1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1844 / 64. szám
kétszeres megrovás közvetve megint csak az adózó városi nép többi terhei sólyát öregbítené , mi nem mást tenne, mint a’ közszükségek fedezésére szolgáló indirect adó alapot ój direct adóval is megterhelni. Mi pedig a’ 2-ik okot illeti: ha a’ városi adó alatti földbirtokokra a’------- 250,000 fból porták szerint kivetett teher illetéken felül, az úrbéri tartozásoktóli mentesség fejében, még a’ kiváltságos osztályt illető 2,750,000 fiókból is rovatandik egy rész: azt vagy maga a’ városi közpénztár, vagy az egyes lakosok fizetendik. Első esetben olly valakinek kellene e’ terhet viselni, kinek a’ lakosok magány birtokaikból legalább azoknak a’kivetés alapjául vett úrbéri tartozásoktóli mentességükből semmi hasznok; második esetben pedig olly honpolgárok terheltetnének úrbéri tartozásoktóli mentesség fejében, kik azoktól azért szabadok, mert épen úgy urai ’s tulajdonosai iparuk által szerzett magány birtokaiknak, mint magok a’ nemesek: és épen úgy nem rovathatnak meg külön még ezen mentesség miatt is, mint a’ hogy meg nen rovattak magok a’ nemesek is; de ha ezen alkotványunk szelleméből mind a’ két osztályra egyformán kiható tekintetet mellőzve, egyedül csak haszon, és jövedelem szempontjából kellene is kündúlni: miután akkor, midőn a’ jobbágytelkekböl úrbéri tartozások fejében húzott jövedelem után a’ földesúr megrovatik, olly valaki rovatik meg, ki a’ jobbágytelket használó személytől különvált személyt képez, kinek ezen haszon egy más személynek ipara után foly az erszényébe; ki eddig ezen haszon után semmi állandó közterhet sem viselt, ellenben pedig a’ városi lakosokat illetőleg, a’ fenebbi megrovás által ugyan egybirtok után ugyan egy személynek erszénye és ipara terheltetnék kétszeresen, még pedig olly személynek, ki azon birtoka után, mint fenebb kifejtetett, nem csak saját beligazgatási köz költségeikre adózik, nem csak mind azon országos köz terheket viseli, mellyeknek a’ nemesség egyedül csak megajánlásában vészén részt, de súlyában Iegkevésbbé sem osztozik, hanem ezeken felül majd mindenütt még egyházi tizeddel is terheltetik; tehát ha egyedül csak a’ haszon és jövedelem vétetnék is tekintetbe, még akkor is a’ városi lakosság, az állandó köz terhektől olly rég óta ment nemesség irányában, a’ helyett, hogy illy különös czimek alatt többszörösen megrovattassék, inkább némi figyelmet sőt kedvezést érdemelne. Ezek folytában az alulírt városi követek véleménye oda járul: hogy mennyiben az adózók régi terheiknek és adózási viszonyaiknak fenhagyása mellett, azokon felül üj terhet csak pótlás mellett lehet mind az öszves törvényhozásnak, mind magának a’ n. m. or. választmánynak nyilt elismerése szerint is reájok róvni: azon teherért, melly a’ fentebb előadott terv szerint az adózó osztályokra kivetendő 250,000 Itból a’ városokra esik, részükre is pótlást adni kelletik; továbbá, hogy a’kiváltságos osztály részére fenhagyott 2,750,000 ftokban, mellyekben adómentes birtokaik után, ámbár azok minden időben egyes polgárok birtokába átbocsáthatók, a’ városok mint testületek különben is résztvesznek, még az adó alatt álló városi birtokokat is külön részesíteni: — vagy ha már ezt teljességgel ki nem kerülhetik, legalább a’ városi adó alatt álló birtokokra e’ tekintetben terhesebb elveket, mint minők akár a’ megyékre, akár a’ szahadkerületekre nézve megállapittattak, alkalmaztatni nem lehet. Csausz István, Nagybánya Érti Nép. János, Sopron Hauszer Ernest, Pozson iMarkovics Antal, Bártfa városok követei.
