1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]

1844 / 64. szám

ban nem bir, nem czél ön magában, csak eszköz egy más czélnak, az austriai tartományok jólétének elérésére, — nem önérdekei, banem az austriai tartományok érdekei szerint kormányoztatik, ’s ez a’ határvonal az önálló, 's nem önálló nemzetek között, ’s e'forrásból erednek százados panaszaink, mellyek törvényes önállásunk ’s függetlenségünk folytonos sértései miatt emeltettek; mind e’ mellett azonban hazánk a’ közigazgatás legfőbb fokozatában ^felséges urunk többi országaival egy kormányban van egyesítve; mert főkormányszékeinknek függetlensége ki van ugyan mondva törvényeinkben, de a’valóságban nem létezik, mivel főkormányszékeink tettleg alá vannak rendelve azon főhatalomnak, melly felséges urunk nevében a’közigazgatás legfőbb fokozatában kormányozza közügyeinket.

Ez az, a’ miben nemzetünk állása a’ világ minden más alkotmányos népeinek körülményeitől különbözik: más alkotmányos országokban a’ közállományi hatalmak mikinti felosztásának egyedüli kivételével, különben a’ kormánynak, jelesül pedig mindazoknak irányában, mik, a’ közállomány körén kivid állanak, ugyan azon egy érdeke van a’ nemzettel, a’kormánynak minden ereje, >’s hatalma a’ nemzetben, ’s annak bizodalmában fenekük, elhagyva a nemzet által, inellynek kebelén kivid támaszt nem talál, magát fen nem tarthatja, le kell köszönnie, s helyt engedni más férfiaknak, kik bírják a’ nemzet bizalmát; a’ kormányt tehát ezen alkotmányos országokban a’ nemzet érdekében nem folytatni nem lehet, — de nálunk ez mind másképen van; a’ mi kormányunkra tőlünk vérre,’s elvre nézve különböző elemek túlnyomó befolyást gyakorolnak, olly elemek, mellyeknek érdeke sokban gyakorta, és tetemesen különbözik a’ mienktől, ’s a’ mellyek e’ felett önkörükben korlátlan uralkodás térén mozogván, alkotmányos elvek iránt a’ dolog természete szerint rokonszenvel, állandóan legalább nem bírhatnak. Kormányunk a’ magyar nemzeten kívül azon tartományokban, a’ mellyek felett uralkodik, önálló hatalommal bir, s nem csak a’ magyar nemzet érdekében, ’s rokonszenvével, de ha akar, a’ magyar nemzet érdeke, akaratja, ’s rokonszenve ellen sok ideig létezhet, fenállhat, ’s kormányozhat, — 's ezen tekintetek foglalják magokban fő okát annak, miszerint azon főhatalomnak , melly felséges urunk nevében közügyeinket a’ közigazgatás legfőbb fokozatában kormányozza, hatására nézve ez országban folyvást, és sokkal nagyobb mértékben korlátolva kell lenni; mint ez más alkotmányos országokban szükséges, ’s létezni kell a’ közigazgatás gépelyzetében egy ellensúlynak, melly az idegen befolyás ellen folyvást a’ haza érdekében működjék, vagy ha ezt nem teheti , legalább ezen befolyásnak hatását védő bástyakint felfogván meggátolja; mert illy biztos alapokon nyugvó ellensúly nem létezvén, — az említett hatalom ellenállhatatlan hatása nyomban öszpontositást fog következtetni a’ magyar közállomány körén kívül álló központon, ’s ebből a’magyar]közérdeknek elincllózése ,—a’magyar közállotnánynak enyészte következik.

Mi nyelvünk, politikai viszonyaink, ’s a’ mult időkben miveltségbeni hátramaradásunk miatt is Europa többi népeitől elszigetelve lévén, őseinktől hagyományképen reánk szállott polgári intézeteinket Európában legtovább megtartottuk — időközben nagy változások történtek körülünk mindenhol, ’s polgári intézeteinkben még most is azon formák léteznek, a’ mellyek a’ közép században is mar divatozók valának, miután azonban az újabb időkben [mind anyagi, mind szellemi tekintetben sűrűbb érintkezésbe jövénk a' külfölddel, s hibáink, ’s hátramaradásaink öntudatára jutottunk, bátran mondhatni az egész nemzetnek közhatározatává lelt, miszerint változtassanak, javíttassanak, a körülmények parancsoló szükségeihez, a’ kor kivánataihoz alkalmaztassanak törvényeink, ’s polgári közintézeteink, ’s e’ változtatás, ’s javítás nagy munkája már tettleg meg is kezdetett.

Ki ne örvendene szivének mélyéből, hogy a’ nemzet fellépett a’ reform ösvényére? ki az, ki e’ reformot mellőzhetlennek, halaszthatatlannak ne tartaná? mert ha általa új erő nem öntetik nemzeti testünk agg élet-ereibe, el fog az enyészni Europa jelen viszonyainak forradalmai között ön tehetetlenségének súlya alatt.

Jelen állapotunk, az igaz, nem rendezett, nagy akadálya a' nemzet jóléte kifejlődésének; miképen legyen kormányunk erőteljes; s igy hatást eszközló, midőn a’végrehajtó hatalmat sokban csak nevezet szerint gyakorolja, 's tettleg a’ törvényhatóságoknak által engedni kénytelen, ’s tagadható e ? hogy az önállás, mell) et törvén) hatóságaink a kormány irányában élveznek, elméletileg, illy kiterjedésben legalább, alig helyeselhető? de mind ezeknek általunk egy átaljában nem pártolt káros következéseik mellett, volt es van még is egy jó oldala is, ’s ez az: hogy alkotmányos szabadságunk biztosítékául szolgálnak egy idegen, és tőlünk érdekben különböző kormányi belől) ás túlnyomó hatalmának ellené-