1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1844 / 64. szám
8 találhatni, nem akarhat; nem akarhat illyen egész tendentiájával homlokegyenest ellenkező visszalépése- - két; mert nem maga magának gálolná-e útját egy törvényhozás, melly elvül a’territorialis hatóság eszmé- ' - jét fogadván el, ’s ezen, már régibb törvényeinkből egész terjedelmében kisugárzó, de későbbi kivétel által némi ködökkel beborított eszmét tisztaságában életbeléptetendö, nemhogy a’ködöt legalább lépcső- í - zetenkint eloszlatná, azt njabb kivétel állal még inkább sűrítené? Továbbá azt tartja a’ törvényjavaslat, hogy minden olly egyének, kik fizetéseiket a’ város j « pénztárából húzzák, illyetén fizetéseikre nézve egyenesen a’ város által lesznek megrovandók. — Ez f j magában igen helyes rendszabály, csakhogy szavai szőkébb körben forognak, mintsem értelme, — mert f J vannak jövedelmek, mellyek sem készpénzbeli fizetésben nem állanak, sem a’város pénztárából, vagy annak közbejöttével, hanem egyenesen és közvetlen a’ polgároktól, egyenesen a’ polgári jószág után hú- - zalnak, és szedetnek, ’s mellyeket mégis, ha csak valaki szőrszálhasogató szójátékot űzni nem akar, más cathegoriába helyeztetni nem lehet, mint ama felebb említett fizetések közé, mellyekre nézve az illetők a’ város által megrovandók, illyen p. o. az egyházi tized — melly akár természetben, akár pénzben egyenesen a’ polgároktól szedetik; mert azért, hogy talán húszasokban, vagy bankjegyekben az asztalra le nem olvastatik, hanem vagy kepékben, vagy hordókban hordatik, ’s hogy az illető pénzt, gabonát, vagy 1 mustot a’ tized tulajdonosa nem a’ város pénz-mag-vagy más táraiból, hanem az egyes polgároktól veszi i fel és szedi, még is más tekintetbe épen nem jöhet, mint évi díjazás, mellyet az illető a’ várostól hűz, és ! épen a’ dolog természete ellen volna, ha a’ jövedelem máshová, mint a’ honnan foly ’s eredetét veszi, 1 adóznék, sőt az elv, mellyre a’ szabály, miszerint a’ ki honnan húzza a’ fizetést, oda adja meg terhét is, ] állapíttatott, sarkából kiforgattatnék. Az illyen jövedelem csupán polgári birtokból folyó, ’s a’ polgári birtok, a’ polgári kereset máshová adóznék, más hatóság szükségeit segítné fedezni, holott elég fedezendöje van a’ magáéban, ellenkezőleg még azon törvényes gyakorlattal is, melly szerint még a’ ns. mesterember is a’ kereset-adót a’ város pénztárába fizeti. Ezeknél fogva oda járúl kívánságunk: hogy az alkotandó törvényben világosan mondassák ki, i miszerint a’városban lakó nemesek egyedül személyük, és nemesi birtokuk után a’ megyei, polgári birtok, j vagy más akár mi néven nevezendő városi jövedelem, ’s kereset után pedig, valamint minden a’ város kebelében lakó nemnemesek személyük, városi birtokuk és keresetjük után, a’ tisztesbeket is ide értve, 1 minden kivétel nélkül egyedül a’városi törvényhatóság által iratassanak öszve, a’ város illetősége fejében rovatassanak meg, és a’ város pénztárába adóztassanak. Markovics Antalt Barifa Érti Nép. János, Sopron Hauszer Ernest, Pozson Csausz István, Nagybánya városok követei. i ____ 1
