszűntével is a’ büntető törvénykönyvben a’ hanyag tisztviselők ellen szabott büntetés alá vonandónak tartja a’Választmány, E’ mellett pedig ha valaki időközben, vagy tisztújitás alkalmával viselt hivatalától megválik: ismét szükséges, hogy a’ nála lévő minden irományokat; ’s hivatalához tartozó egyebeket utódjának legfelebb 15 nap alatt megyei küldöttség előtt rendes lajstrom mellett átadja. Különben a' hivatalos i-ományok letartóztatásáért a’ büntetótörvénykönyvben rendelt büntetésre fogná magát érdemesítni. Ezek szándékoltattak a’ következő törvényjavaslatban kifejeztetni: (50. § Minden tisztviselő köteles lévén hivatalát pontosan teljesitni, különösen a’ megyei végzéseknek mulaszthatlan eleget fenni: a’ ki hivatala megszűntével valami elmaradásnak elégsér ges okát adni a’ megyei küldöttség előtt nem tudja, a’büntető törvénykönyvben a’ hanyag tisztviselők ellen rendelt büntetés alá vonassék. öl. §. Hivatalából kilépett minden tisztviselő tartozik a’ kezein lévő hivatalos irományokat, ’s hivatalánál fogva használatára bízott minden más egyebeket a* hivatal megszűnte után számítandó legfelebb tizenöt napig, megyei küldöttség előtt, rendes lajtstrom mellett utódjának, vagy ha ez még nem volna, a’ küldöttségnek általadni. Ila ezen idő alatt a’ hivatalos irományok és más egyebek, illy rendesen, s egy ül egyig át nem adatnának: a’ levél tartóztatok ellen a büntető törvénykönyvben kiszabott eljárásnak és büntetésnek lecnd helye. Mivel lehet azon eset is, hogy valamelly választási tetemes viszszaélés csak a választás után világosodik ki; valamint más alkotmányos nemzeteknél a’ helytelenül lett választás meg semmittetik, úgy e’ honban is, ha azt akarjuk, hogy a‘ törvény ne puszta szó legyen, de \.dóság, a' helytelenül lett választásnak később is megsemmisíthetése szükséges. Azonban hogy ezen gy ógyszer a" bajnál veszedelmesebb viszszaéiésekre ne fajulhasson» az őrszék előtt, mim azon választottra nézve, a’ kinek választathatása, vagy' választás módja ellen kilogás van, azonn ^ próbákkal is erősítendő panansztételi jogot csak a' választókra, s ezekre néz\e is csa a tisztújitás alatti időre szorítandónak vélné e’ Választmány. S ha ezen őrszék ^alamelly választás elleni panaszt alaptalannak találna: a’ választás törvényszerűnek tekintendő léven iránta minden további kérdés megszűnnék. Ha pedig az előmutatandó nyoinos ptóba ' után a’ perbefogatásnak helye találtatnék: az igy választott hivatalától addig, míga kérdés ren esen el nem Ítéltetik, azon bíróság által, inelly a’ hivataltóli felfüggesztés, és hivatal vesztes ese teire a’büntető törvénykönyvben van rendelve, felfüggesztendő lenne; s e liivata a( igi viselésére nézve a’ megye rendelkezése kivántatnék. Ezek indito okai a kö\etkezó törvény javaslatnak: 62 § Választónak szabad azon megyebeli barmellyik hivatalnok, megválasztatása ellen, az 58 §.eseteiben, a tisztiijitás alatt, az őrszék előtt ki-8
