1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1843 / 12. szám
» 30 fogást tenni. Ennek érvényességére megkívánta» lik, hogy próbákkal erősitve adassék eló. Ha c’ feltétel nem teljesítetik, vagy az őrszék a’ panaszt helytelennek találja: a’ választás törvényszerűnek tekintendő. 63 §. Ha az őrszék valami választottra nézve rendes meghallgatás után a’ perbefogatás bel) ét találja, és ezt ítélettel kimondja; az illető hivatalától ez által felfüggesztetik. Illy esetben a' megye köréhez tartozik az érdeklett hivatal ki általi viseltetésére? nézve intézkedni, azon időig, míg ezen ügyre nézve rendes Ítéletet hoz azon bíróság, melly a hivataitóli felfüggesztés, s hivatalvesztés eseteire nézve, a’ büntető törvénykönyvben rendelve van, későbbi kifogás esetében ugyanezen most érdeklett bíróság rendes eljárásának leend helye. Hamis vád esetében a’ büntető törvénykönyv rendeleté szigorúan megtartandó. 64 §. Azon esetben, ha illy perbefogatás nem a’ választott vétke miatt történik: annak erre nézve semmi becsület sértő következménye nem lehet. Miképen arra’,' hogy az álladalom közigazgatási rendszere lehetőségig tökéletes legyen mindenhol megkivántatik: hogy annak alkotó részei, úgymint a'községek jól legyenek elrendezve: épen olly bizonyos, hogy a’megyei választási és tanácskozási rendszerben eddigelé tapasztalt több hijányok gyökere, a’ nemesi községek rendezetlen állapotában rejlik. De ezek elrendezése a’Választmány feladásai körébe nem tartozván, véleményével jelenleg csak arra szorítkozik, mit kiküldetési tárgyaihoz számítva felébb a‘ 14 §-ban már javaslóit; ‘s ez a’ köz nemességnek a’ tisztújitási tanacskozmányon szabadon választottjai által leendő képviseltetése. Hogy ezt a’ gyakorlatban egyszerűn, és minden— meg annyi lielyenkinti tisztújitdsok — rendetlenségei nélkül megtörténhessék, az volna vélekedése: hogy azon küldöttségek, jnellyek minden tisztújitás előtt megyeileg neveztetnek, azon alkalommal, midőn a' választási joggal bírókat összeírják, egyszersmind azokat oil)’ sorban, miként öszeiratnak, annyi számra, mennyire az illető megyék a5 képviselők választásárajiézve a választók arányát, v álasztó ke. rületek, vagy rendezett hadnagyságok számra határozták, különittsék el, vagy úgy mondva; szakaszokra osszák; s mindég) ik szakaszbeliek tanácskozmán) i képv iselőjét azok által, kik az illető osztályból az öszeiráson jelen v annak, azonnal megválasztatván, ezek nevei az összeírásba bejegyzendők lennének, későbbi v áltoztatásoknak, miután a jelenlév ők itt is érvényesen határoznának, helye többé nem lehetne. Iía némelly helyeknek e' választás tekintetűből masokkali összekötése szükséges lenne, azt is az illy kiildötségek legczélirán)osabban eszközölhetnék. Azon esetben, haollyas választatnék képviselőül,kinek a tanácskozmán) on személy szerint meg jelenni különben is v an már joga, az e’ szerint két szavazattal fogná ugyan abban bírni, mindazáltal azon tekintetből, hogy a'képviselés kelletén túl központosítás által szerfelett kevés egyedekre ne szorittassék: jónak vélné e’Választmány, ha többféle képviselést senki el nem vállalhatna, minthogy saját szavazatával együtt összesen három szavazattal bírjon a* tanácskozmányban. —• Ezek a1 Választmány vezér-eszmei a következő törvény javaslatára nézve: 65. §. Azt, hogy illetőleg minden meg)ében hány választó v álasszon egy egy tanácskozmányi képviselőt? a’ 14. § értelmében, választó kerületek, vagy rendezett hadnagyságok számra, a’ helybeli körülményekhez képest, a’ megyék határozzák meg. A' szavazhatok összeírásával megbízott küldöttségek az összeirtakat annyi számra, mennyire az illető megye a' képviselők választására nézve a’ választók arányát meghatározta, fejenkint, ’s azon sorban, mell) ben összeirattak,
