1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]

1844 / 64. szám

Az országos pénztár jövedelmei beszedése és kezelése módjáról.

Sokat küzdve magunkkal fogunk külön véleményünk nyilvánításához, mert midón mélyen érezzük annak szükségét, liogy az ország közszükségeinek fedezéséhez mindenki aránylag járuljon, midőn teljesen általlátjuk hatályos befolyását a’ nemzet anyagi jólétére, azoknak, mik országos költségen létesítendők, némellyek előtt úgy látszhatik, mintha tarthatnánk attól, hogy külön véleményünk a’ kiváltságos rendnek közterhekbeni részvétét elvileg ellenzők által önérdekükben kizsákmányoltatva, alkalmid szolgálhatna arra: hogy a’ tzél, mellyre törekszünk, a’ közös teher viselésnek életbe léptetése, ’s egy országos pénzcárnak felállítása gátoltassék, ’s ekképen a’ nemzetnek nyomasztó közszükségei jelenleg fedezetlenül maradjanak.

Azonban hosszas megfontolás után úgy győződtünk meg: hogy az országos pénztár jövedelmeinek beszedése, 's kezelése iránt a’ n. m. országos választmánynak többsége által elfogadott törvén)javaslat, a’ kormány által könnyebben elfogadtatnék ugyan, ’s most rögtön , ’s a’ legközelebbi időkre némü sikerrel kecsegtethet, a’ jövendőt tekintve mindazonáltal a’ gyakorlatban, ’s főkép a' nemzet érdekében, jótékony eredményű nem lehet, sót az ország mind anyagi, mind alkotmányos kifejlődését \eszélyeztetheti; s azért miután az ország Ren. deinek kegyes bizodalma által a’végre vagyunk kiküldve, hogy az ország közszükségeinek miképen leendő fedezése, és kezelése módjáról csekély közremunkálodásunkkal is vélemény dolgoztassék ki, úgy (vélekedtünk, hogy kötelességünk véleményünket úgy, a’ mint az kebelünkben él , nyilván, és őszintén kifejezni a’ nemzet előtt, úgy vélekedtünk: hogy azon mellőzhetlen szükséget, miszerint az ország közköltségeinek fedezésében a’ kiváltságos rend kellő részt vegyen, a’ nemzet általánosabban érezi, hogysem ezen elvnek azok általi veszélyeztethetésétől tartani lehessen, kik azt a’ kiváltságos [rend adó mentességének eszméjéből indulva ki, támadják meg; sőt a’ nemzetnek súlyos megsértése lenne róla feltenni azt, hogy akkor, midőn az elvet elfogadja, annak gyakorlati alkalmazása alól kibújni akarjon, ’s ha ezt a’ nemzet akarhatná, bajainak a’ föld kerekségen orvossága nincs; úgy vélekedtünk végre: bogy midőn a’ nemzet a’ közigazgatásnak egy új ágát rendszeresíti, a’ világ minden szabad nemzeteinek példája szerint !az alkotmányos elv, és szabadság érdekében kötelessége kinieritőleg gondoskodni azon feltételek felől, mellyekkel az eszközöltessék,— kötelessége komolyan gondolkodni e1 lépésnek előrelátható következéseiről, és azoknak tiszta öntudatával hozni határozatait; mert valamint az illy törvényhozási intézkedéseknek jótékony sikere csak úgy remélhető, ha azok a nemzetnek elhatározott akaratjából folynak ki, — úgy az elvont elméleti térről a gyakorlati életbe általültetett törvényhozási intézkedéseknél a’feltételek, mellyekhcz ezek csatolva vannak, magának az intézkedésnek lényegét teszik, mellytől annak sikere leginkább függ.

A’felséges uralkodó Ház iránti rendithetlen hűségnél fogva, de a* hon közjavának tekintetéből is, óhajtania kell minden magyarnak , hogy hazánk törvényeink értelmében az austriai örökös tartományokkal a felséges uralkodó Ház tagjaiban ugyan azon egy fejedeemnek hódoljon, de kívánnia kell azt is, hogy hazánk, mint külön, 's önálló ország megtartsa mindig törvényes önállását ’s függetlenségét, mell) et törvényeink, és szent kötések szerint teljes joggal követelhet; mert ha nemzetünk ezekkel az örökös tartományok irány á-