1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1844 / 64. szám
10 falóit: hogy a* törvényen különben sem alapúló ingyen közmunkák e’ részbeni eltörlése, és a’ országos í kineslár erejéveli teljesítése helyett azok most csak törvény által szabályoztassanak. ’S e’ módosításnak az a’ következése, hogy most már nem csak nem tudhatni ezen munkaszabályozás által a’ megyei adózókra esendő könnyebbség micsoda arányban áll a’ régi terheihez toldotl mostani újabb teherhez, hanem a’ felelt a’kir. városokban, hol a’közszükségek pénzzel fedeztetvén —ingyenmunkák úgy mint a’ megyékben nem léteznek, a’ városi adózóknak a’ reájok háromlandó új leherért semmi pótlás sem nyújtatik, ’s így mind a’ nmlgu or. választmány által most elismert, mind pedig már az országos RR által e’ hongyülés elején felterjesztett válasz-felirásnkban is kimondott igazság: miszerint az adózók terheit többé szaporítani nem lehet — itten mellőzve leend: mert e’ szerint lesz az adózóknak egy olly osztálya, t. i. a’ kir. városi lakosság, mellynek régi terheihez új toldatik a’ nélkül, hogy más oldalról! pótlás állal amazokra nézve valamelly könnyebbséget nyerne; e’ szerint tehát elesett azon alap, el azon feltétel is, mellyreaz alulirt városi követeknek a’ részletes uj teher közösségét elfogadó szavazatuk építve vala. Tetézte továbbá az alábbirtak aggodalmát még az is, hogy a’városi lakosság kezében lévő adó alatti földbirtokok nem csak azon 250,000 ltokból részesittettek, mellyek a’ 3 millióból általános kivetéssel a’ hon adótlizetö lakosaira kiszakittattak, hanem ezenfelül azon 2,750,000 ftbani részvétellel is terheltetlek, mellyek egyedül az adómentes osztályra határoztattak kivetendöknek, és igy az adóval terhelt városi földbirtokra nem csak megint uj teher hárittatik minden pótlás nélkül, hanem azon uj teher még kélszereztetik is. Sőt mi több, ezen kétszeres uj megrovásnál reá nézve még a’ kivetési elvek is súlyosabbak, mint a’ minők a’ megyékre, vagy csak a’ szabad kerületekre is megállapittattak. Mert a’ kiváltságos osztályra hárított 2,750,000 Ttoknak a’törvényhatóságok közötti kivetését illetőleg: midőn a’ » megyékben a’ földesurakra nézve úrbéri haszonvételeik fejében az úrbéri földnek csak Y3-da vétetik fel, a’ szabadkerületekben pedig átaljában és öszvevéve egész területük fele számittatik, jóllehet maga a’ nm. or. választmány is úgy találta : hogy ezen kerületekben is van adómentes föld, mert az országos öszveirásban foglalt földtérek a’ kerületek területével egybehasonlittatván — kitetszett, hogy területüknek nagy része a' poríális öszveirásban nem foglatatik, — akkor a’ szabad kir. városokban az adómentes föld egész terjedelmével, az adó alatt lévő föld pedig kiterjedésének felével vétetik számba, és igy a’ j kir. városok még e’ részben is terheltebb állapotra jutnak mint akár a’ megyék, akár a’ kerületek. Ennek támogatására két ok hozatott fel; 1-ör): hogy a’ város úgynevezett kir. kisebb, és más egyéb közhaszonvéfeleiböl feles , sőt állítólag a’ megyékben létező illynemü haszonvételek jövedelmeinél jóval tetemesb jövedelmeket húz: 2-ór): hogy mennyiben a’ városi lakosok földbirtokaik után úrbéri tartozásokkal (praestatiókkal) terhelve nincsenek, ’s igy azoknak annyival nagyobb hasznát veszik t mint a’ jobbágyok: az igazság azt hozza magával , hogy valamint a’ földesúr a’jobbágyok úrbéri tartozásaiból húzott haszon után fizet, úgy e’ tekintetben a’ városi lakosságra is vettessék valami ki. De ezen okokra, jelesül az elsőre, az szolgáljon feleletül: hogy a’ hatóságok közötti felosztásnak alapjáúl és kúlcsáúl egyedül a’ földszini terület vétetvén, nincs elegendő ok arra, miért kelljen némelly hatóságokban a’területen kívül még mellék körülményekre is tekintetet fordítani, másokban pedig j nem?; továbbá, hogy épen úgy a’ megyékben is léteznek kisebb királyi, és más illyetén haszonvételek, I mellyek szinte akkint , sőt némelly mezővárosokban még tetemesebben jövedelmeznek , mint sok kir. J városokban a’ nélkül, hogy azoktól az illető birtokosok eddig rendesen közterhet visellek, avvagy most 1 a’ törvényhatóságok közötti teher kivetésnél külön kiválólag tekintetbe vétettek volna; holott sz. kir. 1 városokban ezen jövedelmek a’ közszükségek fedezésére szolgálnak, következőleg a’ közadó egy nemének alapját pótolják. Mire azonban legtöbb kir. városokban még csak nem is elegendők; mi onnan kétségtelenül kitetszik, hogy a’ lakosság a’ kir. városokban a’ közszükségekre majd mindenütt tetemes háziadót is fizet, sőt némelly helyeken ezen rendes hétforrásokból sem telvén ki a’ közszükségekre megkivántatott költségek, azok miatt többnyire tetemesb adóságokba kénytelenittettek merülni; de a’ hol a’ helyrzet és körülmények kedvezőbb voltánál fogva a’ jövedelmek a’ közszükségek fedezésére elegendők lévén, a’ lakosság háziadót fizetni nem kénytelen, melly városoknak mindazáltal egykettőre alig terjed a’ számok: ott a’ jövedelmek bizonyára nem a’ városkebelében létező királyi és hasonló haszonvételekből, hanem más a’ megyék kebeléhez tartozó javadalmaikból keletkeznek, melly javadalmak azonban illető helyen a’ megrovást ki nem kerülik. ’S e’ szerint ha a’ kir. városok ezen belső kir. és egyéb haszonvételeik után külön is megrovatandnak, megrovatandnak pedig úgy: hogy az adó alatti városi magány birtokok kiterjedésének fele vétetik a’ megrovás alapjáúl és mértékéül, minthogy ez által a’ közszükségek fedezésére szolgáló fundus fogna csökkenni, azt pedig a’lakosságnak kelletend egyenes háziádó által pótolnia: eme külön czímü
